4.Rész

               Hiii Guys!!! I'm D.És itt van a negyedik rész is!!!!!
         Remélem el nyeri majd a tetszéseteket..Nos, ha ez a dolog meg történik
     akkor komiz!!!! Hideg-meleg jöhet! :)   Jó olvasást!
                                                                                                                 D xoxo
         



/Másnap/
Idegesen járkáltam fel alá a nappaliban.A fali órára pillantok ami;11:55 percet mutat.Izgulok.Egy fekete sport kocsi parkol le a ház előtt.El jött az igazság pillanata.Mély levegőt veszek, és az ajtóhoz sétálok.Meg várom amíg kopogtatnak.A kezem a kilincsre helyezem,s lassan nyomom le.Két férfi áll velem szembe.Jobb oldalon Liam, a másikon pedig -ha minden igaz-Paul a menedzsment.
-Jó napot!-Köszönök illedelmesen-Fáradjanak beljebb.-Állok el az útból. Teljesítik a kérésem és a nappaliba megyünk.Meg várom amíg helyett foglalnak.És csak azután ülök le a fotelba.
-Akkor kezdjük el!-Szólal meg végül Paul.-A nevem Paul Higgins!-Nyújtja a kezét amit el fogadok,majd meg rázok.Folytatja-De gondolom ezt már tudod.-tart szünetet-El hoztam a szerződést.-Elő vesz egy dossziét.Liam-re pillantok.Küld felém egy biztató mosolyt.Újra Pault kezdem el kémlelni.Aki még mindig a lapokkal van el foglalva.Végül elő halásza őket s a dohányzó asztalra helyezi.
-Na akkor kezdjünk bele!-csapja össze a tenyerét.Folytatja-Nos,a munkád annyi lenne hogy a bandával utaz, 10 hónapon keresztül.Összesen 130 koncerten veszel részt.Vagyis...Pontosítok.-javítja ki magát-A fiúknak összesen 130 koncertje lesz, szerte a világon.Neked mind össze annyi lesz a dolgod hogy valami normális ruhát adj a kezükbe.Itt az a kérdés hogy neked ez meg-e felel.-hadja abba.Be áll a kínos csend.
Fejem le hajtom és erős gondolkozásba kezdek.Vállald el! Ennél jobb lehetőséged soha az életben nem lesz!! SOHA!! 
-Biztat belsőm.Egy bandával utazni tíz hónapon keresztül.Hát az nem semmi.Szólásra nyitom ajkaim;
-Öhm...Mr Higgins..Ez mind szép és jó..De én még iskolába járok.-Mondom félve.Bólint.És így szól;
-Semmi gond.Beszélek az igazgatódal és mindent el intézek, akkor el vállalod? -Fejezi be.Újra meg szólalok;
-Oké..De még lenne valami,-tartok szünetet-N...nekem van egy lányom.-motyogom.Paul szája egy "o" alakot formál.Tehát nagyon meglepődött...Biztos hogy nem kellek....
Várok.A férfi nem szólal meg, vagy nem akar meg szólalni.Fogalmam sincs.
-Rendben értem.-mondja nyugodt hangnemben-És hány éves?-Kérdezi, s rám emeli tekintetét.Nem habozok, egyből válaszolók;
-Két éves.-adom a rövid,tömör választ.Bólint.Jaj Istenem!! Mondjon már valamit!! Könyörgöm!!
Ajkai szét válnak és így szól;
-Jó rendben.Figyelj engem ez nem nagyon érdekel.Engem csak az érdekel hogy el-e fogadod az állást vagy sem.-kérdezi,vagy inkább kijelenti.Igen,ez kijelentés volt.Mind egy.Még egyszer át értékelem az életem és csak utána válaszolók.
-Jó legyen!El fogadom az állást!!-mondom magabiztosan.Paul szájára hatalmas vigyor ül ki.Majd a papírokkal kezd el babrálni.. Liam-el őt figyeljük.Végül kiegyenesedik,s rám néz.
-Daniella, itt írd alá!-mondja és a kezembe nyom egy tollat.Amit természetesen el fogadok.Közelebb hajolok hogy oda firkantsam a nevem a pontozott vonalra.Egy pillanatig tart az egész.Vissza helyezkedek előző pozíciómba és nagyot sóhajtok.Lehunyom a szemeim.Annyi mindenen kattog az agyam.Mi van ha nem tetszem azoknak a fiúknak? Vagy a stábnak? Vagy ha rosszul csinálok valamit?!  ~Kérdések sokasága kavarog bennem.Kinyitom a szemhéjam s Liam-et kezdem kémlelni, tekintetünk össze akad majd el válik.Újra a 35-40 év körüli férfit kezdem el figyelni.Fel áll a kannapéról.Én is így teszek.Egy mással szemben állunk.
-Daniella...Pakoljátok össze az összes cuccotokat!-tart egy kis szünetet-Mert egy hét és indulunk a világ körüli turnéra.És azt szeretném ha te és a lányod is az 1D házban lenne az indulásig. Liam majd hozd át.Kérlek.-Fejezi be, kezet ráz Liam-el.Én pedig ki kísérem őt.Az ajtóban állok és figyelem ahogy kinyitja drága autója ajtaját.
-Ó!És még valami!-kiabál nekem-A szerződés egy évre szól!!-be ül a kocsiba.A szívem mintha egy ütést kihagyott volna.Egy év??? Egy teljes év?!! Mi van ha egy hetet sem bírok ki?!
~Ezzel a gondolattal mentem vissza Liam-hez. Mosolyog.Tehát ő boldog.Karjait ki tárja és várja hogy megöleljem.Nem habozok, azonnal a nyakába ugrok.
-Köszönöm!Köszönöm!Köszönöm!Köszönöm!!-"fojtogatom" és közben köszönetet mondok.Vagy valami ilyesmi.
-Ugyan én nem tettem semmit!-tiltakozik.Kezei a csípőmön pihennek.Most már kissé le nyugodtam.Kezeim a vállán pihentek míg az ő hatalmas kezei a derekamon.Egy más szemébe néztünk.És csak így álltunk.
Egy pillanatra el raboltak azok a mogyoró barna szemek.Bárcsak meg csókolnál....
Mi?!!Nem én nem akarhatom őt!!Gyorsan le hámoztam magamról kezeit, és egy cuppanós puszit nyomok az arcára.
-Köszönöm!-suttogom.Mosolyog.Még egyszer megölel amolyan "Gratulálok" -ölelés kép.Nagyot sóhajtok s körbe nézek.Tényleg itt hagyom ezt a helyet?? Ahol annyi mindent éltem át? És mi van ha nem fogok tetszeni azoknak a fiúknak?? Mi lesz ha utálni fognak?? ~A kérdések csak gyűltek bennem.Meg próbálom őket el hessegetni, ami félig-meddig sikerül.
-Mikor szeretnél indulni?-Liam mély,lágy hangja zökkent ki az én "kis világomból".Felé fordulok és választ adok;
-Ha össze pakoltam,-szegezem le a fejem-segítesz??-Nézzek rá boci szemekkel.El neveti magát.Nagyon megszerettem őt az el múlt egy hónapban, sőt még Dave is!Legalábbis nekem azt mondta.És tessék már megint magammal társalgok.Jaj ugyan már!! Néha beszélned kell egy értelmes emberel is! -Hát persze hogy segítek.-Mosolyog rám kedvesen.

                                              2 Órával később

-Mindenetek meg van?-kérdezi Liam már a kocsiban ülve.Ismét rá szegeztem tekintettem.
-Igen, azt hiszem...-Kissé el bizonytalanodtam a pakolás közben.Hisz el hagyom azt a helyet ahol több mint 2 évet éltem.Azért az sok idő akár hogy is veszem.
-Ana' hova medünk'?-Kérdezi Darcy a hátsó ülésről.Ezzel kizökkentve gondolataimból.Hátra fordulók és rá mosolygok.
-Kicsim,az új munka helyemre költözünk... Ezt már otthon el magyaráztam.-Mosolygok rá majd előre fordulok. Liam be indítja a járművet és el indulunk.Az ablakon bámulok kifelé,és nézem London utcáit.Az út csendben telik.Se én se Liam nem szólal meg.Szomorú számomra ez a nap.Nem is tudom mire vállalkoztam pontosan.Már nem nagyon akarom ezt az egész stylist dolgot.Ezt a pénzért csinálom.Igen, ez a meg felelő indok;A pénz.És talán még Liam is.Az autó hirtelen el kezdett le lassulni.Végül pedig egy három emeletes gyönyörű szép fehér ház előtt parkol le.A szavam el áll.Liam-re pillantok.Ki veszi a slusszkulcsot és ki száll.Át siet az én oldalamra és illedelmesen.
-Hölgyem!-Ki tárja a jármű ajtaját.És meghajol.Nevetve kikötöm magam és kiszállok.-Köszönöm!-Hajolok meg én is.Fel veszem a fekete szögecses táskám a vállamra.Majd ki nyitom a hátsó ajtót és kiszabadítom Darcy-t.
-Meg vagytok?-kérdezi újra Liam.Kislányomal az oldalamon fordultam a fiúhoz.Mivel eddig háttal álltam neki.-Igen!-Válaszolók határozottan.Bólint.El indulunk a kapu felé.Közben Liam le riasztózza   az autóját.Be megyünk a kapunk.Majd el battyogunk a bejárati ajtóig.Itt Liam ment előre.Én pedig követem.Pontosabban mi.Ahogy be léptünk a házba el ámultam.Egy gyönyörű előszobán mentünk keresztül, majd egy hosszú folyóson mentünk át.A falon képek voltak néhány srácról.De fogalmam sincs hogy kik vannak  rajta.És a végállomásunk egy hatalmas nappali volt.Abban volt egy nagy kannapé,azzal szemben pedig egy plazma tv.
-Hi! We are One Direction!!-mondták szinte egyszerre.Mindegyikük mosolygott.Kivéve a göndört.Olyan ismerős.Ez Harry te hülye!!

3.Rész

             Hiii Guys!! B.U.É.K!! Boldog Új évet kívánok nektek!!
                I'm D.És Itt van a harmadik rész is!!Az első rész 2014-ben!! :D
         Na, de nem is koptatom tovább a szám...Jó olvaszászt!! És komizz!!                                      
                                                                                                               
                                                                                                             D xoxo


 


Kinyitom az ajtót,és beinvitálom a lakásba.Az elő szobában le vesszük magunkról a kabátot, és a cipőt.Beljebb megyünk egészen a nappaliba.
-Bocs a kupiért..-nézzek körbe-Nincs túl sok időm.. -kérek el nézést a nagy rendetlenségért-Ülj le!-Parancsolók rá.Persze, csak játékosan.Veszi az adást és helyett foglal.Le ülök vele szembe a 2 személyes kicsinek nevezhető kannapéra.Gondolkozok azon hogy mit is mondjak,tegyek de, nem jut eszembe semmi.Csak nézünk egymásra.És az agyam emlékeztet; Te hülye,meg hívtad egy kávéra!! -Akkor adhatok egy kávét? Ha már az első rajtad kötött ki?-kérdezem és hozzá csapok egy mosolyt.Kicsit habozik a válasszal de végül meg szólal;
-Igen kérek!-mondja  s rám emeli tekintetét-Fel téve ha ez is rajtam köt ki.-mosolyog.Aha értem Én! 
Kis humoros.Ezzel a válaszával az étteremben történtekre utal.Vetek rá egy mosolyt majd ott hagyom.Gyorsan lépkedek a konyha felé,végül be érek a helyiségbe.Lábaim egyenes a pulthoz visznek.Mintha, tudnák hogy mit is akarok csinálni.A szekrényből elő halászok egy kávé csészét ,s óvatosan a pultra helyezem a törékeny darabot.A kávé főző elé állok,jobb kezemmel a kávéért nyúlok.Ami egy át látszó üveg bögre szerűségben van.Lassan veszem ki,és öntöm a fekete koffeint a kis csészébe.
-Helloka! -hallok egy eléggé mély hangot a hátam mögül, amire kissé meg ugrok.Az üveg darabot le rakom.Testemmel pedig a hang irányába fordulok.Dave áll az ajtóban.Fekete haja -mint mindig -most is nagyon pöpecül áll.Fekete pólót visel, fekete szűkített farmerral.Alkarján -és az egész karján-tetoválások sorakoznak.Néhol egy-egy idézet is fel tűnik.Vagy egy-két trágár kifejezés.Testével az ajtó fél fának támaszkodik.Kezeit a mellkasa előtt össze fonja.Szólásra nyitja ajkait, s végül így szól;
-Ki ez a fiú?-fejévvel a nappali felé biccent.Ezzel Liam-re utalva.Mély levegőt veszek.A földet pásztázom,gondolkodok.De nincs min.Hiszen ez csak egy srác.Aki előtt rendesen leégtem.-Hm?-Dave zökkent ki a "nagy" gondolataimból.És közelebb jön hozzám.
-Nagyon meg változtál..-szinte suttogja-Mi történt? -faggat.Fel emelem a fejjem és csak most veszem észre hogy milyen közel is vagyunk egymáshoz.Zöldes-barna szemei engem vizslatnak.Éppen szólásra nyitnám ajkaim, amikor Liam lép be a helységbe.Mind ketten felé kapjuk tekintettünket. Dave mellém áll,mivel eddig előttem állt.Ismételten a földet nézem,de össze szedem minden bátorságom és Liam-re nézzek.Ő is engem néz.Arcán észre vehető az érthetetlenség.Meg értem.Miközben egymást pásztázzuk, be ugrik egy remek ötlet.Be mutatom Őket egymásnak! Azta! Mekkora ész vagyok! -Dicsér  belsőm.Magamban előre meg fogalmazom a mondatokat.És meg töröm a csendet ;
-Liam..Be mutatom a legjobb barátomat Dave Higgins-t! -mondom és a tekintettem ide-oda cikázik a két férfi között. Liam előre lép egyet -hogy kezet tudjon rázni Dave-el-ugyan így tesz Dave is.És előttem ráznak kezet.Majd hátra lépnek egy lépést. Dave rám emeli tekintetét, és egy furcsa mosoly ül ki piercing-es ajkaira.

Az arcomról sugárzik az hogy fogalmam sincs mire gondol.De hamar meg osztja velünk gondolatait;
-Daniella, nem is tudtam hogy randizol..-Az állam a padlót súrolja.Érzem ahogy az arc színem a normálisról kezd át váltani full vörösbe.Próbálok tiltakozni, de nem találok szavakat.Szerencsémre Liam-nek meg van a hangja és a szava is.
-Öhm..Mi nem randizunk...-vakarja a tarkóját -Csak Daniella meg hívott engem egy kávéra.Hamár az első rajtam kötött ki.-Mondja, és a nadrágjára mutogat.Ekkor meg hallom Darcy édes kis hangját aki a konyhába szalad-már ha az szaladásnak nevezhető ha egy 2 éves meg próbál futni.-de ez nem lényeg.Be ér a konyhába és a szemei csillognak.
-Ana!!-kissé pösze még.De ez még aranyosabbá teszi.Ide szalad hozzám ,és én gondolkozás nélkül fel kapom.-Kicsim!-puszilok bele barna hajába.Szegény Liam köpni-nyelni nem tudott.Habár...Meg értem.
-Na!-szólalt fel Dave-Én magatokra hagylak titeket! -mosolygott rám gúnyosan.Közelebb jön hozzánk, Darcy-t meg puszilja.-Szia, Tökmag! -mosolyog rá játékosan.
-Ciiaaaaaaa....Dae bácii!! -mondja Darcy, amire Dave el neveti magát.Mosolyogva távozik a konyhából.
Liam-re pillantok, aki meg sem tud szólalni.Be áll a kínos csend.Közben a figyelmemet Darcy-ra irányítom,s próbálok nem törődni a ledöbbent férfival.
-Hogy telt a napod? -Mosolygok le a kis csöppségre-Jó kislány voltál?-faggatom tovább.Kicsit gondolkodik, végül így szól;
-Dae Báci nyem adott nyekem cokiiit!! -mondja, s közben nem bírom meg állni hogy ne mosolyogjak.Csak nézem őt, ahogy a karjaimban van.Ki sétálok vele a nappaliba,leülünk a kannapéra s az ölemben ülve hallgatom a napi be számolóját.Annyira bele merültem Darcy beszédébe, hogy közben észre se vettem Liam-et. Aki csatlakozott hozzánk.Nem nagyon foglalkoztunk vele,legalábbis én nem.Már csak arra eszméltem föl hogy az én kicsikém a fülembe suttog;
-Ana..Ki ez a báci?-mondja a fülembe, miközben kis kezével a mellettünk ülő férfira mutat.Rá nézek a "szép szeműre".
-Ó.Kicsim...Ő itt Liam Payne.-mondom Darcy-nak-Liam,Ő itt az én kislányom Darcy Hudson.-fejezem be a mondani vallom.Kezet ráznak amin nevetnem kell.Olyan aranyosan csinálták.Figyelmem újra Darcy-ra irányul.Ki mászik az ölemből, és a földön szana-szét dobált játékaival kezdett játszani.
-Nem is tudtam hogy van egy lányod.-súgja Liam,az Ő tekintette is a kis apróságon időzik.De, pár perc múlva rám emeli gyönyörű barna szemeit.
-Ne aggódj.Senki se tudja.-legyintek.Arcán látszik a meg lepettség.Nem erre számított.Tekintettem kicsit tovább időzik rajta,mint amennyit kéne.De Ő is engem bámul!Lassan fel állok a bőr kannapéról.Lábaim a konyhába visznek.Ahol Liam korom fekete kávéját el készítem.Vissza megyek a nappaliba.Kezébe nyomom a pohár fekete löttyöt.Mind ketten Darcy-t figyeljük.
-Mesélj magadról! -Töri meg a csendet.Fel húzott szemöldökkel nézek rá.Te hülye! Meg hívtad magadhoz! Beszélj!
-Tessék?! -kérdezem meg lepetten.A porcelán darabot szájához emeli,s bele kortyol italába.
-Mesélj magadról.-ismétli-Mondj valamit magadról!-mondja nyugodt hangnemben.Sóhajtok egyet ,majd fel teszek neki egy kérdést;
-Miért érdekel téged?-vágok hülye fejet-Hm?-hümmögök.Kuncog.Miért kuncog?
-Nem tudom.-mondja-Én csak beszélgetni próbálok.-Kortyol bele az italába.Akkor beszélgessünk!!
Gondolom magamban.
-Mesélj Te!-parancsolók rá.Le teszi a poharat az előttünk lévő dohányzó asztalra.Szembe fordul velem,s beszélni kezd;
-Rendben.20 éves vagyok.Egy bandában énekelek.,amiben öten vagyunk.Három éve jelentkeztem az X-factorba.Nem nyertük meg,de így is nagyon jól alakult az életem.Most november fele lett vége az első turnénknak.Januárban kezdődik a következő.Azt hiszem.Öhm..Mi van még?-gondolkodik-Ó.Igen van egy barátnőm.Most vele élek, itt Londonban.-Bólintok.-Most Te jössz!-mondja s végleg el hallgat.
Sóhajtok egy nagyot.És beszélni kezdek;
-Oké!18 éves vagyok.A lányom Darcy, pedig 2 éves.A barátom-suttogok-16 évesen el hagyott.Azóta egyedül vagyok.Na, és persze itt van nekem Dave.-tartok szünetet-Nem is tudom hol lennék nélküle.-nézek körül-Talán, lehet hogy már nem is élnék.-hajtom le a fejem-Most júliusban fogok végezni a gimnáziumban.És utána nem tudom mi lesz.Hiszen így is bukásra állok két tantárgyból.Össze kéne magam szednem.-emelem rá tekintettem-Azt hiszem ennyi.-fejezem be.Be áll a kínos csend.Pár perc múlva Ő töri meg a csendet;
-Öhm...Én...-mekeg-makog-Figyelj, lehet hogy tudnék neked munkát szerezni.-mosolyog-Persze, ha van hozzá kedved.-mondja.A szemeim kitágulnak.Ez az ürge akit kb:2 órája ismerek munkát ajánlott?!!
-Gondolkozok el.S rá jövők hogy nem ártana meg szólalni.
-Tessék?!Milyen munka?És mikor?-el halmozom kérdésekkel.Kisebb nevetést hallok.De abba hagyja.
Nevet.Az a nevetés.Istenem!Ez egy fél isten!! Meg kell szerezned!!!!!-kiabálja belsőm.És most vissza a valóságba.Egymást pásztázzuk.Végig nyalja alsó ajkát.
-Hát.Lehet hogy tudok munkát szerezni neked.Mint stylist.-mondja.Szemöldököm ráncolom szavaira.Én stylist ként? De hisz mit értek én a divathoz?Azt nem valami híres emberek csinálják?Ismételten be áll az a bosszantó csend.
-Na? Mit szólsz?-zökkent ki a kis világomból mély,lágy hangja-El vállalnád?-Áraszt el kérdésekkel-Hahó!Föld hívja Danit! -rázza meg az orrom előtt a kezét.Meg rázom a fejem.Ezzel vissza térve a valóságba.
-Ó, Ééén... Nem is tudom.Jól hangzik meg minden,de én egy senki vagyok.Még csak a divathoz sem értek.-rázom a fejem.
-Nyugi, szerintem van ízlésed.Na meg, azért ez nem akkora munka.-mondja és a tekintette a padlóra irányul.
Tekintettem ismét rajta tartom.Ajkamba harapok,és tovább pásztázom.Figyelmem, a felső testéről ODA vándorol.Magamban kuncogok.A saját perverzségemen.De az a gyönyörű szempár le buktat.Gyors el kapom a tekintettem,s a falara koncentrálok.
-Akkor?-kérdezi-Lenne kedved stylist ként dolgozni?Hidd el a menedzserem meg füzeti.-mondja-De most sajnos mennem kell.Ó, és nyugi, van még időd gondolkodni.Hisz a turné csak januárban kezdődik!-mosolyog.Majd az ajtó felé kezd sétálni.Kapcsolók,és utána megyek.Az előszobában meg várom amíg fel öltözik és csak utána ki tessékelem a házból.
-Liam.Én..Lehet hogy el vállalom ezt a munkát.-hebegek-habogok-Még ha csak januárban is lesz.-mosolygok.Az ő arcára is egy kusza mosoly csúszik.
-Oké.Ezt még meg beszéljük.-mondja ,s be ül fekete sport kocsijába.Az nagyot morog-persze csak a motort indította be-rá lép a gázra és el tűnik.



                                                    1 Hónappal később

Már a Karácsonyon is túl vagyunk.Ma van Január másodika. Liam-el pedig nagyon jóba lettünk.Már mint nagyon jó barátok hiszen neki van barátnője.Éppen tegnap beszéltünk telefonon.És azt mondta hogy a menedzsmentjével harmadikán át jön,meg beszélni ezt a stylist melót.Nem tudom miért, de nem várom hogy el jöjjön a holnap.Hiszen holnap már harmadika.És "kicsit" izgulók.Hiszen nekem semmilyen tapasztalatom nincs a ruhák terén.Na és ott az a titokzatos banda.Liam eddig csak a nevüket árulta el;One Direction.
Plusz azt is hozzá tette hogy;Ezek a fiúk a legjobbak a földön,viccesek,és nagyon kedvesek.
Remélem igaza van.A holnap nehéz lesz! Mi van ha nem kellek? Vagy ha sz@r vagyok? És ha ki nevet? Na jó akkor tökön rúgom.-
Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal aludtam el.