2014. június 26., csütörtök

47.Rész

                              Hii Bananas!!I'm D. Meghoztam nektek a 47.részt!!
                        Köszönöm a 36.Feliratkozott!!Remélem el jutunk 40-ig :))
                     Jó olvasást!!! Komizni, feliratkozni ér ;))
                                                                                                                 D xoxo








                "Hülyeség hegyén hátán, idegesítő, parancsolgató,
                Hölgeyim és Uraim, Ő Harry Styles! "~Daniella Hudson



                     Ari ❤



                      Egy héttel később...          


Szemeim fel tárom, Harry zöld szemeivel találom szembe magam.El mosolyodok rajta, a héten már ez a harmadik hogy így ébreszt fel.Kezdek hozzá szokni.Alkarján támaszkodik két oldalamon.Testünk takarásban van -a takaró miatt.
-Mit akarsz? -nyögöm, arcáról a boldogságot lehet le venni.Mosolyra húzódik szája, és arcát nyakamba temeti.Amelyet nedves csókokkal és puszikkal halmoz el.Időnként fülembe sugdos mocskosabbnál mocskosabb dolgokat.Hangosan nevetek fel, egy kopp kopp viccén ami nem vicces.De ahogy mondja az, azon kell nevetnem.
-Baby, -suttogja- meg akarlak dugni. -hangja irtó szexin cseng.Akaratom ellenére is nevetnem kell.Nyakam ismét csókokkal halmozza el.Amire fel sóhajtok.Nehezen adja fel, a dolgokat.Néha-néha bele harap bőrömbe.Egyik kezét le vezeti oldalamon egészen a combomhoz, azt kezdi el simogatni.
-Apa, ti meg mit csináltok? -lányunk hangja zökkent ki minket "el foglaltságunkból".Barátom el húzódik tőlem és a háta mögé tekint.
-Öhm...Mi? Csak a távirányított keressük. -alig bírom vissza fogni a nevetésem.A saját lányának képes hazudni.Ráadásul ilyen rosszat.
-De, az itt vany'. -mondja Darcy. Le lököm magamról Harry-t és ki mászok a puha ágyból.Lányomhoz sétálok.Érzem magamon tekintetét, mely égeti bőrömet.Nem is értem miért bámul,hisz csak egy rózsaszín csipkés háló inget viselek, ami épphogy a fenekemig ér.Le hajolok lányomért, és fel veszem őt.Ki lépdelek vele az ajtón, és a konyhába veszem az irányt.Le sétálok a barna parketta szerű lépcső fokokon, majd a konyhába igyekszem.Be érve a helységbe Darcy-t az egyik székre ültettem.Míg én valami reggelit csiholok.
Elő veszek egy tálat, és gabona pelyhet,és végül tejet.Az utóbbi két dologból öntök a tálba.Kicsit össze keverem, és bele rakok egy kis kanalat.Hirtelen két kar csúszik derekamra.Fejét vállamra teszi, érzem mentolos leheletét.
-Miért kínzol? -suttogja fájdalmat színlelve.Szemöldököm az égbe szökik.
-Miről beszélsz? -tetettem a hülyét, vagyis félig-meddig.
-Tudod Te azt. -morog egyet, és el enged.Figyelmen kívül hagyom Őt, és lányomhoz sétálok a reggelijével a kezemben.A tálat az üveg asztalra helyezem, és le ülök közvetlenül Darcy mellé.Aki már biztosan éhes, tegnap este elég későn került ágyba.Ma viszont korán kelt.El kezdem meg etetni őt, eközben Harry is csatlakozik köreinkbe.Csöndben telik a reggelizés.Miután Darcy-t meg etettem, ő a nappaliba siet.Én viszont Harry felé fordulok, aki csak kotorászik a tányérjában.Sóhajtok egyet, és meg érintem a vállánál.Most haragszik rám valamiért, vagy mi?
-Mi a bajod? -kérdezem lágyan.
-Meg tagadod magadat tőlem. -duzzog.Szemeim tágra nyílnak, homlokom össze ráncolódik.Ezt, ezt most komolyan mondta? Hangosan fújóm ki levegőm.Föl állok helyemről, és az emeletre sietek.Annyira ki tud akasztani az ilyen hülyeségeivel.Be megyek a hálónkba, kéne már valami normális ruha.
A szekrényünkhöz sétálok, ki tárom annak ajtaját.Szemeim végig futtatom a ruha darabokon, de egyik se nyeri el tetszésem.
Meg hallom lépteit hátam mögött.De nem jön ide hozzám.Hátam mögé pillantok, az ágy elején ül s engem vizslatnak szemei. Te akartad Styles!  Le veszek a fogasról egy fekete szűk farmert, végig mérem azt.
És "véletlenül" ki esik a kezemből.
Le hajolok érte, és iszonyatos lassúsággal veszem föl a földről.Tekintette égeti bőröm.Tudom hogy engem néz, és hogy kínozhatom ez jó érzés.Az előbb említett farmert vissza rakom a szekrénybe, majd az ablak felé nézzek.Hm.Úgy látom ma jó idő lesz.Állapítom meg a nap sütésből.
Tovább kutatok, és egy emelt derekú short mellett döntök, amelyhez egy félig has ki látszó "Swag" feliratú pólót választok.Még mindig nem fordulok meg.
-Harry, segítenél egy kicsit? -szólalok meg.Felé fordulok, még mindig ugyan ott ül, ugyan úgy.Bólint, és felém sétál.Ismét hátat fordítok.
-Le húznád hátul a cipzárt? -hangomon érződik a szórakozottság.Hogy őszinte legyek élvezem azt, amit vele csinálok.Hallom ahogy ki fújja bent tartott levegőjét.Fura ez a hálóing,de tetszik.Meg teszi amit kértem, és a ruha le omlik rólam.Majd a padlón landol.Szuper, egy száll bugyiban állok előtte. Vagyis háttal állok neki.
Le guggolók és ki húzóm a fiókot.Elő veszek egy fekete melltartót, majd vissza csukom.Ki egyenesedek, és fel veszem azt.Magamra aggatom a felsőt is, amiből szintén ki látszik a fél hasam.Majd lábaimon fel húzóm az emelt derekú rövid nadrágomat.Ezek után késznek nyilvánítom magam, be csukom a szekrény ajtaját és meg fordulok.Erős mellkasba ütközöm.Pilláim alól fel pillantok rá, szemei sötétben ragyognak.Állkapcsa meg feszül.
-Baj van? -kérdezem egy cseppnyi ártatlansággal a hangomban.
-Nem is sejted mekkora. -sziszegi fogai közt.Le hajol, meg fogja derekam és a vállára dob.Nem hiszem hogy vicces kedvében van.A hátát csapdosom tenyeremmel.
-Engedj el! -kiáltok rá.Vállat ránt,majd az ágyra dob.Hátamra fordulok, és fel könyökölök.Ajkaim el vállnak ahogy Őt figyelem.Már semmi nem takarja felső testét.Sok tetoválásán akad tekintettem, a pillangóra ami a
mellkasa és a hasa között van, a halál fej a V vonala mellett.És még sok egyéb ami tarkítja testét.
Fölém tornyosul, kezd vissza térni a régi Harry.
-Mi a fenét művelsz velem Daniella? -kérdezi szemembe nézve.Alkarjaira támaszkodik.Mosolyra húzódik ajkam.
-Nem tetszett az előadás? -kérdéssel válaszolok kérdésére.Vigyorogva ejtem ki a szavakat, amivel enyhén szólva idegesítem csak.Szemei összeszűkülnek,nekem nyomja ágyékát. Ó, már mindent értek...
-De. -szívja meg bőröm, amire fel sóhajtok.Egész testét nekem feszíti, kezét végig vezeti oldalamon.És a  fenekemnél áll meg.Kézfejem haja sűrűjébe fektettem, s meg fogom azt.Fejét hátra húzóm, így szemébe tudok nézni.El engedem selymes haját, és magam mellé eresztem karom.Nyelek egyet.Le hajol hozzám, ajkaink súrolják egymást.De, nem csókol meg.Egymás szájába lélegzünk.Végül ajkaink egymásra találnak, s egy lassú csókban forrnak össze.

2014. június 23., hétfő

46.Rész

                                Hii Bananas!!!I'm D. És meg hoztam a 46.Részt!!
                         Köszönöm a 35.Feliratkozott!!És a komit is,várom ide is!!
                     Nem húzóm tovább az időt..Jó olvasást!! Komiz, iratkozz fel!!!
                                                                                                                       D xoxo




 (A részről: Szeretem Perrie-t és Zayn-t is főleg együtt, csak azért írtam ezt mert így jön a történet..
 pls semmi utálatos komit ezzel kapcsolatban.Köszönöm) 






                 you destroyed my life
Az autó pályán haladunk, be a kórházba.Telefonálgattam kicsit, és meg tudtam hogy Zayn-t az egyik Londoni kórházba szállították.Daniella az anyós ülésen ül, immáron fel öltözve.Lányunkat anyámra hagytam.
Lassan be érünk Londonba, a városba ahol szinte Én irányítok.Akárhova bemegyek, bármit meg kapok és meg tesznek nekem.És be kell vallanom, ez tetszik.Tetszik az, hogy az én tenyeremből eszik fél Anglia.És a lábam előtt hever a fél világ.Ez boldoggá tesz.

         *                                                             *                                                      *

Leparkolok, majd ki szállok Range Rover-ből. Lezárom az én felem.Át kocogok barátnőm oldalára, s ki nyitom az ajtót.Ki segítem Őt a járműből, majd be zárom az ajtót.Ujjaim csuklója köré fonódnak, össze fűzőm ujjait enyéimmel.Be sétálunk a nagy ajtón, és a recepcióhoz visznek lábaim.Hangosan fújóm ki bent tartott levegőm.Elérünk az előbb említett helyhez, és meg állunk előtte.Egy szőke hajú nőszemély ül a pult mögött és mattat a gépén.Észre se vesz minket.Meg köszörülöm torkom, mire rám kapja tekintetét.
-Jó napot uram, miben segíthettek? -mondja a szokásos dumáját unottan.
-Egy Zayn Malik nevű férfihez jöttem, itt van? -kérdezem.Újra rám pillant, majd ismét a gépbe fúrja szemeit.
Pár perc után, egyik karját ki nyújtja és bal irányba mutat vele.
-A folyóson végig a 216-os kórterembe. -mondja, mi meg már ott sem vagyunk.Daniella-t szinte magam után húzóm, olyan tempót veszek fel.Kicsit le lassítok -hogy lépést tudjon tartani velem.Ez a folyosó rohad hosszú.
-Itt vagyunk.-motyogja Daniella, mély levegőt veszek.Kezem az ajtó kilincsre helyezem, le nyomom azt.
A falak fehérek, és mindennek fertőtlenítő  szaga van.Be lépek a szobába.Haverom, egy ágyban fekszik és minden féle kütyüvel van körül véve.Barátnőm be csukja magunk mögött az ajtót.Az ágy mellé lépkedünk.
Végig nézzek Zayn-en, majd tekintettem arcán akad meg.Még most is tökéletesen fel van zselézve korom fekete haja.Sokkal több tetoválása van mint egy évvel ezelőtt.Hm.
-Hazz, -hallom meg mély hangját.Ajkaimra vigyor ül ki, el engedem barátnőm kezét meg ölelem Zayn-t.
Daniella egy kicsit odébb áll, s úgy figyel minket.
-Mi történt veled? -kérdezem szemébe nézve.Tartok válaszától.
-Á, semmi csak kicsit felidegesítettek. -legyint mint ha mi sem történt volna.
-Perrie? -kérdezek rá.Bólint.Le ülök az egyik székre, és magam mellé rántom Dani-t is.
-Látom ti azért jól meg vagytok. -mondja, amint ránk pillant.Bólintok.Az Iphone-val kezd foglalatoskodni.
-Össze vesztettek? -térek vissza az előző témára, Perrie-re és Rá.Körülbelül egy perc néma csend honol rajtunk, amit Zayn hangja szakít meg.
-Megcsalt. -fájdalmasan cseng hangja.Arca teljesen eltorzul ahogy -gondolom én- arra gondol amit párja tett. Chh, micsoda egy nőszemély.
-Zayn, -szólal meg Dani- ne szomorkodj miatta.Ha ilyet tett, akkor nem tudja hogy milyen fantasztikus férfit hagyott el! -vigasztalja Zayn könnyes szemekkel néz rá- Hidd el! -ereszt egy halvány mosolyt az össze tört férfi felé.Daniella innentől kezdve ki száll a beszélgetésből, még egy órán át beszélgetek Zayn-nel, arról hogy mennyi idő múlva engedik ki.És hogy majd össze ütünk egy kis partit az Ő örömére.Viszont, már későre jár az idő.
-Jól van Zayn, nem sokára találkozunk! -fogok kezet vele.
-Jobbulást Zayn. -szólal meg barátnőm is egy mosoly kíséretében.El lépdelünk az ajtóhoz, de még egyszer vissza nézzek rá.
-Viszlát gerle pár. -vágja a fejünkhöz nevetve, középső ujjam mutatom neki amin mind ketten el nevetjük magunkat.Fejet csóválva lépek ki a helységből, és sétálunk ki az épületből.Ki megyünk a kocsihoz, ki nyitom az ajtót Dani-nek, meg várom amíg beszáll csak utána csukom be az ajtót.Át siettek a saját felemre, be ülök a volán mögé.Be rakom a kulcsot a lyukba, el fordítom.A Range Rover-m motorja fel bőg.Ki tolatok a parkolóból és az utunk vissza visz minket Holmes Chapel-be.

                  
                     Két óra múlva...

-Anya! -mosolyogva kapja föl lányunkat Daniella.A kis csöppség Daniella nyakába fúrja fejét.Barátnőm,
kicsikénk hátát simogatja, nyugtatás képen.Én is társulok hozzájuk.Közelebb férkőzöm családomhoz.
-Darcy, kicsim itt vagyunk.Nyugodj meg. -motyogja fülébe.Hallom ahogy egyet szipog anyja vállán.Várjunk, most sír?Át veszem Daniella-tól Darcy-t. Én is ugyan azt csinálom amit az előbb Dani.Kis idő után meg nyugszik, és mosolyog.Fel sétálunk vele az emeletre, lányomat az ágyra ültettem.Míg Én és Daniella el pakoljuk a holminkat.Egy pillanatra az ablakon bámul ki, kapok az alkalmon és mögé állok.Karjaim dereka köré fonom.Fejem vállára helyezem, haja egy kicsit zavar de nem túlságosan.
-Mi lenne ha hozzám költöznétek? -suttogom fülébe ötletemet.
-Tessék? -fordul meg ölelésemben, arcáról a meglepettség tükröződik.
-Jól hallottad. -mondom szemébe nézve.
-De...Harry.. -akadozva beszél.Megforgatom szemeim, nem érdekelnek a kifogásai, hozzám költöznek és kész!Ajkam övére helyezem s lágy csókban részesítem.
-Hozzám költöztök. -mondom ajkaira, és megpuszilom.El húzódok tőle, majd vissza megyek lányomhoz.
Le ülök az ágy egyik végébe, s onnan figyelem szerelmemet.

2014. június 20., péntek

45.Rész

                                          Hii Bananas!!I'm D.És itt  a 45.Rész!!!!!
                                Nagyon szépen köszönöm a 28,000 oldalmegtekintést!
                           Továbbra is csak annyit kérek, hogy ha olvassátok a blogot
                         iratkozzatok föl, és csatlakozzatok!!!  Jó olvasást!!!
                                                                                                                      D xoxo

Fb :https://www.facebook.com/groups/239674476215134/









                   Punk Harry *o*


                              Harry Styles


Daniella szuszogása be tölti a halk szobát.Óvatosan le veszem mellkasomról, s be takarom.Ki mászok a szextől fülledt ágyból.Bokszerem után keresgélek, amit az ágy előtt találok meg.Fel veszem a földről, és magamra aggatom.Ugyan így járok el a farmeremmel is.Szűk szaggatott fekete farmerembe bújtatom lábaim.
Bele túrók dús göndör hajamba, majd az ajtóhoz lépkedek.Fel tépem az ajtót, kilépek rajta.Magam mögött halkan csukom be az előbbi tárgyat.A lépcső felé veszem az irányt, le megyek rajta.Ahogy sejtettem, le léptek.Állapítom meg, miután meg bizonyosodok arról hogy rajtunk kívül senki nincs a házban.A konyhába
visznek lábaim.A hűtő szekrényhez lépkedek, ki nyitom azt.Ki veszek egy üveg sört, és vissza csukom ajtaját.Egy sörnyitó után kutatok, amit nehezen de meg találok.Fel pattintom az üveg száját, majd bele kortyolok.A hideg ital végig csúszik torkomon egészen le a gyomromba.A nyitót a pultra dobom, és a nappaliba sétálok.Le dobom magam az egyik fotelba, gondolataim a Zayn-es beszélgetésre terelődnek.
Miért hívott? Miért pont engem, amikor az életem végre helyre állt.Nem értem.És mi az hogy csak bennem bízik? Az előttem lévő tévé távért nyúlok, és be kapcsolom a nagy kijelzős plazma tévét.Valamilyen hír adón
lehet.Egy negyvenes éveiben járó férfi van a képernyőn, kezében egy mikrofonnal.

     "Itt állok a baleset helyszínén.Ahol Zayn Malik karambolozott.Mr Malik-ot már kórházba
     szállították, viszont még nincs túl az élet veszélyen.A Sztárocska szabálytalanul és drogosan
    vezetett, fogalmunk sincs mi lesz vele ezek után.Reméljük hogy nem lesz semmi baja és rendbe jön.
   Jonh voltam a délutáni hírekkel."  


Állkapcsom meg feszül, amint hallom meg hallom haverom nevét.Egész testemen végig fut valami, ami nem igazán kellemes.Azonnal beszélnem kell vele.Sörömet a dohányzó asztalra rakom, ki kapcsolom a televíziót.
Föl siettek az emeletre, be rúgom a háló ajtaját.És a szekrényemhez megyek.Tudom hogy valami nincs ezzel a sztorival rendben.Zayn eléggé jól vezet.Ez tény, és ismerem őt már annyira hogy tudjam milyen.Mint mindenkinek, neki is meg vannak az ellenségei.Fel tépem a középső szekrény ajtaját.Ki dobálom az összes holmit belőle.Majd amikor minden a földön landol, ki veszem fegyverem a szekrény aljáról.Meg nézem van-e benne töltény.Remek, tövig van.
-Harry, -szólít meg egy lágy hang.Aminek a tulajdonosa Daniella.Hátam mögé pillantok.Mögöttem áll, a takarót szorosan fogja testéhez.Pisztolyomra pillant, majd félve rám néz.
-Mire készülsz? -hangja meg remeg.Ki fújom levegőm,majd be azt.Le kell néznem rá, majdnem két fejjel magasabb vagyok nála.Szemeit enyémbe mélyeszti.
-Semmire. -simítok végig arcán, le löki kezem.
-Ne hazudj! Az istenit Harry, ott van nálad egy fegyver! -akad ki.Íriszei könnybe lábadnak, el akarom mondani neki.Nagyon is, de nem lehet.Mert azzal csak még jobban veszélybe sodrom Őt, és a lányunkat.
Nehézkesen veszem a levegőt.
-Daniella, Zayn-nek balesete volt.Hozzá készülök. -mondom nyugodt hangnemben.Szemei tágra nyílnak, majd össze szűkülnek.
-Egy fegyverrel? -üvölt rám.Olyan aranyos amikor dühös.Jól áll neki.
-Daniella, aki csak ismeri Zayn-t tudja hogy ez nem baleset, hanem egy kitervelt dolog.Nem akarom hogy meg öljék a Barátomat!És ez ellen  tenni is fogok. -a kezemben lévő fegyvert markolászom.Hátat fordítok neki, és az ajtó tennék néhány lépést.Ha nem ölelne át hátulról.Fejét hátamnak támasztja.
-Csak nem akarom hogy börtönbe kerülj, Harry. -szipog egyet- Miért neked kell mindent el intézned?Mire vannak akkor a rendőrök?Én szeretlek, de ha most el mész, felejts el.Engem és Darcy-t is. -mély levegőt veszek, szavai el gondolkodtatnak.Könnyei utat törnek, és el áztatják pólómat.A fegyvert ki ejtem kezemből,
így az a földön landol.Meg akarok fordulni ölelésében, de akkor le esne róla a takaró.Ami számomra jó lenne, neki viszont kevésbé.Egyik karját vissza húzza magához.Másikat meg fogom, s ajkamhoz emelem.
El motyogok egy "bocsánat"-ot. Mert valljuk be, tényleg hülyeséget csináltam volna ha nem állít le.
Szembe fordulok vele, arcán néhány könny csepp fut le.Le hajtott fejjel áll előttem.
Karjaim dereka köré fonom, magamhoz vonom testét.A takaróba rejtem testét.Halkan sír a vállamon.
Utálom magam azért, mert mindig meg siratom.Kicsit el húzódom tőle.Egyik kezem hátán tartom, míg a másikkal térdhajlatába.Fel kapom Őt, és az ágyhoz sétálok vele.Az ágyba fektettem, és mellé fekszem.
Haragszik rám.Tudom.Egy sóhaj szökik ki ajkaim közül.Maga elé mered, és könnyeivel küszködik.Zöld
szemeim egy pillanatra se veszem le Róla.Ujjaimmal puha bőrét cirógatom.
-Baby, tudom hogy haragszol.Néz a szemembe. -fordítom magam felé állánál fogva.Hatalmas barna szemeiben egyszerűen el veszek. Ahj Styles miért csinálod ezt vele? Nem volt elég neki... 
Ajkaim gyengéden kapcsolom össze övével, s reménykedem abban hogy vissza csókol.Mozgatni kezdem ajkam,és várom Őt.Viszonozza csókom.Ujjai hajammal játszanak.Időnként kicsit meg húzza azt.Egyik kezem combjára vándorol.Simogatom puha bőrét.Eközben ajkammal kényeztettem Őt.
-Sajnálom,  -motyogom két csók között.Tovább csókol,kezem térdhajlatába vezetem, magamhoz húzóm.
Ajkaimról nyakamra téved.Csókolgatja és harapdálja bőröm.
-Nem érdekel, -suttogja fülembe- itt vagy velem. -a fülem alatti részre akad.Bőrömre ad egy puszit, s ott hagyja fejét.Pár percig csönd ül rajtunk, majd meg töri;
-Majd mennyünk be hozzá. -mondja, tudom hogy csak örömöt akar szerezni nekem.Minden egyes tettével minden egyes pillanatban, hisz szeretjük egymást.



2014. június 19., csütörtök

44.Rész

                                    Hii Guys!! Itt lenne a 44.Rész.Köszönöm Nektek
                             
a 33.Feliratkozott!!!Remélem csatlakoznak még néhányan...
                          Jó olvasást!! Pusszancs, komizni ér ;))) ♥♥♥♥♥♥♥♥
                                                                                                                  D xoxo









                   
Telefonom vissza helyezem az éjjeli szekrényre, most nem akarok Zayn-el foglalkozni.Csak Őt  akarom.
Vissza mászok az ágyra.Ismét el foglalom helyemet fölötte.A takarót kicsit magunkra húzóm -csak hogy takarjon is valamit.Barna szemeibe nézzek.Bal kezem le vezettem oldalán, le a fekete csipkéig.Végig nyalom
alsó ajkam.Bőrére köröket rajzolok .Mutató ujjam be akasztom bugyijába, s lassan le húzóm róla.Végig húzóm hosszú lábain, majd a szoba másik felébe hajítom.Mosolyra húzóm rózsaszín piercinges ajkam.Ajkaimmal végig csókolom melleit, hasát.Lejjebb merészkedem csiklójáig.Egy hangos sóhaj csúszik ki ajkain mikor meg puszilom lent. Vissza térek felső testéhez, s meg szabadítom melltartójától.Végig mérem
testét; gyönyörű. Nincs hozzá fogható alkat,személyiség.Punk fejem el rejtem nyaka hajlatában.Csókokkal halmozom el bőrét, míg ujjaim el tüntettem benne.Fel nyög, az újonnan jött érzéstől.Ujjam lassan járatom ki-be.Eközben kezeit le vezeti bokszeremhez.Abba hagyom gyengéd kínzását,ki húzóm belőle ujjaim.Meg próbálja le hámozni rólam a fekete anyagot -mondanom se kell- kevés sikerrel.Nehezen de sikerül ki szabadítani a férfiasságom.

                          

                           Daniella Hudson

A helységet be tölti hangos zihálásunk.Mellkasom le s-föl emelkedik,pont úgy ahogyan az övé is.Ajkait újra
számon érzem.Lágy csókban részesít, amit szívesen viszonozok.Alkarjain támaszkodik két oldalamon.
Alsó ajkamba harapok amikor , meg érzem Őt magamban.Csókunk abba marad.Szemhéjam le csukódik,
arcát nyakamba temeti.S csókokkal borítja be bőröm minden egyes szegletét.Hangosan fújja ki levegőjét, amint lök rajtam egyet.Lassan kezd el mozogni bennem, közben nedves csókokat hagy forró bőrömön.
Kezeim fel vezetem  hátán, amire angyal szárnyak vannak tetoválva.Körmeim bőrébe vájom, s karmolászom hátát.Az eleinte érzet fájdalom mostanra már alább hagyott.Helyét fel váltja más, az élvezet. Egyre gyorsabb
tempót kezd el diktálni.Tudom hogy nem kell neki túl sok ahhoz a bizonyos érzéshez, ahogy nekem se.
Az érzés egyre csak erősödik mind kettőnkben.A zihálásunkat, és a szaporább levegő vételt fel váltják nyögéseink.
-Szeretlek. -susogja rekedtes hangján fülembe.Gyorsabb ütemet kezd el diktálni.Ajkam harapdálom, ezzel
el fojtok egy-egy fel törekvő nyögést.A hátát már szinte véresre kapartam.Érzem hogy nem kell sok.
-Enged el kislány. -suttogja, miután a nevét sikítom.


                 *                                                            *                                                 *


Mellkasán fekszek, még mindig nem hiszem el hogy az anyja házában tettük ezt. A takaró takarja meztelen
testünket.Míg mi helyre állítjuk légzésünket.Hosszú ujjaival hajam simogatja.Íriszeim torkán ragadnak, a hangszálain.Amikor ott voltunk Londonban, abban a házban.Akkor hallottam Őt először énekelni.Azóta egyszer se énekelt.Vagyis, én nem hallottam.Hallani akarom a hangját, de nem csak beszéd közben.
-Énekelj. -motyogom.Remélve hogy nem hallotta meg.Le néz rám.Smaragd zöld szemeivel arcom vizslatja.
-Hm? -hümmög egyet.Mintha nem értette volna amit mondtam, habár...Ki fújom bent tartót levegőm.
-Énekelj. -mondom egy kicsivel nagyobb bátorsággal.Ajkain ki csúszik egy halk sóhaj.
-Mit? -vonja fel egyik szemöldökét.
-Nem tudom, bármit. -mondom reménnyel teli arccal.Szemeit le veszi rólam.El telik pár perc mire meg szólal, azon a fantasztikus hangján.Amivel lányok millióit varázsolta el minden éjjel.Amiért lányok ezrei rajonganak.
Az a hang, ami utánozhatatlan, nincs belőle még egy a világon.A hang ami boldogsággal tölt el hogy ha hallod.Az Ő hangja.Csendben várom hogy végre meg szólaljon.Szemeit le hunyja, s meg szólal.

                                      You and I
                         We don't wanna be like them

                        We can make it 'till the end 

                        Nothing can come between
 

                                   You and I
                       Not even the Gods above 


                      Can seperate the two of us
                  No, Nothing can come between

                               You and I
                            Oh You and I
   
               
El veszek hangjában.Ahogyan ki énekli a "you"-t.És minden más betűt, el képesztő.Ajkai időnként bele remegnek egy-egy szóba.Rekedtes hangja miatt egy távoli világba kerültem.Ahol mindent Ő irányít.Akár egy birodalom, a zene birodalma.Ahol Ő a király, s ő mondja meg mit lehet, és mit nem.Már értem miért rajong érte annyi lány.És hogy miért vetkőznek le neki oly' sokan.El énekli az utolsó mondatot is, közben tekintetét mélyen enyémbe szegezi.Halvány mosolyt ereszt felém amikor be fejezi "előadását".Én is el mosolyodom, mert az Ő mosolya mosolygásra késztet.
-Tetszett? -vigyorog le rám.Mosolygós arcom a mellkasába rejtem.Amin több száz figura, minta és más egyéb van tetoválva.Imádom ezeket a tetkókat.Én is akarok egyet.Már rég óta tervezgetem hogy csináltatok magamnak egyet, de még sose mertem lépni ennek érdekében.Talán túl nyuszi vagyok hozzá.
-Min gondolkodsz olyan nagyon? -kérdezi jó kedvűen.Fel pillantok rá pilláim alól.El mondjam neki?
Ujjaimmal végig simítom fedetlen mellkasát.
-Öhm, csak... -kezdek bele, össze ráncolja homlokát- azon hogy, akarok egy...ízé, öhm... -sütöm le szemeim.Miért vagyok ennyiire béna mindenben?
-Tetoválást. -mondja ki helyettem.Fel nézzek rá, széles vigyor ül arcán.Aprót bólintok.
Honnan tudja? Gondolat olvasó a kis pöcs vagy mi a szar.... ~Háborodik fel belsőm.Magához húz, s bele puszil sűrű barna hajamba.
-Hova szeretnéd? -érdeklődik tovább.Zöld szemei engem pásztáznak.
-Ö..A bikini vonalamra, bal oldalra. -válaszolom.Tényleg már évek óta ez a vágyam.Egy tetoválás.
-És mi legyen ott? -vonja fel szemöldökeit.
-Egy fektetett nyolcan, amibe bele van írva a "Forever Young"  felirat. -bólint.Majd véget ér a beszélgetésünk.Még utoljára ajkai meg találják enyéimet s csókban forrnak össze.El vállunk, s fejem izmos
mellkasára hajtom.

2014. június 18., szerda

43.Rész

                            Ello Bananas!!I'm D. És hoztam nektek egy új részt!!
                         Várom a féliratkozókat,a blogra és a csoportba is!!
                        Jó olvasást!! Pusszancs♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
                                                                                                             D xoxo












            ...
Csöndben telik a reggelizés.Egészen addig,míg nővérem meg nem szólal.
-Milyen volt az éjszakátok? -kérdezi felém pillantva.Hangosan fújom ki levegőm.Tekintettem össze akad Dani-val.
-Jó, és neked? -válaszolom nemes egyszerűséggel.Egyik szemöldököm fel vonom, és kérdőn nézzek rá.
-Tökéletes Öcsi, tudtam aludni. -mondja két falat között.Nem foglalkozok tovább vele, inkább pusztítom
a reggelimet.Lányomra pillantok, anyja ölében olyan, akár egy angyal.Daniella beszél hozzá miközben eteti.
Karjaival felém kezd nyújtózkodni -és mivel a székeink közel vannak egymáshoz- át mászik az én ölembe.
Tetovált kezembe veszem, s az ölembe ültettem.Még aligha éri föl az asztalt.
-Harry, meddig maradtok? -szegezi nekem a kérdését anyám.Föl nézzek rá,íriszei kíváncsisággal vannak tele.Arcán ott a boldog mosoly, amire most már -végre- oka is van.
-Uhm, nem tudom... -nézzek Barátnőmre- Még ma, azt hiszem. -adom a nem túl jó választ.Most hogy van családom próbálok újra "jó fiú" módjára viselkedni.Ami -valljuk be- nem megy olyan könnyen mint gondoltam. Darcy mocorogni kezd karjaim közt, figyelmem neki szentelem.
-Játszunk? -szólal meg.Minden szempár rá szegeződik.Mosolyogva adok puszit feje tetejére.
-Játszunk. -válaszolom, majd föl állok az asztaltól.Lányommal a karjaimban indulok föl a szobába.Ahogy fel érünk az emeletre, ki ugrik kezeim közül.S a hálóba szalad.Utána kocogok, az ágyra próbál föl mászni.De túl magas, neki.Fel segítem őt, majd én is le dőlök az ágyra.Mindketten a hagyat fekve a plafont bámuljuk.
Pár perc múlva lépteket hallok az ajtó felől.Nem kellek föl, hisz tudom ki az.
-Apja lánya. -mondja szórakozottan Daniella, s az ágyra huppan.Lányunk felé fordítom fejem.Vajon csikis?
~Teszem föl magamnak a kérdést.Oldalamra fordulok, majd föl térdelek.Csikizni kezdem kicsi hasát, aminek következtében hangosan fel nevet.A szobát be tölti a hangos, és boldog nevet.Hallom Daniella halk kuncogását.Melyet oly' rég nem hallottam.
-Apa, ejég' ! -kiáltsa lányom.Arcára nyomok egy cuppanós puszit.Majd mosolyogva ülök vissza a matracra.Kislányom levegőt kapkodva nevet.
-Miért a kisebbekkel kezdesz Styles! -szól rám jó kedvűen barátnőm.Rá vezettem tekintettem, felém közelít.
És tudom, most én következem.Az ágyra lök, s csikizni kezdi a hasam.Össze-vissza vergődöm az ágyon.
Nem adhatom fel, vele szemben nem.El kapom az egyik csuklóját, majd a másikat is.Meg vagy.~Gondolom magamban.Magamhoz húzóm, ajkaink érintik egymást, de nem csókolom meg.Bele harapok alsó ajkába, s egy puszit nyomok szája sarkára.Halvány mosoly ül arcán.El engedem.Vissza ül az ágyra.Hosszú haja el takarja fél testét.Az éjjeli szekrény felé fordulok.Ki nyitom az első -és egyetlen- fiókját.Elő halászok belőle egy doboz cigit, és öngyújtót.Daniella rosszallóan szegezi rám szemeit.Nagyot sóhajtok.Már kerek öt éve dohányzom, nem pont most fogok le szokni.Föl állok az ágyról, ő is így tesz.Meg fogja csuklóm, ujjainkat össze fűzi.Fel néz rám.
-El szívok egy szálat. -mondom.Ki fújja bent tartott levegőjét.El engedi kezem, de ebben a pillanatban anyám lép be az ajtón.És rögtön utána, Gemma is meg jelenik.Kérdőn nézzek anyámra.
-Fiam, mi lenne ha vigyáznánk a lányotokra? -tekintete köztem és Daniella között ide-oda jár.Folytatja
-Addig meg együtt lehetnétek. -mondja.Barátnőm arcát figyelem.Teljesen le van fagyva.Meg értem.A családom, perverz és szó kimondó.Még ha anyukám szavain nem is lehetett ezt észre venni.Én értem.Hisz a
Stylesek azok már csak ilyenek perverzek, de szerethetőek.
-Oké. -mondom, lányomért nyúlók.Föl veszem az ágyról és anyámhoz sétálok vele.Ő át veszi gyermekem, majd ki sétálnak vele a szobából.Dani-hez sétálok, aki még mindig nem tudja fel dolgozni mi történik vele.
Helyet foglalok  az szélén,a cigit -az öngyújtóval együtt-az ágyra dobom.Meg fogom Dani kezét, s magam mellé ültettem.Az arcából ítélve, még mindig nem fogta fel az előbbi dolgot.
-Kicsim? -szólítóm meg, kezem meg legyintem orra előtt.Fejét enyhén meg rázza, és vissza tér a valóságba.
-Hé, itt vagy? -simítom végig ujjaim arcán.Aprót bólint.
-A-Anyukád most, szó szerint azt kérte hogy... -harapja el a mondat végét, hisz tudja hogy értem.Piercinges ajkaimra mocskos vigyor ül ki.
-Dugjunk. -fejezem be a mondatot helyette.Meg üti a szám, a szóhasználatomért.De azért Ő is el mosolyodik.Egy rakoncátlan tincsét a füle mögé tűrők.Ajkaimat szájára nyomom.Kezeit mellkasomra helyezi, s annál fogva lök el magától.
-Harry, nem. -komoly arccal néz rám.De a vigyorom csak szélesebb.Mert tudom, hogy ő is akarja.El kapom jobb bokáját, ennek következtében hagyat vágódik.Hirtelen fölötte termek, a lábai között. Két csuklóját a
matrachoz szorítom, állom a jeges tekintetét.Szerencsémre csak egy szál bokszerben vagyok.Ő viszont, teljesen fel van öltözve.Fejem nyakába rejtem el, s kényeztettem kicsit.Fogaim közé veszem forró bőrét,s egy kicsit meg húzóm azt.Nedves csókokat hagyok nyakán, majd kulcs csontja felé haladok.Bele harapok
kulcs csontjába, amire fel nyög.Kezeimmel se tétlenkedek túl sokáig.Pólója szegélyéhez nyúlók,s lassan fel gyűrőm azt.Ezzel fel fedem fél-barna bőrét.Hosszú ujjaim hasára csúsztatom,liba bőrös lesz az egész teste.
Rég nem érinthette Őt férfi.Tovább húzóm felsőjét, míg végül el kapja csuklóm.Szemei tűzben égnek.Kezemet le löki magáról, pont úgy ahogy engem is.Fel akar kelni, de nem hagyom.Mancsaim dereka köré fonom.Hátamra fekszem, őt viszont magamra rántom.Tenyereit mellkasomra teszi, hogy még véletlenül se simuljunk össze.Kezeimet fenekére csúsztatom.Fáradtan néz rám.
-Harry, -néz a szemeimbe- megértem ha kanos vagy, de nem jó a helyszín. -mondja.Szemöldököm az egekbe ugrik.
-Baby, tudom hogy akarod. -suttogom.Szemei rózsaszín ajkaimra kalandoznak, meg nyalom alsó ajkam.Majd szájon csókolom, kicsit ellenkezik, de hamar fel adja.Ezzel meg könnyítve a dolgom.Nyelvem
át verekszi magát az övébe.Ajkaink egy dallamot játszanak le egymással.Bele túr hajamba, s meg húzza azt.
Fordítok magunkon, kezem térdhajlatához vándorol.Fel húzóm térdét csípőmig, karjait nyakam köré fonja.
Rajta fekszem, közben ajkam vadul nyomom neki.Percekig csók-csatázunk.Majd abba marad csókunk, zihálva mászok le róla, és sétálok el az ajtóig.Be csapom azt, majd vissza fordulok az ágyban fekvő csajomhoz.Gyors léptekkel megyek az ágyhoz, s térek vissza előző el foglaltságomhoz.Ugyan úgy vissza fekszem fölé, s a nyakával foglalom el magam.Pólójától próbálom meg szabadítani.Fel gyűrőm a ruha darabot majd a fején ki bújtatom Őt belőle.A póló ki iktatva, és a földön landol.De ami inkább izgat az a fekete csipkés melltartó.Komolyan meg akar ölni? Nedves csókokkal halmozom el őt, míg kezem a farmerjével babrál.Ki gombolom, és le húzóm sliccét.Ajkammal lejjebb haladok, le a mellén, a hasán egészen a nadrágjáig.Fel pillantok rá, az az ártatlan tekintett.Az a nézés, egyszerűen késztetést érzek az iránt hogy itt és most jó erősen meg döngessem.Le hámozom róla azt a kibaszott szűk farmert, majd a földre hajítom.
Fekete fehérneműjében fekszik alattam, hm.Magához húz, s ajkait rám tapasztja.Vissza csókolok, s el helyezkedem fölötte.Kezemmel feje két oldalán támaszkodom.Ujjaival végig simít arcomon, amire ki nyitom szemem.Barna szemeivel szinte könyörög.
-Ne néz így rám. -morgom fülébe.Füle mögötti részt kezdem szívni.Ujjaimat végig vezetem oldalán egészen
csípőjéig.Amikor meg szólal a telefonom... Ki az a rohadék aki ilyenkor fel mer hívni?  Nagy nehezen abba hagyom a "munkám" és az éjjeli szekrényen lévő telefonra meredek.Érte nyúlók, még mindig szól a punk zene, ami a csengő hangom.A kijelzőre pillantok amin, Zayn neve villog.Nagyot sóhajtva nyomom meg a zöld gombot, és emelem a fülemhez az iphone-m.
-Mi a szart akarsz? -szólok bele kicsit se kedvesen.Semmi kedvem nincs vele társalogni.
-Harry haver, segítened kell! -hangja kétségbe esetten cseng a vonal végéről.
-Mi? -kérdezem.
-Segíts Styles, csak benned bízom. -a vonal bomlik.És én hülye fejjel fordulok vissza az ágyban lévő lányhoz.
Mi szar volt ez?






2014. június 17., kedd

42.Rész

                              Hi Guys!! I'm D.És hoztam nektek még egy részt!!
                           Köszönöm a 31.Feliratkozott, és a 26,544-dik oldalmegjelenítést!!
                       Jó olvasást Bananas! Hagyj magad után nyomot!!!! :))
                                                                                                                       D xoxo











"Gyengédség, s szeretett,  ennyire vágyom,
 Csak azt akarom hogy mellettem legyen örökké.." ~Harry Styles 


  Punk harry😍


                              Harry Styles 
 
Sötét zöld szemeim fel nyitom.Még mindig az oldalamon fekszem.Daniella halk szuszogása be tölti az egész szobát.Lányom is alussza még az igazak álmát.Tekintettem az alvó barátnőmre vándorol.Hosszú haja arcába hull.El veszem kezem derekáról, s ujjaimmal el söpröm haját arcáról,nyakáról.Ott a nyoma a tegnap éjjelnek.A fogaim nyoma, ahol ki szívtam a nyakát.Rá pillantok a jobb oldalon lévő éjjeli szekrényen el helyezkedő ébresztő órára.8:20 percet mutat.Kezem vissza csúsztatom Daniella derekára,közelebb bújok hozzá.Mocorogni kezd karjaim közt,de nem ébred föl.Meg mosolyogtat látványa, az hogy az én karjaimban van.Újra.Amikor nem volt velem, abban a három évben.Minden olyan nehéz volt, és fájdalmas.A nők olyanok voltam számomra, mint másnak a zokni.Minden nap másik.Furcsa, hogy így beszélek a nőkről nemde? Minden annyira meg változott, meg tanultam szeretni.  És erre Daniella Hudson tanított meg.Annyiszor bántottam, törtem össze már.És mégis itt van velem.Itt fekszik, a karjaimban.
-Min gondolkodsz? -zökkent ki Daniella gondolataimból.Idő közben a hátamra fordultam.Egyik kezem a fejem mögé teszem, míg a másikkal Őt ölelem.Mellkasomon fekszik, s figyel.Rá emelem tekintettem, hatalmas barna szemeibe nézzek.A takaró takarja testét, ami zavar.Feljebb csúszik, így feje a vállamon pihen.
-Semmin. - puszilom homlokon.Ajkai finoman érintik tetovált bőrömet.Végig csókolja kulcs csontom,s nyakamra tér át.Egyik lábát át dobja csípőmön, lovagló ülésben ül rám.Fejét nyakam mélyébe rejti.
Kezeim csípőjére helyezem.Haját oldalra tűri.Tetszik a vadsága.Nyakam halmozza el csókokkal, puszikkal.
Tenyereit mellkasomon tartja.Nyakamról ajkamra tér át.Vadul nyomja nekem őket.Meg lepődöm azon hogy milyen is tud lenni Ő valójában.Mozgatni kezdem szám az Ő ritmusára, irányítani akar.De, ezt nem engedhetem.Fordítok magunkon.Most Ő van alul, én pedig fölül.Bele mosolygok csókunkba.Kezemmel végig simítok combján.Térd hajlatánál fogva vonom magamhoz.Nyelvünk egy dallamot jár.Kezeit fel vezeti hátamon, egészen a hajamba.Pólója fel csúszik a hasára, amikor kicsit meg emelem.Le pillantok alsó felére.
Ó, az a csipke... Legszívesebben le tépném róla.Tudom mennyire akar, mennyire kíván.De nem itt, és nem most akarja.Én is akarom Őt.Azt hogy a nevemet kiáltsa.Közben, ajkaink útja véget ér.Nyakával kezdek foglalkozni.Harapdálom, csókolgatom.Ágyékom neki nyomom, ezzel nyögést préselve ki belőle.Kezemmel nemi szervéhez nyúlok.Végig húzóm rajta párszor ujjaim.Közben arcát figyelem.Szemeit le hunyja, s hagyja hogy kényeztessem.Érzem, ahogy légzésem fel gyorsul.Még egyszer meg ismétlem ujjaimmal a mozdulatot.
Amibe ajkai bele remegnek.Csókot lehelek ajka jobb sarkára, s abba hagyom a kínzást.Magunkra húzóm a takarót.Teljes testemmel felé fordulok.Mellkasomra fekszik.Haját simogatom, míg helyre áll légzésem.
Lopva lányunkra pillantok, aki össze vissza mocorog.Majd ki nyitja szemeit.Föl ül, meg dörzsöli szemeit.A
fény még bántja szemét.
-Jó reggelt kicsim! -mondom halkan.Felém fordítja kis fejét.Nagyokat pislog rám, és anyjára.Daniella hátat
fordítva nekem, fordul Darcy felé.
-Jó reggelt Drága. -mondja Daniella.A kislányt kettőnk közé helyezi.Kicsit odébb csúszok, hogy el férjen kis teste.
-Hogy aludtál? -fordulok oldalamra.Hátát az ágytámlának dönti.Egyik kezemmel meg támasztom fejem.
Szemeim Daniella-ra emelem, majd Darcy-ra.
-Jól. -válaszolja.A hangja, annyira ártatlan és, aranyos.Mintha Daniella-t látnám gyerekként.Zöldes-barna szemeit rajtam legelteti.Hmm, zöldes-barna.Dani és az én szem színem keveréke.Le se tagadhatjuk hogy ő a mienk.
-Harry, -szólít meg Barátnőm- merre találom a mosdót? -kérdezi.Szám azonnal mozogni kezd.
-Kint a folyóson, a második ajtó balra. -mondom.Bólint, majd föl áll.Fekete pólóm lóg rajta.El sétál az ajtóig -szemem végig rajta legeltettem- majd lelép.Zöld szemem vissza terelem lányomra.Pár percig csöndben ülve figyel engem.Én is őt.De, nem bírom sokáig a csendességet, és fel vázolok egy ötletet neki.
-Darcy? -nézek rá- Nézzünk mesét Kicsim?- bólogatással jelzi véleményét.Rá mosolygok, és ki mászok mellőle. A falon lévő sík képernyős tévéhez sétálok.Be kapcsolom a készüléket.A tévé távért nyúlok, birtokomba veszem.Vissza sétálok az ágyhoz, bele fekszem.Úgy ahogy az előbb, fejem mögé egy párnát rejtek.Kis lányom karjaimba mászik, ami valljuk be, rohadtul jól esik.Át ölelem kicsiny testét.Meg várom míg kényelmesen el helyezkedik rajtam, majd együtt ki választunk egy mesét.Ami a Micimackó lesz.már vagy tíz éve nem néztem mesét.Lányom szemeit el nem venné a képernyőről, oly annyira érdekli a mesefilm.Egy ideig
én is nézzem a mesét, de utána meg érkezik Daniella.Még nem öltözött fel.Amiért hálás is vagyok.
Ő is csatlakozik hozzánk.Mellém fekszik, a szabad oldalamra.Egymásra meredünk.
-Hova raktad a ruháim, édes? -súgja fülembe- Hmm? -néz rám reményteljes arccal.Le tekintek a padlóra majd újra rá.Érti, és már békén is hagy.Föl szedegeti a ruha darabokat, majd a táskájához siet.Minek a nőknek táska? Sose értettem.Valamit babrál az előbb említett tárgyal majd ki viharzik a hálóból.Kordul egyet a gyomrom. Francba, éhen veszek.Föl kellek az ágyból,  -lányommal együtt- s a konyhát veszem célba.Ki kapcsolom a televíziót.
-Gyere, kincsem  együnk valamit, rendben? -nézzek rá.Egyet értően bólint.Ki sétálok/sétálunk a szobából.
Ki lépek a folyósora, majd a lépcső felé megyek.Most -mivel Darcy is velem van- le ballagok a lépcső fokokon.Nem izgat a tény, hogy egy szál bokszerben vagyok.Szeretem ha testem nem takarja túl sok anyag.
Lányom  vékony, kis kezeit nyakam köré fonja.Kapaszkodik, mintha le ejteném.Jobb kezemmel fogom őt, hogy véletlenül se történjen semmi baj.Be lépek a konyhába, és az egyik konyha szekrényhez lépek.
Ki veszek egy tányért, be csukom a tárgyat.A hűtőben kezdek turkálni valami friss élelem után.Aztán rá döbbenek, még csak két éves.Nem eszik meg mindent.Be csukom a hűtőt.És valami más után nézzek.
Végül, gabona pehely mellett döntök.Egy tálba öntöm a gabonát és a tejet.Nem tudom hogy meg-e kell melegíteni vagy nem- ezért így hagyom.Egy kis kanál után kutatok, amit pár perc múlva meg is találok.A fém
evő eszközt a tálba rakom, majd a tálal együtt az asztalra helyezem.Le ülök Darcy-val az egyik székbe, s meg etettem.
-De arik vagytok! -jelenti Gemma mikor be lép a helységbe.Ő is össze dob magának valamit.Közben Daniella is meg érkezik köreinkbe.Természetesen mellettem foglal helyet.Fel öltözve.
-Nem is voltatok olyan hangosak, tudtam aludni. -mondja, majd szembe fordul velünk.Tudom mire érti, de ha azt hiszi hogy majd pont itt fogom döngetni a csajom, akkor nagyot téved.Át adom lányomat anyjának, aki örömmel veszi el tőlem.Föl állok és neki állok a reggeli készítésnek.Mindig is szerettem a konyhában lógni,mert tudok főzni.Le gyártok pár szendvicset, és az asztalra helyezem.Gemma el tűnik a konyhából. Hál' Istennek.Idegesítő egy személy az egyszer biztos.Vissza ülök a helyemre.Daniella-ra pillantok.Eleinte a szemébe néztem de, az ajkai sokkal jobban érdekelnek.És ezt Ő is észre vette.El mosolyodik, közben el vesz egy szendvicset az asztal közepéről.Ajkaimmal közelítek szája felé, ami iszonyat közel van már.
Ajkam övére helyezem, s egy lágy csókban részesítem.Követi a szám mozgását, nyelvünk egyszerre mozdul meg.Egyáltalán nem zavar a tény, hogy a lányunk kettőnk között van.
-Harry,  -motyogja két csók között- elég. -csókolom tovább.Nem ellenkezik túlságosan így nem is foglalkozok vele.Kezem combjára csúsztatom, közben tovább folytatjuk.
-Khm! -köhécsel egyet valaki.Aminek következtében szét vállunk.Anyám tüzes tekintetével találom szembe magam.
-Bírjatok magatokkal fiatalok, vagy ha nem akkor ne a kislány előtt. -szid minket, majd sarkon fordul.Mind ketten el nevetjük magunkat.S egy utolsó csókot nyomok szájára.Tovább folytatjuk a kajálást, közben Gemma is vissza tér hozzánk és anyám is.

2014. június 16., hétfő

41.Rész

                                 Hello, Bananas!! Meghoztam a kövi részt!
                             Nagyon szépen köszönöm a 31.Feliratkozott, remélem
                       többen is leszünk még :)) ! Várlak titeket a csoipba is!
                     Jó olvasást! Hagyj magad után nyomot!!! Pusszancs ;))
                                                                                                                  D xoxo









 "Meg őrjít, egyszerűen meg bolondulok Tőle,
Tőle, és a személyiségétől,
Miért hagytam Őt el anno,Mert egy hülye seggfej voltam?! "~Harry Styles 

 
.
            Untitled
"-Anya, kérlek! -kiáltom de semmi.Két szemében látom a csalódottságot.Amit én váltottam ki belőle.
Karomat erősen szorítja, ki lök az ajtón.Ki a házunkból.

-A lányod vagyok, nem teheted ezt! -üvöltöm a képébe.Elém dobja a táskám, meg áll a küszöbön.
-Nekem nem kell egy ribanc.Én nem így neveltelek.Többé nincs lányom! -ezzel be csapja az ajtót.
Mély levegőt veszek, meg alázva érzem magam.Ki tagadottnak.Le hajtott fejjel, fel veszem táskám a hideg földről.S el indulok a kapuhoz.Lassú, és fájdalmas lépésekkel.Kezem a kapunk kilincsére teszem, még egy utolsó pillantást vettek a családi házunkra.És végleg le zárom magamban a dolgot.

A kapu kinyitódik, s én ki lépek rajta.Könnyes szemekkel ballagok el az otthonomtól.Miért? Miért kapom ezt? Az eső szakadni kezd.A pulcsim át ázva, pont úgy ahogy minden másom.Az egyik közeli parkba menekülök.S ott sírom ki magamat..."

Szemeim ki nyitom, gyorsan veszem a levegőt.Ez csak egy álom volt, egy rossz álom.Mellettem Barátom alszik, kettőnk közt pedig lányunk szuszog.Légzésem kezd vissza állni a normálisba.Ki kell vernem őket a fejemből, a szüleimet.Mert ha nem teszem, előbb vagy utóbb bele örülök ebbe az egészbe.És a saját családomat is el veszíthetem.Azt viszont, nem hagyom, és nem is fogom!Testem vissza helyezem előző testhelyzetembe.Lányom felé fordulok, át karolom kicsiny testét.Én nem leszek olyan mint az anyám, 
nem hagyom el a lányom, akár mit is tesz.Szemhéjam le zárul, s elmém egy távoli helyre repít.

             *                                                            *                                                     *
                  
Reggel van.Végre.Ki mászok a meleg ágyból.Még csak hajnal van, lehet.Ki tekintek az ablakon, még sötétség ül a világon.Hm.Ez különös, nem emlékszem hogy át öltöztem volna.Felső testemet egy fekete póló
rejti el, mely a combom közepéig ér.Az ágyban alvó barátomra vettek egy pillantást, felső testét nem takarja semmi.Így láthatom tetoválásai sokaságát.Amik borítják teste 70%-át.Mellkasa alatt egy pillangó foglal helyet, karjain végig idézetek, trágár szavak és más egyéb kap helyet.Hátán feküdve akár egy angyal.Haja szét terül a párnán.A takaró egészen V vonaláig le van csúszva, így kidolgozott teste nagy részére rá látásom van.Íriszeim arcárra vándorolnak, s ajakán állapodnak meg.Alsó ajkának bal oldalán ott a piercingje.Pont
úgy ahogy szemöldökében is.Tekintettem tovább vándorol, göndör fürtjeire.Ó, azok a rakoncátlan fürtök.
Mindig is imádtam őket.Az ég dörög egyet.Én pedig ijedten fordulok az ablak felé.Sötét felhők gyülekeznek
az ég bolton.Pár perc el teltével az eső is el kezd esni.Ujjaim az ablak párkányra tapadnak.Figyelem ahogy az eső cseppek földet érnek, s ahogy esnek.Valaki meg érinti vállam.Kicsit meg ugrok,majd meg fordulok.
Hatalmas alakjával fölém tornyosul, megint.Smaragd zöld íriszei engem vizslatnak.Hallani lehet az eső kopogását, az ablakon, s a ház tetején.Ujjperceit le futtatja ujjaimhoz.Meg fogja kezem.Fel nézzek rá pilláim alól.Göndör fürtjei össze-vissza állnak fején.Arcáról semmit se tudok le olvasni.Ő viszont annál többet az enyémről.Közelíteni kezd felém.Míg végül el ér, ajka enyémhez tapad.Csak most vettem észre hogy egy szál alsóban van.Ajka falni kezdi enyémet, engedek  neki mindent.Nyelvét át dugja a számba, s össze vissza ficánkol benne.Fúj punk csók.Tudom milyen ez a fajta, hisz a barátaim része főkként punk.El mosolyodom rajta, s mosolyogva csókolom meg.Kézfejét tarkómra csúsztatja.Közben egy másodpercre se szakadunk el.
Teste hozzám simul, ágyékát nekem nyomja.Kezei le csúsznak testemen, egész le a fenekemig.Bele markol, s tovább vezeti őket.Majd a combomon legelteti azokat pár percig.Az imént említett testrészemnél fogva meg emel.Így kénytelen vagyok lábaimat dereka köré fonni.Karjaimmal nyakát ejtem "túszul".Az ablakba ültet.
Ujjaival combom alját cirógatja.El vállunk.Lihegve nézzek föl rá.Mellkasa folyamatosan le s-föl emelkedik.
Ajkaival a nyakamat veszi célba.Csókokkal halmozza el bőröm.Lábam között áll.
-Harry, -suttogom fülébe.Amikor is, egy eléggé érzékeny pontot kezd el szívni.Abba hagyja finom kínzásom.
Kicsit el húzódik tőlem, épp annyira hogy a szemembe nézhessen.Fülem mögé tűr egy tincset, homlokunkat össze érinti.
-Aludni kéne még. -mondja szemembe nézve.-De nem tudsz, igaz? -fején találtad a szöget.Nem tudok.
Egyet értés kép, bólintok.Le néz lábaimra, és magára.A pólóm kicsit fel csúszott.Fülemhez hajol.
-Fekete csipke, hm.Ez tetszik kislány. -suttogja rekedtes hangján fülembe.Amivel testemet bizsergésre készteti.Bele harap fülcimpámba,majd nyakam lesz ismét a célpontja.Rengeteg nedves puszit, s csókot hagy rajta.Ajkaim közül ki szökik egy sóhaj.Ujjperceivel combom belső részét simogatja, próbál minél közelebb
kerülni testemhez.De, ez már lehetetlen.Ajkaival újra szívni kezdi nyakam leggyengébb pontját.Ujjaimat hajába vezetem,s ujjaimmal finoman meg húzóm haját.Kezével végig simít nemi szervemen.Amibe egész testem bele remeg.A liba bőr szinte azonnal meg jelenik bőrömön.Még egyszer meg ismétli előző mozdulatát.
-Harry. -suttogom, hangom alig hallatszik a csöndes szobában.Levegőért kapkodom.Kezemmel keze után nyúlok.Ujjaimmal körül fogom csuklóját, s lassan el húzóm onnan.
-Nem szeretném. -motyogom.Tudom mit akar, mit vár.De, ezt nem a szülei házában kéne.Főleg nem a lányunkkal egy szobában.Füléhez hajolok.
-Legalábbis nem itt. -susogóm.Haja arcomba lóg, csikizi arcomat.Apró csókot lehelek a füle mögötti részre.
Nem szól egy szót se.Le segít az ablak párkányról, s az ágyhoz vezet.Be mászom Darcy mellé, Ő is így tesz.
Be takarózunk.Át karol, én pedig lányomnál járok el így.Hátam mellkasának simul,ami most egyáltalán nem zavar.Feje nyakam rejtekében pihen.
-Szeretlek. -súgja.Akaratom ellenére is el mosolyodom.Már egyszer hallottam a szájából.De mégis, olyan jól esik csak hallani is.Főleg Tőle.Szemhéjam le hunyom.S hagyom hogy a kis manók magukkal ragadjanak, és egy távoli világba vigyenek.



2014. június 15., vasárnap

40.Rész

                            Hii Guys!! I'm D. És meg hoztam nektek a 40.Részt.
                       Hihetetlen hogy már is itt járunk :// No de mindegy! Itt a rész.
                     Köszönöm Nektek   a 24,000-oldalmegjelenítést!!!!!
                  Jó olvasást, komizni feliratkozni ér ;)))
                                                                                                                  D xoxo










"Végre helyre jön az életed, és akkor jön valami, ami újra padlóra küld,
 Utálom ezt az érzést, ezt látni,

 De fel kell állni, és tovább kell lépni...Más különben nem fogsz élni."~Harry Styles.
Love him!
Ajka el szakad enyémtől.Kicsit boldogabbnak érzem magam, tudván hogy ki békültünk.Vagy, valami ilyesmit csináltunk az előbb.Zöld íriszeit enyémbe mélyeszti,  s lassan dönt hátra.Érzem, ahogy hátam érintkezik a puha ágyneművel.Fölém tornyosul,tenyereit fejemmel víz szintesen helyezi el.Lélegzetem fokozatosan kezd fel gyorsulni.Szemeit rajtam legelteti pár másodpercig, közben arcát el temeti nyakamban.
Puha ajkaival fel forrósítja bőröm, s testem teljes egészét.
-Harry, -szólalok föl- a szüleid házában vagyunk. -motyogom fülébe.Abba hagyja nyakam kényeztetését.
-Shh, nem lesz semmi gond. -duruzsolja fülembe, majd vissza tér előző tevékenységéhez.Csókokkal halmozza el nyakam minden egyes szegletét.Piercinges ajkával sorra keresi fel gyenge pontjaimat.Szemhéjam
lassan le zárul.Egy pillanatra sikerül ki zárni a külvilágot.S élvezni az életet,Őt.Mikor is, az ajtó ki csapódik.
-Ó, bocsánat a zavarásért. -mondja Gemma vissza fojtót nevetéssel folytatja- Kész az ebéd. -ezzel magunkra hagy minket.Távozik a szobából. Harry le mászik rólam, majd mellém ül.Most már tudom hogy Harry kitől örökölte a pimaszságát, és a perverzségét.Göndörömre pillantok.Nincs annyira meglepve Nővérén.Föl állok meg igazítom magamon a ruhát,  Harry-re nézzek.Ő is így tesz, majd kézen fogva vissza sétálunk a nappaliba.Ahol Anne még mindig el van foglalva Lányunkkal.Mi is csatlakozunk hozzájuk. Anne-től át veszem kislányom.Barátommal helyet foglalunk a kannapén. Darcy karjaimból, apja karjaiba vándorol.
Harry örömmel veszi őt át.Meg mosolyogtat látványuk.Vagyis, inkább az hogy Harry punk.Ami engem egyáltalán nem zavar, de mégis olyan furcsa.Hogy Ő már férfi.Tetovált karjaiban üldögél lányunk.Annyi minden történt már, vele, és velem is.Nem tudom, de valamiért annyira furán érzem magam. Harry sose mesélt még a családjáról, sem magáról.Vajon miért nem? ~Teszem föl magamnak a kérdést. És ha már itt tartunk, hol az apja? Harry életét mindig homály fedte, mindig.Akkor miért pont most oszlana el az a bizonyos köd?  Ami csak a Te fejedben létezik...
-Daniella, -legyinti meg orom előtt kezét Harry- itt vagy? -kérdezi.Enyhén meg rázom fejem, hogy vissza térjek a valóságba. Hupsz! El mélyültem a gondolataimban, megint.Rá emelem barna íriszeim.Zöld szemei engem pásztáznak. Szedd már össze magad Te szerencsétlen! ~Kiabál velem belsőm.
-Uhm, igen. -motyogom bizonytalanul.
-Gyere. -int fejével.Majd föl áll, és el indul Darcy-val. Én is föl állok, és utánuk megyek.Hatalmas alakja mögött szinte észre vétlenül sétálok be az ebédlőbe.Először Harry és Darcy ülnek le, majd én is.Pontosan Harry mellé.Gemma velem szemben ül, az asztal meg van terítve. Anne pedig a konyhában tétlenkedik.Pár perc várakozás után ő is megérkezik, egy tálal a kezében.Amit az asztal közepén helyez el.Ha jó felismerő vagyok -már pedig nem- akkor ez leves.Majd ő is le ül.Ereszt felém egy mosolyt, amit viszonozok.És neki láttuk az ételnek.Mindenki szed magának, Harry viszont lányával eszik.Ami megint csak vicces.
-És Daniella, -szól Gemma, rá nézzek- milyen volt gyereket csinálni? -kérdezi vigyorogva.Az étel meg akad a torkomon.Tágra nyílt szemekkel nézzek az előttem ülőre.
-Gemma! -szól rá Anne. Meg törlöm a szám, és próbálok valamit ki nyögni.
-Öhm,hát -nézzek Harry-re- ez bonyolult. -hajtom le fejemet.
-Gemma, és neked miért nincs gyereked? -szólal föl Barátom rekedtes hangon.Az imént említett le teszi az evőeszközét.Testvérére figyel.
-Azért Öcsi, mert nincs pasim.Ha lenne akkor talán lenne gyerekem. -válaszolja.Közben lányom át mászik az én ölembe.
-De csak azért kérdeztem, mert neked van egy kislányod. -folytatja Gemma,majd az ételével kezd el foglalatoskodni.
-Már neked is lehetne. -jegyzi meg Harry. Mint az öt évesek, komolyan.Lányom és Én érdeklődve figyeljük a testvér párt, akik marják egy mást.
-Csak lehetne, -szól vissza Gemma- de szerencsémre nincs. -mondja.Eszik egy falatot, és ismét testvérére néz.
-Igen, és ezt is nekem köszönheted. -újra a rekedtes hang tulajdonosa beszél.Gemma össze szűkített szemekkel bámul Harry-re.
-Igazam van Gemma? -idegesíti nővérét.Pár perc csend után meg szólal.
-Igen, Harry. Most az egyszer. -mondja nővére. Hihetetlen milyen makacsak.Mind a ketten.


                     *                                                    *                                              *

Az egész nap Harry és Gemma-val telt el.Délután 14:26 perc van. Harry és nővére egész ebéd alatt piszkálta egymást.És ez még most is tart.Már ezer és ezer sztorit, és viccet hallottam.Ma tőlük.Persze, a céljuk az az volt; hogy le égessék egymást a vendégek előtt.Pontosabban előttem, és Darcy előtt.Lányom figyelemmel kíséri apját, s az ő lány tesóját.Hihetetlen testvérek az egyszer biztos.
-Ó, és arra emlékszel amikor a lányok a suliból el vették az összes ruhád és egy szál alsóban jöttél haza? -röhögi Gemma. Anne az egyik fotelban ül fejét csóválja gyermekein.Míg Harry mellettem ül a kannapén.
Gemma pedig a másik fotelban terpeszkedik.
-Igen Gemma emlékszem. -mondja Harry- És arra emlékszel amikor Jake-től meg védtelek? -kérdezi Barátom.Egyik karját a vállamon hagyja, kettőnk közt lányunk ül.S figyel, hallgat.
-Ja, rémlik a dolog.De az sokkal viccesebb volt amikor haza jöttél abban az alsóban. -még mindig nevet.
Hogy bírta ezt Anne? Azt hiszem Én meg állok egy gyereknél, nem kell több.
-Gemma, Harry elég legyen! Daniella nem azért jött el hogy ezt hallgassa! -szól közbe Anne, és helyre teszi gyerekit.Felnőtt gyerekeit.
-Daniella, a szüleid mit szóltak a kisbabához? -mosolyog rám kedvesen Anne. Ouch! Rossz  téma.Arcom kicsit el torzul a "szüleid" szónál.Örömöm alább hagy.Ahogy eszembe jutnak az emlékek.Amikor a szüleim meg tudták hogy állapotos vagyok, el dobtak maguktól.Nyelek egyet. Érzem ahogy, szemeim meg telnek könnyel.Úgy érzem, bármelyik pillanatban el sírhatom magam.Valaki meg fogja a kezem, s meg szorítja.
Harry zöld íriszeibe ütközöm.Szemei kétségbe esetten fürkésznek.Nem akarok jelenetet rendezni.
-Ki kell mennem. -hadarom, lányom magam mellé ültettem.El engedem barátom kezét.Föl pattanok és ki siettek a házból.Minél messzebb akarok kerülni, Tőle, és mindenkitől.Ki csapóm az ajtót, és ki szaladok.Ki a kertbe, a kert legel dugottabb részébe.Könnyeim utat törnek, és én a földre rogyok.Arcom kezeimbe temetem.Keservesen zokogok.Miért velem történik minden ilyesmi? Miért én szenvedek? Miért? ~Kérdések sokasága lepi el elmém.Melyekre nem kapok választ.Soha.A szívem mintha ketté hasadna.Több mint négy éve nem láttam a szüleimet, még csak nem is beszéltem velük.Csupán boldog akartam lenni, semmi mást nem akartam.Tudom hogy hibáztam, nem is kicsit.De akkor se érdemlem ezt! Vagy igen?
-Daniella! -hallom hátam mögül a rekedtes hangot.Kezeimet el veszem arcomtól.Hallom lépteit, és már el is ért hozzám.
-Daniella, -hangja sokkal lágyabb, és gyengébb mint az előbb.Fel vesz karjaiba.Amolyan "menny asszonyi"
pózba.Fejem mellkasába fúrom.Nem bírok senkire se nézni, karjaim nyaka köré fonom.Egyik kezével hátamat , másikkal combomat tartja.Vissza a visz a házba.Lassú léptekkel halad az épület felé, majd be azon.Át sétál velem a nappalin.Fel visz a lépcsőn, és be a háló  szobába.Lábával ki rúgja az ajtót, és be miután be lépet.Az ágyra fektet.Fejem el fordítom, felettem helyezi el testét.Az ablakon nézzek ki felé, tekintette perzseli bőröm.Le hunyom szemhéjam, a sírást már abba hagytam.De attól tartok bár mikor rám törhet.
-Daniella, -suttogja szinte- kérlek, néz rám. -kérleli.Hangját aligha lehet hallani.Teszem amit kér, pár másodperc múlva vissza fordítom fejem.Ki nyitom szemeim, zöld íriszeivel találom magam szembe.
Ajkaim remegnek, ahogy testem teljes egésze.Szemhéjam le csukódik.Gyengének érzem magam, és sebesültnek.A régi sebeknek miért kell fel szakadnia? Miért nem gyógyulhatnak be?(!) Nem értem.
Ajkait homlokomra teszi, s ott tartja pár másodpercig.
-Annyira sajnálom Daniella. -motyogja.Mintha Ő lenne az oka mindennek.Valójában pedig, Én vagyok az ok.Ha anno nem kezdek ki Harry-vel, akkor nincs ez.Normális életem lehetett volna, és nem lenn lányom.
De, én szerettem a gyerekem, és Harry-t is.Nem akarom el veszíteni Őket.Most hogy végre helyre állt az életem.Nem hagyhatom hogy egy emlék miatt minden boruljon.Ajkát el veszi homlokomról, ujjpercivel végig simítja arcom.Állam, orcám.Kézfejem övére rakom.
-Szeretlek. -suttogom.Ujjaimmal arcát tapogatom, simogatom.Annyira puha a bőre.Mint egy angyal, bár nem látom.De el tudom képzelni.Piercinges ajkát enyémen érzem.Lassú, s érzéki csókban forrunk össze.
Nyelvét át csúsztatja enyémbe,s kalandra hívja nyelvem.Kicsit feljebb csúszok az ágyon.Hatalmas kezét le vezeti oldalamon, egészen a combomig.Azt kezdi simogatni.El szakadunk pár perc után.Szemébe nézzek.
Végre ki mondtam, ki mertem mondani azt.Amit hónapok óta érzek.
-Baby, -nyílnak el ajkai- felejtsük el azt ami lent történt, oké? -mondja.Bólintok.
-Boldognak akarlak látni, nem akarom hogy szenvedj.Mert, -szünet- Te teszel erőssé. -ajkaink újra meg találják egymást.De csak egy puszi erejéig.Majd még egy puszi, és még egy, és még egy.Fel kuncogok.Majd kapok egy utolsó puszit.És fejem álomra hajtom.Mellém fekszik, karjait védelmezően körém fonja, s el alszom.

2014. június 8., vasárnap

39.rész

                             Hii Guys!! I'm D!! És meg hoztam nektek az
                             új részt,remélem el nyeri a tetszéseteket.Mindenkitől bocsánatot
                          kérek a késés miatt, sajnálom.De a lényeg, hogy itt az új rész!!
                     Nagyon szépen köszönöm a 30.Feliratkozott!! Jó olvasást!! ♥ ;))
                       

                                                                                                                          D xoxo






              "Az életed Te magad irányítod, rajtad múlik a sorsod,
               Tenned kell azért, hogy mindened meg legyen,
              S hogy boldog legyél..." ~Harry Styles


                 hariana | Tumblr
Az egész út alatt kifelé néztem a tiszta üvegen át.Már egy órája nem szóltunk egymáshoz.Még neheztelek rá
a "konyhai incidens" miatt.Mégis hogy képzeli hogy majd a lányom előtt fogok csókolózgatni? Komolyan, ennyire buta azért nem lehet.Mindegy is.~Zárom le magamban a témát.Elmémet egy másik dolog kezdi izgatni. Ez az út...  Minek megyünk Holmes Chapel-be?  Mi dolgunk van nekünk ott? Egyáltalán Harry-nek
milyen ismerősei vannak ott? Remélem hogy semmi köze nincs, ahhoz a két nőhöz.Főleg nem a szőkéhez,vagy milyen a haja. Féltékeny...~Nevet ki belsőm.De, mi van ha Harry valamelyik régi cafkája?
Vagy...Ki tudja mije.Várjunk csak...Én, most tényleg féltékeny vagyok? Hangosan fújóm ki bent tartott
levegőm. Úgy viselkedsz mint egy picsa... ~ Figyelmeztet belsőm.Fejem hátra fordítom lányomra.Aki
békésen szunyókál a hátsó ülésen.Íriszeim az útra szegezem, mely végtelennek tűnik.Combomon még
mindig ott pihen nagy "tappancsa".Ajkaimon halvány mosoly terül el.
-Mikor érünk oda? -nyöszörgöm, közben  nyújtózkodom egyet.El zsibbadt a fenekem ezen az ülésen.
Harry rám néz, de csak egy pillanatra.Zöld íriszeit azonnal az útra tereli vissza.Hosszú ujjait el veszi combomról.
-Még egy óra. -válaszolja, rekedtes hangon.Persze, most sem néz rám.Az út hátra levő részében inkább
csöndben maradok.És az ablakon bámészkodom kifelé.


                    *                                                        *                                                  *

Háromnegyed óra telt el.És be érünk Holmes Chapel-be.Lányom már fel ébredt.Aminek örülök, legalább lesz kivel beszélgetnem.Ha már Harry-vel nem tudok..Bő 20 perc autózás után meg érkezünk egy elég nagy házhoz.
Harry's house
Amelynek alsó része téglákkal tarkítót, felsője viszont hófehér.A feljáró tér kövezve van, és van egy növény
/fogalmam sincs hogy mi/ a jobb sarokban.Szép ház.Állapítom meg.A Range Rover le lassul, végül, megáll.
Megáll a nagy ház előtt.A motor le áll, vele együtt a jármű is. Harry ki száll a Rover-ből, be csukja maga mögött az ajtót.Át sétál az én felemre, ki nyitja az ajtót.Táskámat vállamra akasztom, ki szállok.A hátsó
ajtót is fel tépi, majd ki szabadítja lányunkat. Darcy-t át veszem Harry-től. Kissé álmos feje van még.
Le zárja autóját, és a bejárati ajtóhoz sétálunk.Természetesen, Ő megy elől.El érünk az ajtóhoz.Kopog egyet, az ajtó fel tépődik.Velünk szemben áll az a nő, aki ott volt a képen is.A fekete hajú.Ajkain mosoly terül szét, amint fel ismeri (?!) Harry-t.Majd a nyakába ugrik?  Mi a szar???  Tágra nyílt szemekkel, és ráncolt homlokkal nézem Őket. Harry viszonozza a hölgy ölelését.
-Harry!! -szinte sikítja a nő.Meg hitten ölelkeznek előttem,és lányom előtt.Kis idő múlva, abba hagyják.
A nőszemély arcáról le vakarhatatlan a mosoly. Harry felém fordul.Ajkai el vállnak;
-Daniella, Ő itt bemutatom az anyukámat.   -állam a padlót súrolja.Én valójában Harry anyukájára voltam féltékeny(?!) Úristen! Gyors mosolyt varázsolok arcomra, amint a nőci felém fordul mosolygós arcával.   
-Anne. -nyújtja felém kezét.Meg rázom azt.
-Daniella. -küldök felé egy mosolyt.Íriszei karjaimban lévő lányomra terelődnek.Nem teszi szóvá, bár szemében látom a téma iránti vágyat.Be invitál minket a házba.Ami -azt hiszem- Barátom háza is.Az elő szobában le veszem dzsekim, és cipőm.Ugyan így járok el Darcy esetében is.Ezek után tovább megyünk, a
nappaliba.Épp hogy be lépünk a helyiségbe, egy szőke hajú lány rohanja meg Harry-t.
-Öcsi!! -ugrik ő is a nyakába.Csodálkozva figyelem Őt, -és ezek szerint- a Nővérét.Ölelkezésük közepette
Anne sétál mellém.Érezni lehet az örömöt a levegőben.Ez ritka.A haragom hirtelen, el száll.Látván Harry-t a családjával.
-Hogy meg nőttél. -állapítja meg nővére.Amikor el engedi Őt, s fel kell néznie Rá.Még egyszer meg öleli, majd felénk pillant.Szemei tágra nyílnak,és felém szalad.
-Úristen!! -szalad hozzám- Harry, nem mondtad hogy ilyen cuki. -mosolyog Darcy-ra. Szegénykém nem
nagyon fogja fel mi történik körülötte.Hogy őszinte legyek, Én se tudom hogy mi folyik itt.A szőke hajú leányzó -bocsánat a szőkéért, de nem tudom a nevét- gügyög lányomnak.
-Szia, én Gemma vagyok.És te cukiság ki vagy? -kérdezi lányomtól.Szóval Gemma.Mivel lányom képtelen
akár egy szót is ki nyögni, ezért én beszélek helyette.
-Darcy. -mosolyogók Gemma-ra. Rám néz, majd ki egyenesedik.Arca át vált komolyra.Ki köpött Harry.
Hogy ezek a Styles-ek mennyire hasonlítanak...
-Gemma Styles. -nyújtja felém kézfejét.Én is így teszek, kezet rázzunk.
-Daniella Hudson. -mutatkozom be.Idő közben Barátom mellénk sétált. Anne össze csapja két kezét.Mindannyian felé kapjuk tekintetünk.
-Na, fiatalok üljetek le.Nem sokára kész az ebéd. -mondja, és a kannapéra terel minket. Harry, én és Darcy
egy helyre ülünk.A körülbelül két személyes kannapéra, míg Anne és Gemma egy-egy fotelban foglal helyet.
A csend, számomra kínos.S ezt a csöndet, Harry szakítja meg.
-Anya, idegesítő nővérem, Ő itt Daniella a barátnőm és a kislányunk Darcy. -jelenti be.Az "idegesítő nővérem"-nél érezni lehetett a testvéri szeretettet, és egy "ici pici" gúnyt is.Nővére erre grimasszal válaszolt.
-Üdv a családban Dani! -szólal föl Gemma.Halvány mosollyal válaszolok erre a megjegyzésére.
-Meg foghatom a kislányt? -kérdezi Anne, közben föl áll, s felém tesz pár lépést.Le nézek lányomra.Kissé
mintha félne.Habár, ujjak az arcok.Fel állok én is, Anne felé lépek.Át adom neki lányomat.Ő pedig karjai
közé zárja lányom.
-Gyere. -fogja meg csuklom Harry. S magával húz.
-Csak halkan Harry, -szól utánunk Gemma. Harry fel emeli szabad karját és be mutat Nővérének.Mellkason
ütöm.Fel sétálunk a lépcsőn, egészen egy háló szobáig.A helységen rend uralkodik.A szoba közepén, egy nagy francia ágy díszeleg.Vele szemben, szekrények sorakoznak.Be csukja magunk mögött az ajtót, s az ágyra ülünk.Ujjainkat össze fonja.S érdeklődve figyeli azokat, puszit ad kézfejemre.
-Sajnálom, -nyomja ujjaimra ajkait- azt amit oda haza tettem. -csókol kézen.Érdeklődve figyelem cselekedeteit.Rám pillant.Ajkait el veszi kézfejemről, s ajkaimra helyezi.Viszonozom csókját.