54.Rész

                                     Hii Guys!! I'm D, és meghoztam Nektek az
                                54.rész-t!!! Az előző rész -amint láttam- senkinek se
                             tettszett, még nekem se :D De, remélem ez a rész el nyeri a
                           tetszéseteket!!! Örülök a 44-dik Feliratkozónak, és a 42,000 ezer
                         oldalmegjelenítésnek!! Köszönöm szépen, jó olvasást!! Feliratkozni,
                        komizni ér!!!!!!!!! Pusszi Me ♥♥ :)
                                                                                                                            D xoxo












A torkom ki száradt.Nem hiszek a fülemnek, nem nem az nem lehet.Biztosan félre értettem valamit.Ők, nem...Én, ez kizárt!Könnyes szemekkel nézzem őt, azt a lányt aki állítólag a legjobb barátnőm.Hogy történhetett ez? Egyáltalán mit tettem azért hogy ezt kapjam? Ártottam nekik valaha is, bármelyiküknek is?
-Hogy tehetted ezt?! -kérdezem lassan , s érzem ahogy le folynak arcomon az első könnycseppek.
-Daniella, Én....Mi...Öhm, ott voltunk egy buliban és... -el kezdi a mondandóját, de fel kell nevetnem.Először össze hoz Harry-vel, aztán pár év el teltével le fekszik vele? Hogy van ez?
-Hagyd Sasha, semmi értelme.... -ezzel hátat fordítok neki, neki és a barátságunknak.Az ajtóhoz sétálok, kezem a kilincsre helyezem.Le nyomom a fém tárgyat és ki nyitom az ajtót.Egy sóhaj szökik ki ajkaim közül, ahogy át lépem a küszöböt.Az ajtót hangosan csukóm be magam mögött, hogy tudja soha nem jövők ide vissza.És hogy egy jó ideig látni se bírom őt.Kézfejeimet a kabátom zsebeibe temettem, fejem le hajtom.
Sós könnyeim az arcomról az útra kerülnek.Miért? Miért kell mindig így végződnie mindennek? Minden jót, valami rossz követ.Nem tudok haza menni és Harry szemébe nézni, ezek után nem.Úgy döntök hogy egy közeli parkba megyek, és ott -talán- le nyugszom.Hosszú percekbe telik mire a parkba érek, és találok magamnak egy nyugodt helyet.Ahol ki sírhatom magam.Le ülök egy barnára festett padra.Az idő esőt jósol, legalábbis Én úgy látom.Be van borulva, és fúj a szél.Miért ilyen kegyetlen az élet? Mivel érdemeltem ezt ki?
Vagy, egyáltalán Harry miért csalt meg? Nem vagyok elég jó neki? Ez lehet a gond? Már nem tudom.Arcomat tenyereimbe temettem, és keserves zokogásba kezdek.Felidézek mindent ami velünk történt az elmúlt években.Amikor meg ismertem, és amikor a szüleim meg tiltották hogy barátok legyünk.Amikor először megcsókolt, amikor ott feküdtünk a fűben, és nem történt semmi.Amikor össze jöttünk, és amikor a szolgája lettem.A gyomrom össze szorul ezekre az emlékekre.És amikor terhes lettem, és amikor ezt meg tudták a szüleim.El dobtak maguktól, én pedig csak egy emberhez mehettem. Dave-hez.
Mindig segített nekem, soha se panaszkodott.Mindig mellettem volt, ő az egyetlen igaz barátom.Még ma beszélnem kell Harry-vel. Időbe telik mire abba hagyom a sírást, és fel állok a padról.De, amint ezt sikerült meg valósítani az eddig hit otthonom felé veszem az irányt.Hosszú hajam lobog a szél miatt.Már most látom a veszekedésünket.Húsz maximum harminc perc alatt érek haza.Fel sétálok a kocsi fel hajtón, és a bejárati ajtóhoz sétálok.Le törlöm utolsó könnyeimet, s be lépek a házba.Halkan csukóm be magam mögött az ajtót.

Mr Styles

A táskámat le teszem a földre, a cipőmmel együtt.
Le veszem a dzsekim és a nappaliba megyek.Sehol senki.Az étkezőhöz lépdelek.Senki.
Hm, ez különös.A konyhánál is ugyan így járok.
A dühöm és haragom kezd el tűnni, de még mindig itt van egy igen csak nagy része.A lépcső felé sétálok, egyik kezem a korlátra helyezem és fel sétálok rajta.Nem siettek, hogy őszinte legyek nem akarok találkozni Harry-vel. Mert biztos vagyok abban; hogy ha találkozunk; veszekszünk.
Fel érek az emeletre, és szembe találkozok Vele.
Érzem ahogy szemeim újra meg telnek könnyekkel, és már alig várják hogy utat törhessenek.Engem figyel, azokkal a smaragd zöld szemeivel.Nem bírok meg szólalni.Vagy, nem is akarok? Fehér pólót visel, amiből tetoválásai ki tűnek.Haját egy kendővel fogja fel, a helyett hogy el menjen a fodrászhoz és le vágassa.Vonásai azonnal meg változnak amint felém közelít, és látja hogy én hátrálok.Hátrálok ameddig csak tudok, de a hátam a falnak ütközik.Nyelek egyet, el akarok mondani mindent.De, félek ha bele kezdek; el sírom magam. Kezeivel fejem mellett támaszkodik meg.Ezzel el tüntetve az összes távolságot köztünk.Még mindig a szemébe nézzek, és tudom nem sokára sírni fogok.
-Megcsaltál. -motyogom orrom alatt.Arcáról a meglepettség tükröződik. Mint aki nem tudja hogy miről beszélek...     Szemöldök ráncolva néz le rám.Igen, jóval magasabb mint Én.Állkapcsa meg fezsül egy pillanatra, majd el enyhülnek vonásai.
-Nem csaltalak meg. -mondja.A hangja a rekedtebbnél sokkal rekedtebb.Egy részem el akarja hinni amit mond, de az agyam azt kántálja "hazudik".Ki fújóm a bent tartott levegőmet, és be szívom a friss oxigént.
Lehunyom szemhéjam, amint egy könnycsepp csordul le arcomon.
-De, igen. -suttogom- Sasha-val. -épp hogy ki tudom ejteni ezt a nevet.Rám tör a sírás, a könnyeim -ahogy az eső cseppek- úgy szánkáznak le arcomon, és érnek véget a padlón.
-Mi? Daniella mi a fenéről beszélsz? -kérdezi, mintha tényleg nem tudná miről hadoválok itt Neki.Le csúszok a falon, és a földre csücsülök.Térdeimet mellkasomhoz húzóm és át ölelem őket.Könnyeimtől homályosan
láttok, így amikor fel nézzek Rá, csak egy alakot látok.Semmi mást.Karjait már el vette a faltól.Próbálom abba hagyni a sírást, ami zokogásba ment át.Egy kis ideig vissza tartom magam, és rá nézzek.
-S..Sasha mondta hogy, Te és Ő...Ti, lefeküdtetek.Egy bulin. -mondom.De érthetetlenül, a vissza tartott zokogásom miatt, ami megint rám tört.Arcomat tenyereimbe temettem.Csak sírni akarok, és tudok.Semmi mást nem tudok csinálni.Még ha akarnék se tudnék.Ez, olyan érzés mintha ketté tépnék az ember szívét.Aztán vissza raknák darabokban, egy szóval; rossz.Tenyereimen meg érzem ujjait amik el veszik kézfejeimet.Előttem guggol.Ujjaival el tűri egy rakoncátlan tincsemet ami az arcomba hull.
-Nem feküdtem le vele. -mondja, hangja nyugodt- Igen ott voltam azon a bulin, amiről beszélt.De, nem így történtek a dolgok ahogyan ő azt gondolja.Drogozva volt, és rám mászott. -mondja rezzenés telen arccal folytatja,- el vittem egy szobába, és ott hagytam.Ennyi. -mintha tonnáktól szabadultam volna meg.Szomorúságomat fel váltja a hirtelen öröm.Tehát, nem nem csalt meg.Úgy érzem, hogy....Hű ezt nem lehet szavakba foglalni...Harry-re pillantok, aki egy mosolyt bocsájt felém.Egyik kezét a hátam mögé helyezi, míg a másikat térdhajlatomba rejti.Fel emel és be cipel a hálónkba.Karjaimmal körül ölelem a nyakát.
Szemeim le hunyva tartom.Olyan számomra ez a mai nap, mintha egy rossz filmbe csöppentem volna.Dráma hegyén-hátán.Az összes gondolatom el tűnik, amint hátam találkozik a puha ággyal -ágyneművel.
El engedem Harry-t , aki be fekszik mellém.Felé fordulok és át ölelem.Fejemet mellkasára helyezem, hallom szívverését.Meg nyugtató.Ujjai körül ölelik tenyeremet, azzal kezd el foglalatoskodni.Ajkait homlokomra helyezi, s egy csókot nyom rá.
-Szeretlek...- el mosolyodom.Le hunyom szemeim, és meg próbálok egy távoli és messzi világba menni ahol az  élet még ennél is jobb.S ahol Ők is ott vannak, velem.

53.Rész

                                        Hát Sziasztok Bananasok!!!!
                                      Meghoztam Nektek a 53.Részt!!!
                          Köszönöm a több mint 40,000 ezer oldalmegjelenítést!!
                   És a 43-dik feliratkozót, sokat jelent, ahogy a megjegyzések is!!!
                  Nem papolok tovább, Jó olvasást!! Pusszi ;)

                                                                                                            D xoxo







-És milyen volt az ovi? -kérdezi Harry miközben be indítja az autót.A Range Rover fel bőg, és el indulunk.
-Jó. -ad rövid tömör választ kislányunk.Mindig meg mosolyogtat a hangja.Olyan aranyosan beszél, cselekszik.Hogy az valami hihetetlen.Szemeim az úton ragadnak, az idő azóta kicsit jobb lett.Lehet látni a nap sugarait.Gondolataim az esküvő felé terelődnek.Annyira sok minden történt ezekben az években, hogy alig bírom nyomon követni saját magamat.Boldog vagyok, ez igaz.De, még mindig ott él bennem a düh, a fájdalom az üresség amit anno Ő okozott bennem.Igen, egy részét el tűntete  ezeknek.Egy nagy részét.

Mr Styles

De ezekből még maradt egy kevés.Egy olyan férfihez készülök hozzá menni, aki sok fájdalmat okozott már.Aki miatt mindent fel adtam, de mégis Vele vagyok.És miatta el veszítettem a saját családom, az életem.Az álmaim.Vajon mindez hiába volt?
Vagy, értelmes dolgot tettem? Egy bizonyos szintig igen, hisz össze hoztam a saját családomat.De, ennek így kellett történnie?
Így van ez meg írva? Ez a sorsunk? ~A kérdések csak halmazodnak, halmazodnak és halmazodnak a fejemben.El lepik az elmémet, és nem tudok normálisan gondolkodni.Be rezeltem az esküvőtől? Vagy talán túl fiatal vagyok még hozzá? Igen, valószínűleg ez lehet az oka az egésznek.Nem érzem annyira helyén valónak a dolgot.Hisz épp hogy 19 éves vagyok,bár már csak pár hónap választ el a húszas évektől.Hihetetlen, hogy mindennek az ellenkezője történt.Nem így terveztem a dolgokat, mások voltak a számításaim.Teljesen eltértek ettől az élettől.
Gondolatmenetemet a kocsi lassulása zavarja meg.Ennyire bele merültem a gondolataimba? Az autó meg áll, én ki kapcsolom az övemet és ki szállok.Ki nyitom a hátsó ajtót és ki veszem Darcy-t. Csak egyetlen egy dolog fáj igazán; hogy Sasha semmit se tud erről az egészről.Nem mertem neki el mondani az esküvőt, mert féltem.Féltem és félek a reakciójától, attól hogy talán nem fog velem barátkozni utána.Vagy, meg tagad.
-Daniella! -szól rám egy rekedtes hang.Azonnal fel kapom fejemet és Rá nézzek.Zöld szemeivel engem figyel. -Minden oké? -jön közelebb és fel veszi Darcy-t. Aprót bólintok és követem őket be a házba.

Fel tépem a bejárati ajtót, le veszem a cipőmet.Ők is így tesznek, én ezek után a hálóba menekülök.Beszélnem kell Sasha-val, mert meg öl a bűntudat ha nem teszem.Mi is volt az üzenetben?

"Csajszi, ma Te Én nálam!! Sxx" 

Szuper!Tehát bármikor mehetek hozzá.De, mi van ha el mondom neki és utána ki dob? Hisz még a mai napig utálja Harry-t, és ezt nem rejti véka alá.És nem is fogja.Nem akarok választani közöttük, soha! Mind kettejüket szeretem, igaz Harry-t jobban...De, akkor is! Sasha Lopez az egyetlen igaz barátnőm a földön, aki bármit meg tesz.Hangosan fújóm ki a levegőm.Miért kell mindennek ilyen nehéznek lennie? Bár, egy valamit nem igazán értek. Sasha miért gyűlöli annyira Harry-t? Hiszen nem is ismerik egymást.Akkor miért mondja azt akárhányszor találkozunk "Még mindig ezzel vagy?" . Egyszerűen nem értem.Föl állok és a táskámat vállamra téve az ajtóhoz indulok, ami épp akkor nyitódik ki.És göndöröm áll előttem.
-Minden rendben? Hova mész? -lep el kérdéseivel amikre gyors választ akarok adni.Bele túrók hajamba és a padlót nézzem.Ezt általában idegességemben csinálom.

-Persze, és Sasha-hoz. -rendezem le ennyivel.Ki kerülöm Őt és a folyósora megyek, végig sétálok rajta majd le a lépcsőn.Egészen az előszobáig, komolyan mintha menekülnék előle.Fel húzóm a cipőmet, meg igazítom magamon a szoknyám, amikor két kar fonódik körém.

-Meddig leszel távol? -suttogja fülembe.Forró lehelete csikizi bőrömet.Meg fordulok karjai közt, így szemtől szembe lehetek Vele.Tenyereimet mellkasára teszem és lassan el tolom magamtól.
-Nem sokáig, -mondom szemébe nézve, ajkaihoz hajolok.Egy gyors csókot lehelek rájuk. -ígérem. -evvel 

ki szabadulok öleléséből és el hagyom a házat.Dzsekimet össze húzóm magamon, és ki sétálok az útra. 

Szerencsémre, barátnőm csak tíz saroknyira lakik tőlem ami "nem is olyan sok".Rossz ötlet volt el jönni, sokkal jobb lenne most az Ő ölében feküdni és a tévét bámulni a lányunkkal.Erre a gondolatra most szívesen
sarkon fordulnék de, beszélnem kell Sasha-val. Bő húsz perc gyaloglás után, be érek drága barátnőm utcájába.Ami jó mert pár háztömb választ el minket.Lassan el érem a házának kapuját, be nyitok a kapun majd be is csukom azt magam után.El sétálok a két ajtós bejárati ajtóhoz, és kopogtatok.Pár perc csend után ki nyílik az ajtó és Sasha komás fejével találkozok. Talán most ébredt fel? Délután négykor?!
-Daniella! -ölel meg majd be invitál lakásába.Ami igencsak tágas.A nappaliban ülünk le.Én az egyik fotelban telepszek le, míg ő a három akár négy személyes kannapén fekszik.
-Sasha, azért jöttem mert el akarok mondani valamit. -térek a tárgyra.A plafont bámulja, épp rá akar gyújtani.Amikor ki nyögöm azt ami belülről fel emészt.

-Össze házasodunk. -a cigaretta ki esik a szájából, és a földön köt ki.Ülő helyzetbe ül -úgy mint Én. Tágra nyílt szemekkel bámul rám, mint aki szelemet látott volna.Az arca, még az eredetibbnél is fehérebb.Mint a frissen meszelt fal.Egy ing takarja Őt, ami alatt valami tipikus Sasha öltözék lapul.
-Nem mehetsz hozzá. -mondja immáron komoly arccal.Állam a padlót súrolja mi az hogy nem mehetek hozzá? Homlokom ráncolva nézzek barátnőmre.Nem értem, egyszerűen meg zavarodtam.
-Sasha, több mint egy éve együtt vagyunk, és több mint fél éve tervezzük az esküvőt.És, -folytatnám tovább ha engedné, de közbe vág.
-Akkor sem nem mehetsz hozzá.Ő, nem neked való. Daniella, annyi mindent tönkre tett már, nem emlékszel? Mindent, miatta nem mehetsz egyetemre.Miatta van egy gyereked. -mondja és nem hiszek a fülemnek.Most komolyan a barátom ellen akar hangolni?
-Akit szeretek! -mondom magabiztosan és éllel a hangomban.Úgy érzem magam mintha egy kandi kamerába csöppentem volna, és Én vagyok az akit át akarnak verni.De, valami már nagyon fúrja az oldalam;egy kérdés.Amit most azonnal fel is teszek Neki. Mire észbe kapok Sasha a konyhában tölt magának egy italt, föl állok és a helyiség irányába megyek.
-Sasha, valamit nem értek. -szünet- Miért vagy rossz véleménnyel Harry-ről? -kérdezem, és mintha kővé dermedne.A kíváncsiságom egyre csak nő, nő és nő.
-Hm?! -türelmetlenül várom a válaszát.
-Az mindegy. -zárja le a témát ennyivel, meg fordul.Így végre velem szembe van. -Daniella, csak tudom miket tett és, ennyi. -egészíti ki, és bele kortyol a poharába.Kétségbe esetten keresem tekintetét, amit nem láttok.
-Valóban sok mindent tett, de nem ezen kezdtünk el beszélni. -ki fújóm a levegőm- Miért nem mehettek hozzá? Miért? -karjaimat ki tárom, és várok.Várok arra amit mond, azt akarom hogy kapjak egy normális magyarázatot.Lila hajú barátnőm le teszi a pultra a poharát és rám néz.
-Mert lefeküdtünk. -szemeimben könnyek gyűlnek és marni kezdik szememet.Mi..Mit mondott? 

52.Rész

                                          Hii Bananas!! Meghoztam az 52.Részt.
                                  Nagyon örülök a 42-dik feliratkozónak!!!!!!
                                 Remélem még növekszik a "rajongó tábor" :D
                                 Jó olvasást, komiz, iratkozz fel, és csatlakozz!!! :)
                            Pusszi ♥♥♥♥

                                                                                                              D xoxo



Ui: Sajnálom hogy ennyit vártatok az 52-es részre... Bocsánat e miatt!! :) Remélem ezzel a résszel
 kárpótolhatlak titeket!!






Tágra nyílt szemekkel nézzek Harry-re.
-Ezt mégis hogy képzeled? -kérdezem dühöngve.Vállat ránt.Fel pattanok helyemről és össze szedem a telefonom darabjait.Sajnos ennek annyi.Állapítom meg a darabokból.A darabokat Barátom elé rakom az asztalra, karjaimat össze fonom mellkasom előtt.
-Kérdeztem valamit! Mr Féltékenység királya! -kezd bennem fel menni a pumpa.Mégis ilyet hogy merészel!

Nem lehet azt csinálni amit Ő mond.
-Nem mondtad meg kitől jött. -mondja nemes egyszerűséggel.Amitől a düh és az idegességi indexem még jobban fel megy.
-Sasha-tól ! -ezzel ki viharzok a helységből, és a plázából is.
Ki siettek az autóhoz, és várom Őt, hogy ki jöjjön.Lehetetlen ember, ha nem az van amit Ő akar máris meg változik a hangulata."Szerencsémre" a kocsi be van zárva, és az eső is mindjárt el kezd esni.Karjaimat össze fonom mellkasom előtt, és az autó mellett járkálok.Hihetetlen mennyire fel tudja húzni az embert, egy ilyen kis piti dologgal.Hangosan fújóm ki a levegőt, és várom Harry-t.Amikor egy sport autós
srác parkol be mellém, s dudál egyet.Felé kapom tekintettem.
-Hé, cica el vigyelek? -szólít meg az autó tulajdonosa.
-Anyádat vidd el! -csúszik a derekamra egy erős kar, melynek tulajdonosa Harry Styles.
-Na, húzz el. -ki nyitja az ajtót és be szállok.Örülök hogy időben jött, de még mindig haragszok Rá.
Ő is be száll, majd be indítja ezt a szörnyeteget.El indulunk, de nem szólunk egymáshoz.Azt akarom hogy bocsánatot kérjen, az előbbiért.Vagy, valami ilyesmit csináljon.De nem teszi.Kis idő múlva be kötöm magamat, és az ablakon bámulok kifelé.Miért kell így viselkednie? Miért nem tudta meg kérdezni, nem pedig egyből a falnak vágni a telefonom?  Habár, már meg szokhattam volna... Az autó út csendben telik, egészen addig míg tappancsát meg nem érzem bal combomon.Kérdőn nézzek rá, és várok valami magyarázat félét.Egy ideig az úton tartja íriszeit, majd rám emeli azokat.Még mindig várok egy "bocs" -félét.
Zöld szemeibe mélyesztem barnáimat, és várok.Sóhajt hagyja el rózsaszín ajkait, meg szólal;
-Sajnálom. -motyogja.Rezzenés telen arccal bámulok Rá.
-Baby, bocsánat amiért össze törtem a telefonod. -egészíti ki bocsánat kérését.Amin mosolyognom kell.Ajkaimat orcájára nyomom, és egy cuppanós puszit nyomok rá.Kuncog egy sort, és ismét az útra szegezi tekintetét.



                         *                                                    *                                            *


Bő húsz perc autókázás után, végre hazaérünk. Harry fel hajt a feljáróra.Meg várom amíg a motor le áll, és csak utána szállok ki.Ő is így tesz, és a bejárathoz sétálunk.Fel tépi az ajtót és be megyünk, le veszem magamról a cipőmet.Utam a nappaliba vezet.Le huppanok a kannapéra, és az előttem lévő dohányzó asztalra nyúlók.Pontosabban a tévé távirányítóért.Meg nyomom azt a bizonyos zöld gombot, és be kapcsol a tévé.Unalmasan kapcsolgatok a csatornák közt, majd egy főző műsornál maradok.Idő  közben Harry is csatlakozott hozzám.Egy pillantást intézek felé.Ajkai közt egy szál cigaretta van.Kifúja a füstöt, ami az arcomba csapódik.Pontosabban ajkaimon, ki veszi a károsított szájából és megcsókol.Természetesen viszonozom csókját, hátra dől és magára ránt.Tenyereimet mellkasára helyezem -hogy meg tartsam magam.
Két lába közt fekszek, és ajkaink egymást tépik.Kezeit derekamra csúsztatja, és valamelyikben ott az égő cigi. Csak fel ne gyulladjunk.... Levegő hiány miatt el szakadunk egymástól.Fel gyorsult légzésemmel küszködök, közben zöld szemeit kémlelem, és arcát.Egy puszit helyezzek el orrán, amin el mosolyodik.
-Tényleg sajnálom. -mondja, aprót bólintok és mellkasára fekszem.Íriszeim a képernyőn ragadnak.Közben
ujjaival köröket ír le combomon.Néha, annyira aranyos.De, a rossz tulajdonságai, mint például az ami ma történt.Bent az üzletben, hogy szó szerint majd' fel robbant csak azért mert nem mondtam el neki egy aprócska dolgot.Az ilyeneket kezelnie kellene.Legalábbis néha ez a véleményem.Viszont, ismerem már Őt annyira hogy tudjam bármit meg tenne értem, a családjáért. És, itt ez a legfontosabb semmi más.

51.Rész

                         Sziasztok Bananasaim!!! Egy hete nem hoztam részt ://
                    De, most meg hoztam Nektek az 51.Részt!!!! Wooooaaah
                  Én, köszönöm a sok komit az 50.Részhez!!Remélem ehhez is annyi
                  jön majd! Köszönöm, hogy olvassátok a blogomat!
                A 35,962 oldal megjelenítést is köszönöm, várom továbbra is a
               feliratkozókat és a megjegyzéseket!! Jó olvasást!!!! Pusszi ♥♥

                                                                                                         D xoxo

Ui:  A részeket fogalmam sincs hogyan tudom hozni, majd hozom ha tudom :))






                      Mrs Styles


Szemeim ki pattannak helyükről, és -a már- ismerős szobában találom magam.Hátamra fordulok a hatalmas francia ágyunkban, mellettem Barátom szuszog.Azóta is Harry-vel élek, és a lányunkkal Darcy-val.Pontosan 1 éve élünk együtt, és meg szoktam már a piercinges fejét ami reggelente rám mosolyog.
 Darcy 4 éves is el múlt már.A mellettem lévő Harry-re irányul tekintettem.A takaró -mint mindig- most is csak az alsó részét takarja.Néhány tetoválását el tüntette, de azért még meg maradt "néhány".Hátán ragad tekintettem az a két angyal szárny.Imádom őket.Annyira nem Ő, de valahogy mégis az.Mosolyra húzóm ajakamat, amint észre veszek  egy-egy karmolást.Nem kell annyira rosszra gondolni!Arcát a párnába fúrja,

Harry Styles

karjai csak vannak teste mellett.Fél óra bámulás után meg szólal;
-Ennyire szexi Én se lehetek. -mondja a párnába,
fel kuncogok mondatára.Közelebb bújok hozzá, arcomat közvetlen Övéhez rakom.Oldalára fordul, egyik keze derekamra csúszik, közelebb von magához.Fel nézzek Rá pilláim alól, zöldjei engem fürkésznek.Halványan el mosolyodom, kusza fürtjei össze-vissza állnak feje tetején.Ujjaimmal végig simítok puha arcán.Mosoly ül ki telt ajkaira, amiket úgy szerettek.Ajkai meg találják enyéimet, egy ütemet játszanak le.Nyelvét könnyedén dugja át enyémbe, s hívja kalandra enyémet.Fölém tornyosodik,
kezeivel két oldalamon támaszkodik.El szakadok tőle, szemeit enyémbe mélyeszti.Orromra ad egy puszit.
-Várod már? -utal az esküvőre.Bólintok egyet, már alig várom azt a napot. Már vagy egy éve tervezgetjük a dolgot, de még nem jutottunk el odáig.Gondolataimból Harry csókjai zökkentenek ki, amiket a nyakamon hagy.Néhol meg szívja bőrömet ami egyáltalán nem zavar, miért is zavarna? Haja csikizi arcomat, hozzám dörgölődzik.Akárcsak egy macska, aki dorombol a gazdájának.
-Én a nász éjszakát várom. -suttogja fülembe.
-Perverz. -mondom a plafont bámulva, mindig csak a szex szex és szex.Ez az egy jár a fejében.Mellém fekszik, kezét a combomra csúsztatja.
-Nem vagyok perverz, -rá nézzek- annyira. -ajkaira egy újabb mosoly húzódik.Aminek köszönhetően meg jelennek gödröcskéi.Amik Őt kisfiúvá tudják tenni, néha.Az ajtó ki csapódik s lányuk fut be rajta.Fel ugrik az ágyra és ugrálni kezd.
-El fogok késni az oviból! -kiáltja szomorúan.Kicsi karjait össze fonja mellkasa előtt, fejét le hajtja.
Harry-vel össze nézzünk, majd mindketten lányunkat pásztázzuk.
-Nem akarsz velünk itthon maradni? -kérdezi Apja jó kedvűen. Darcy fejét rázza erre az ötletre.
-Nem? Hát jó. -ki mászik az ágyból, Darcy már a hálóból is ki rohant ahogy meg hallotta e mondatott.Göndör hajú barátom utána fut, és kergetőznek a lakásban.Mint az 5 évesek.Fejet csóválva mászok ki Én is a meleg puha ágyból.A gardróbhoz lépek és valami normális ruhát keresek.Ki tárom a szekrény két ajtaját, íriszeim végig vezettem a ruhákon.Végül a mai össze állításom egy egyszerű szoknyára esik, egy hozzá illő fekete csipke mintázatú toppal.Aminek vékony pántjai vannak, és a hasam is ki látsződik belőle.Egy kicsit.Ehhez hozzá párosítok egy egyszerű fehér converse -t. Miután ezzel kész vagyok, a fürdőbe megyek, ahol meg fésülködöm és emberi formát öltök.Meg fésülködöm és egy ici pici szempilla spirált teszek szempilláimra.Mivel eléggé meleg lesz ma -még itt Londonban is- ezért hajam lófarokba kötöm.Lassan végzek a készülődéssel, és vissza megyek a hálónkba.Be vettem az ágyat, majd le siettek az emeletről a földszintre. Harry-t és Darcy-t a tévé előtt találom, valami mesét néznek.A konyhába veszem az irányt, valami reggeli után kutakodva.Bő tíz perc alatt el készítem mindenki reggelijét, és meg terítem az asztalt.
Mind hárman helyett foglalunk, én foglalnék ha Hazza nem ültetne az ölébe.Keze a combomra téved, s azt simogatja.Vajon miért vettem Én hülye szoknyát???

                 *                                                           *                                          *

A kocsiban ülünk és lányunkat visszük óvodába, kezdem meg szokni azt hogy nincs otthon egész nap.
És azt is hogy nem kell minden nap be mennem dolgozni.Hogy miért nem? Először is amióta Harry Styles
a barátom szinte mindenki kivételezik Velem.Amit még mindig nem értek, de ennek köszönhetően;van egy jobb állásom.Egy olyan amilyenre mindig is vágytam.Nem messze a lakásunktól van egy pláza, és ott van egy "Style" nevű üzlet.Ott dolgozom, és a főnököm itt ül mellettem.Fél méternyire.A Range Rover le parkol egy sárgára festett épület előtt.Mind ketten ki ugrunk a járműből, Én ki szedem Darcy-t a hátsó ülésről.Meg fogom kezét az egyik oldalon, míg Harry a másikon.Be sétálunk az épületbe majd a már meg szokott ajtóhoz igyekszünk. Ő be kopog és az egyik nőcii nyit ajtót.Aki -nem mellesleg- utál minket.Vagyis engem biztos.Egy mű mosolyt vesz fel és rám, ránk mosolyog.
-Jó Reggelt! -mondja, mi is így teszünk.El köszönünk Darcy-tól aki már alig várja hogy be mehessen.
-Légy jó! -szólok utána, de már el is tűnt.Az óvó nő végig néz rajtunk, majd be csukja az ajtót.
-Ilyen csitrit. -szökik ki Harry száján amin el nevetem magam.Keze derekamon pihen még enyém az Övén.
Így sétálunk vissza szeretett autójához, ami már az Én kedvencem is lett.Be pattanunk a kocsiba és fogalmam sincs merre.
-Ma be megyek dolgozni. -közlöm vele, miközben egy piros lámpánál állunk.
-Minek? -kérdezi, mintha ez akkora baj lenne.
-Azért hogy ne üljek otthon. -mondom, és várom az újabb megjegyzést.
-Nem muszáj ülnöd. -perverz mosolyra húzza ajkait.Egy sóhaj szökik ki ajkaim közül,soha se változik...
-Te kezelhetetlen vagy, és menthetetlen... -mondom együtt érzően.Ezek után már csak a csönd következik, az ablakon bámulok kifelé.Nem hiszem el, csak azért mert az Övé a hely nem enged be dolgozni.
Nem szeretek hasztalan lenni, és ha már van munkám akkor csinálni is akarom.Bő húsz perc kocsikázás után, a pláza parkolójában találom magam.Hatalmas mosolyra húzódik ajkam, felé fordulok és egy cuppanos puszit nyomok arcára.Ki kapcsolom az övemet, telefonomat kezembe veszem és ki szállok.Ő is így tesz, egymás mellett sétálunk.El kapja csuklom s össze fűzi ujjainkat.Be sétálunk a hatalmas bejáraton majd a Mi üzletünkhöz igyekszünk.Ki nyitom a hatalmas üveg ajtót és be sétálok az üzletbe.A sok ruha, a vásárlók igen, imádom a munkám.
-Ó, Mr Styles. -fog kezet egy fiú Harry-vel- Mrs Styles. -ejt felém egy mosolyt amit viszonozok.
-Miben segíthettek Marcel? -kérdezi szinte fél vállról. Marcel az új pasi akit fel vettünk, és hát nem valami nagy ember.Egyetemista hallgató, szemüveges és a ruhákról nem tud sokat...Nincs túl nagy stílusa.De ő nem is ezért van itt, nagyon jó matekból és fizikából.Mi inkább a matek tudásáért tartjuk itt.A pénz ügyekben szokott be segíteni, amolyan  "kis segéd". Amíg én személy le írást adtam róla, addig Barátom beszélt.
-Oké, Marcel. -evvel ott hagyjuk a "kis segéd" -et és az irodánkba megyünk.Vagyis Harry irodájába.
Be lépve a nagy helyiségbe az asztalhoz ülök, míg Harry le dobja magát a nagy székbe.Lábait az asztalra helyezi keresztben.Össze fonom karjaim mellkasom előtt, és komoly arccal nézek Rá.Kezeit feje mögé rejti.
-Mi van? Álmos vagyok! -mondja, le hunyja szemeit.Most komolyan képes itt el aludni? Föl kapom az asztalról a telefonom, és a papírokat amiket át kell néznem illetve a csekkeket  amiket be kell fizetni.-Hisz egy üzlet fent tartása is pénzbe kerül- S ki viharzok az Ő "szentélyéből". A pulthoz megyek, le rakom a sok papírt és el kezdem át nézni őket.
-Segíthettek valamiben? -kérdezi egy lágy hang mellőlem, Marcel. halványan rá mosolygok, és meg rázom fejem.
-Nem, kell köszönöm. -finoman vissza utasítom, és az előttem lévő papír kupacra szegezem szemeim.
Azt hiszem ma is sokáig maradok.Van még néhány ki segítő az üzletben, de ők már lányok.17-20 éves közöttiek.A telefonom rezegni kezd, egy SMS. Meg nyitom az üzenetet ami Harry-től jött.

" Gyere vissza! Hxx" 

Ennyi áll benne, telefonom le zárom és vissza teszem a pultra.Nem érdekel, ez egy munka hely még ha az Övé is.Újabb és újabb üzenetek jönnek, amikkel igen csak fel cseszi az agyamat.Meg fogom az összes papírt a telomat magamhoz veszem és vissza megyek Hozzá.Be csapom magam mögött az ajtót, és rá nézzek.
-Mit akarsz? -unalmasan vágom le magam az előbbi székbe.A papírokat le rakom telefonommal együtt.
Mobilom rezeg egyet, mind ketten rá szegezzük íriszeinket.Majd egy gyors mozdulattal el veszem az asztalról, fel állok és az SMS-m kezdem olvasni.Olvasnám ha Ő nem tenné ugyan azt amit én.Követ, a falnak nyomom magam -így vele szemben vagyok a mobil viszont nekem mutatja az üzit. Harry és a fal közé szorulok, szemeimmel végig futtatom azon a pár soron.El mosolyodom, aranyos üzenetnek tartom.
-Mi az?! -Harry türelmetlen hangja zökkent ki.
-Semmi. -le zárom telefonomat.Szemeibe nézzek, dühös.Egy csókot lehelek ajkaira, amit nem viszonoz.Ki bújok karja alatt és az asztalhoz sétálok.Vissza ülök helyemre és folytatom a dolgomat.Le ül Ő is, ki kapja ujjaim közül telefonomat.Majd a falnak vágja.

 

50.Rész

                                      Hii Guys!! Elérkeztünk az 50.Részhez!!!
                                Most néhányan azt hiszik ez az utolsó rész, pedig nem.
                            Ezt majd kifejtem, addig is..Ez egy eléggé hosszú rész lett,
                          csak nektek ;) Jó olvasást! És nyugodtan komiz :))




Wow, 39 feliratkozó 33,398 oldalmegjelenítés (plusz, mínusz néhány).Amikor el kezdtem az I Need Your Love-t nem gondoltam volna hogy bárki is olvasni fogja.Be kell vallanom ez az első blogom, és az elején
nagyon le voltam hangolva mert senki sem iratkozott fel illetve olvasta a blogot.De, idővel ennyien letettek.
És a facebook csoportban is vagyunk -jellenleg- 62-en. Amit végképp nem gondoltam volna.. A blogot, anno 2013 December 11-én nyitott meg, és nem nem ma fog befejeződni :DD Ugyan is, az I Need Your Love-nak  lesz még egy évada!!!!!!!!! Remélem ennek örülnek néhányan!:) Továbbra is várom a féliratkozókat, a komikat, és a csoporthoz csatlakozókat!! Tarts Daniella Hudson-al a következő évadban is. ;) Köszönöm a díjakat is amiket a hónapok során adtatok/kaptam, nem raktam ki őket.Sajnálom...
Köszönöm a Bananasaim támogatását és azt hogy vannak Bananasok!! Amúgy aki nem tudná mi vagy ki, az a Bananas, Ők az olvasóim!! :DD Mindegy is, eleget papoltam már Nektek, Jó olvasást!! És várom a további "Bananasokat" :DD Remélem lesznek még! Puszii ♥♥♥♥♥♥♥

                                                                                                                                D xoxo

Fb group: https://www.facebook.com/groups/239674476215134/


                                                                                                                                             

                   



            
Ajkaim szájáról a nyákára térnek át.Forró bőrét hintem be csókokkal.Eközben kezeit le vezeti oldalamon.
Ujjperceit végig húzza hasamon, amire meg feszülök.Meg ragadja ingemet, le húzza vállaimon, karomon, és a szoba másik felébe hajítja.Íriszei tetovált felső testemen akadnak.Kicsit oldalra fordulok, s velem együtt Ő is.
Egyik kezemet hátára helyezem, ujjaimmal a ruha cipzárját keresem.Amit pár másodperc után meg találok, lassan húzóm le azt.Ez után vissza fektettem a hátára, meg szabadítom fekete szoknyájától.Fölötte termek,
végig nézzek rajta.Alsó ajkamba harapok, bokszerem kezd szűkösé válni.Ujjait övemre helyezi, babrál vele egy ideig, majd ki pattintja és le tolja lábaimon.Be szívja alsó ajkát, ezzel teljesen kikészítve engem.Ismét fölé tornyosulok, ajkaink meg találják egymást.Nyelvét végig húzza alsó ajkamon,és egy rövid csókot ad.Kezemmel oldalát simogatom, míg másikkal ki kapcsolom melltartóját.Le veszem róla az előbb említett ruha darabot, és elhajítom.Ujjait be akasztja bokszerembe, és le veszi rólam azt.Nyelek egyet. Még soha nem kívántam nőt ennyire, mint most.


                             Daniella Hudson 


Harry iszonyatos lassúsággal szabadít meg ruháimtól.A fejem lüktettet, úgy ahogyan az egész testem.Már most alig emlékszem valamire ami velem történt a mai nap.Csak abban vagyok biztos, amit most csinálok.Ja, meg abban hogy meg ittam két üveg Jack Daniel's-t.Feljebb csúszok az ágyon, bár semmi értelme.Mivel keresztben fekszünk rajta.Fölém tornyosul hatalmas alakjával, arca kirajzolódik a holdfényében.
Alkarján támaszkodik két oldalamon, smaragd zöld szemei engem pásztáznak.Hosszú fehér ujjait bugyimban "rejti el".Ujjait belém vezeti aminek hatására fel nyögök.Ki-be mozgatja bennem ujjait.Arcát nyakam rejtekében temeti el.Hallom szív dobogását, ami egyre jobban gyorsul enyémmel együtt.Kusza tincsei csikizik arcomat.Egyik kezemet át dobom vállán és tenyerem hajába vezetem.Ujjaim köré csavarom barna ,dús,
 göndör haját.Ujjai el tűnnek belőlem, el húzódik tőlem.Le nyalja ujjait és Rám néz.Ajkai be járják testem minden szegletét, mellemet, hasamat, majd a nyakamhoz tér vissza.Le hunyom szemeim, és magamban érzem Őt.Izmai meg feszülnek, majd el ernyednek.Mozog bennem miközben fülembe morog, vagy nyakamat csókolgatja.Haját tépdelem, s angyal szárnyait karmolászom.Amik oly' jól festenek ki dolgozott hátán.
A takaró már csak a derekát takarja, s ezzel engem is.Fogai közé veszi tűz forró bőrömet, szívogatni kezdi.
-A kurva életbe Dani.. -hangját alig hallom, pedig a fülembe suttog.Tehát közel jár.... Hangos sóhajaink be töltik szobánkat.Mindig szerettem ha így beszél, de ilyeneket csak az Ő szájából szeretek hallani.
Az érzés bennem is egyre fokozódik.Szabad kezem le vezetem oldalán, és a fenekébe markolok.
Erre a válasza csak egy férfias morgás.Pár perc múlva nem csak a morgását hanem a nyögését lehet hallani, az enyémmel együtt.Testem ívbe feszül alatta.Már teljesen kijózanodtam, talán az miatt az érzés miatt. Vagy, talán csak Miatta.Ki húzódik belőlem, és fáradtan mellém zuhan.Be takar mind kettőnket, magához húz.
Mellkasára hajtom fejem,karjai körül ölelnek.Légzésem még mindig szaggatott az előbbi végett.Hajamat cirógatja, miközben mi szinte egyszerre lélegzünk.Állam alá nyúl, fel emeli azt.Smaragd zöld szemeit nézzem, amik engem figyelnek.
-Szeretlek,  Daniella Hudson. -mondja szemembe nézve, halványan el mosolyodom.Majd én is meg szólalok;
-Én is, Harry Styles. -mondom magabiztosan.Ő is el mosolyodik.Azt akarom hogy meg csókoljon, de nem teszi.Többször is ajkára kalandozik tekintettem, és Ő ezt pontosan tudja.Szemeim el veszem arcáról és mellkasát veszem szemügyre, a sok tetováláson és trágár beszéden kívül Ő az egyik legjobb férfi a földön.
Még ha meg is rémiszti az embereket a külsejével, megtanultam Tőle egy dolgot; Soha nem szabad külsöről ítélni.
-Baby. -gondolataimból rekedtes hangja ver föl, fel pillantok rá pilláim alól.Folytatja;
-Mi lenne, ha többek lennék puszta párnál? -zöld szemei csillognak, mondatától hatalmas mosolyra húzódik szájam.Ahogy ki ejti a szavakat száján, mintha az számomra parancs lenne.Elvarázsol zöld szemeivel, rózsaszín kissé lilás ajkaival, göndör/kusza hajával.Késztetést érzek az iránt hogy bele túrjak akár hányszor meg látom Őt.És a teste, arra nincsenek szavak.Lehet hogy sok a tetoválás, az irka firka rajta.De nekem
mégis így tetszik, és az égvilágon semmiért se változtatnék rajta.Mert Ő így tökéletes.Az angyal szárnyakkal a hátán, a halál fejel a mellkasán, és a ki dolgozott felső testével.A trágár szókincsénél jobban semmit se akarok hallani, szeretem amikor az izmai meg feszülnek,és ahogy a nevemet ejti ki.Számomra Ő egy angyal, az Én angyalom, és senki nem veheti el tőlem.Percek múlva választ adok.
-Az fantasztikus lenne. -meg nyugtatóan rá mosolygok,és egy csókot lopok tőle.Ajkaim övére tapasztom, s hagyom had mélyüljenek el egymásban.Nyelveink egy ütemre mozognak.Bele túrok hajába, ujjaim tarkójára csúsztatom.Cirógatom Őt, eközben ajkaink vad,ám de érzelmes táncot járnak.Hatalmas kezével végig simít combomon, és térdhajlatomba nyúl.Annál fogva von magához.Ujjperceivel köröket ír le combomon.
Csókunkat meg nem szakítva, fordít át minket.Alá kerülök, ismét.El szakadunk, mellkasom gyorsan emelkedik, le-s föl.Szemhéjam fel tárom, s az a csodaszép szempár bámul rám.
-Akkor mától kezdve szólíthatlak Mrs Styles-nak? -szegezi nekem a kérdést amire, már tudja a választ.Fel kuncogok,piercingjére veszek egy pillantást majd szemeibe nézzek.
-Igen. -mondom boldogan.Csókot lehelek telt ajkaira, és fejem vissza ejtem a matracra.Ő is mellém fekszik,
ismét mellkasára kerülök.Karjai pedig a derekamra.Fejem mellkasába és vállába fúrom.
Istenem, Harry Styles most komolyan megkérte a kezem??? ~Belsőm kérdésére egy "Igennel" válaszolnék.Már alig várom.Életem legjobb döntése volt az, hogy még egy esélyt adtam Harry-nek.
Örülök hogy így alakultak a dolgok, és hogy szakítottam Liam-el.Nem mintha nem kedveltem volna, de mégis csak az ember ahhoz húzódik akit igazán szeret, nemde? Illata teljesen elkábít, és megjelenik a rózsaszín köd.Végre el érkezett az életem azon szakasza, amikor boldog vagyok.Az álarcot el dobhatom, s
szabadon élhetek Vele.Vele és a Lányommal.
-Anya. -gondolat menetemet Darcy halk hangja zavarja meg.Föl ülök az ágyban, és az ajtó irányába nézzek.
A sötét miatt aligha láttok valamit, álmodom? Valaki csípjen meg.Nincs időm gondolkodni megszólalok.
-Darcy? Itt vagy? -halkan beszélek mivel nem akarom fel ébreszteni Mr Styles-t. A takarót testemhez szorítom, hideg van és én meztelenül ülök.Egy árnyék közelít felém, most már látom kis testét.Kezében a maciját szorongatja.A hold miatt, látom arcát, ami könnyekkel van tele.Körbe nézzek a sötét hálón, kéne valami ruha. Harry-hez hajolok, és a nevét kezdem suttogni.Pár perc után fel ébred és meg állapítom hogy szegényke K.O.
-Mi az Baby? -hangja sokkal rekedtesebb, mint általában.
-Adj egy pólót. -suttogom, bár nem látom, biztos vagyok abban hogy hülye fejet vág.
-Minek? Aludj. -vissza akar feküdni de ezt egy szóval meg akadályozom.
-Darcy. -kiejtem a nevét.Ki mászik az ágyból, fel vesz valamit a földről és magára veszi. Bokszer....
Tovább sétál, és a szoba sarkában le hajol valamiért.Fel veszi és vissza sétál hozzám,hozzánk.
Kezembe adja az anyagot, amit azonnal fel veszek.Össze gombolom magamon a nagy férfi inget és lányomhoz fordulok.Fel veszem Őt, és kettőnk közé teszem kicsiny testét.Oldalamra fordulva nézzem őt.
Könyökömmel támasztom meg fejemet, Hazza is ugyan így fekszik.
-Mi történt? -mondata után egy ásítás következett.
-Josszat' ájmodtam' . -hajtja le fejét.Apja magához húzza testét, és át öleli.Olyan jó a kicsit a nagynál látni.
Le törölöm könnyeit, s közelebb bújok hozzájuk.
-Semmibaj Kicsim, aludj. -nyomok puszi feje tetejére, Harry is így tesz.Be takarózunk, és most már véglegesen jöhetnek értünk az álom manók.Akik el viszik a Styles Family-t álom világba.

49.Rész

                                         Hii Guys!!I'm D.És meg hoztam a 49.Részt!!
                                     Nagyon örülök a 39. Féliratkozónak, és a  32,679
                                    oldalmegjelenítésnek!!! Jó olvasást!! :)
                                                                                                                     D xoxo









              


                               Harry Styles 

Darcy-val a kannapén telepedtünk le.És a Micimackót nézzük, mintha fiatalodtam volna 10 évet.Utoljára talán hét évesen néztem mesét.Azóta nem is nagyon ültem tv-é előtt.Akkor még minden jó volt, jól éltem, a családommal együtt.A gyerekorom ott romlott meg, amikor először láttam a szüleimet veszekedni.Hét éves
fejjel úgy gondoltam egyszer elő fordulhat, hisz nem létezik olyan hogy "tökéletes házasság".De amikor már minden napossá vált a dolog, akkor éreztem igazán azt, hogy a szüleim el vállnak.Persze, ez csak akkor valósult meg amikor híresebb lettem.Apám egy gerinctelen faszfej, nem akartam soha hasonlítani rá.
Ám, valamiért mégis ugyan olyan lettem mint ő.Miért? Fogalmam sincs, talán azért; mert nem volt aki példát mutasson nekem? Vagy talán azért mert a nők egy idő után tálcán kínálták magukat nekem.És ennek hála
nagyobb lett az arcom, az a négy srác akikkel össze raktak soha nem értettek meg igazán.
A barátságom velük hamis volt, kivéve Zayn-t.Neki mindent el mondtam, magamról az életemről, és még Daniella-ról is beszéltem.Vissza gondolni azokat a napokat, amikor miattam sírt a fürdőszobában.Vagy amikor ki szolgálta a kurváimat, és Én csak mosolyogtam rá.Mintha a cselédem lett volna.Úgy bántam vele ahogy azelőtt -talán- nővel soha.Már bánom, mind azt amit ellenne vétettem.Kár hogy nem mondta el előbb azt hogy Darcy az én....Lányom.Nem találom szavakat magamra, nem érdemlem meg sem Őt sem a gyerekünket.Lehet jobb lett volna neki Liam-el.De, velem még jobb.Gondolatmenetemből egy halk szuszogás zökkent ki.Le pillantok, el aludt.Tetovált karjaim közt, tartom kicsiny testét.Kis mellkasa fel,és le emelkedik.Ahogy ki-be fúja a levegőt.Mosoly ül ki piercinges arcomra.A tévé távirányítóért nyúlók, ki kapcsolom az előttem el
helyezkedő nagy képernyős tévét.Majd karommal ismét lányomat tartom.
Lassan föl állok, és a lépcsőhöz sétálok.Egyik lábam a lépcső első fokára helyezem, majd a másodikra, harmadikra és így tovább.Fel sétálok
 Vele a lépcsőn, egyenes be az ő kis szobájába.Ahol a falak rózsaszínre vannak mázolva.Lábammal be rúgom az ajtót, és be lépek rajta.Lányomat ágyára helyezem,s le veszem róla mamuszát.Be takarom őt, 
feje tetejére nyomom ajkaim, és egy puszit nyomok rá.Még egy utolsó pillantást vettek Darcy-ra,és elindulok az ajtó fele.
-Szereted anyát? -szavai hallatára meg torpanok.Le nyelem a torkomban lévő gombócot és vissza fordulok hozzá.Hatalmas zöldes szemeivel néz rám.Haja szét terül a párnán.Le ülök mellé, az ágyra.Ujjperceimmel végig simítok ártatlan arcán.
-Szeretem, és téged is. -hangom alig hallatszik a szobában.Halványan el mosolyodom,rajta és a reakcióján.Nem várt mást.A takarót fel húzóm mellkasáig, puszit lehelek homlokára.
-De most már aludj. -suttogom, föl állok majd el hagyom a helységet.Vissza ballagok a nappaliba egy üveg sör kíséretében.Karórámra nézzek, 21:39 percet mutat.Halk sóhaj szökik ki ajkaim közül, fejem hátra vettem bőr kanapémon.Az egész délutánt Darcy-val töltöttem,lehet kéne vennünk egy kis kutyát. Főképpen a lányomnak kéne venni egyet.Azt mondta szereti az állatokat, és a kutya a kedvence.Ajkaimhoz emelem az üveget, és jól meg húzóm azt.A hideg ital le csúszik a torkomon, és egyenesen a gyomromba kerül.Hol a francba van már Daniella? Ilyen sokáig tart egy kibaszott
csajos nap? ~Kérdések sorakoznak a fejemben. Iphone-m ért nyúlók, a névjegyzékben ki keresem Daniella számát, és már épp meg nyomnám a zöld kis ikont,mikor az ajtón be esik valaki...  Telefonom vissza dobom a dohányzó asztalra, sörömmel együtt.Föl pattanok és az előszobába igyekszem.Szemeim tágra nyílnak,
Daniella az.A falnak támaszkodik, közben próbálja magát egyenesben tartani.
-Szia szívi.. -köszönt és végre rám vezeti tekintetét.Magassarkút visel egy miniruhával. Hmm, szóval bulizni volt a kislány...   Hosszú haja takarja arcát, és melleit is.Közelebb lép hozzám, vagyis próbál.
Kézfejeit vállamra teszi, s magához húz.Tenyereim automatikusan teszem derekára.Hogy meg tartsam.
A hajammal kezd el játszadozni,ujjai köré csavarja fürtjeim és húzogatja.Ki lép abból a szar cipőből, így sokkal kisebb mint én.Ajkamra néz, be szívja alsó ajkát.Majd a falnak lök, kisebb-nagyobb sikerrel.
Vadul nyomja nekem ajkait,s kezd el csókolni.Természetesen viszonozom csókját.Apró kezével mellkasom simogatja, míg másikkal tarkómat.El veszi az előbb említett részről kezét, és mellkasomhoz vezeti.Meg ragadja kockás ingemet és szét tépi. Mindig meg tud lepni...De egyet el felejt, Én irányítok...
Végig méri párszor, ajkát rágcsálja.Utálom amikor ezt csinálja, arcomra a komolyság ül.Felé közelítek, nem moccan, derekát meg fogom két oldalt és fel emelem.Lábait körém fonja, ezáltal még közelebb kerülök hozzá.Ujjait össze fűzi tarkómnál, szemeiben látom a vágyat.Annyi mindent tudnék tenni vele, de nem részegen.Egyik kezem combjára "téved", végig simítom ujjaim combja belsején.A teste szinte azonnal liba bőrös lesz.Fél oldalas mosolyra húzóm ajkaimat.El veszem Őt a faltól és fel megyek vele az emeletre.
Be rúgom szobánk ajtaját, majd be is csukom azt.Az ajtónak nyomom.Fejem nyakába temettem, végig csókolom nyakát.Egy két helyen meg szívom azt.Ágyékom össze simul övével, s egy halk nyögés csúszik ki ajkain.Még nagyobb mosolyra húzóm számat.El húzódom tőle -pont annyira hogy arcára nézhessek- és meg csókolom.Nyelvem utat tör szájában, míg kalandra hívja azt.Nyelveink egymást simogatják.Lassan el emelem az ajtótól és az ágyhoz viszem.Le fektettem Őt, és fölötte el helyezkedem.Holdfényében rá látásom van arcára.Haja szét terül az ágyon, csodálatos így látni Őt.Magam alatt.Ujjperceim fel le járkálnak combján.
Ajkaimat övére helyezem, s érzéki csókban forrunk össze.                                                                                                                                               

48.Rész

                               Hii Guys!! I'm D. És meg hoztam a 48.Részt!!
                           Köszönöm a 38.Feliratkozott!!Jó olvasást!!!
                          Pusszancs♥♥♥

                                                                                                            D xoxo







              "Nők? Mit tudunk mi róluk valójában?
              Kiszámíthatatlanok, akár csak Mi férfiak... " ~Harry Styles 


                  
-Harry. -motyogom két csók között.El szakadunk egymástól.Zöld szemei lángolnak a vágytól.Össze szedem gondolataim s meg szólalok;
-Este. -puszilom meg orrát, s le lököm magamról.Ennek következtében Ő mellém zuhan.Én viszont egér utat szerzek magamnak.Föl pattanok az ágyból, és sietős léptekkel közelítem meg az ajtót.Kilépek rajta, és utam egyenesen a nappaliba vezet.Le kocogok a lépcsőn, egészen az előbb említett helységig.Lányomat a kannapén találom meg.Épp valami mesét néz.Mellé huppanok.
-Mit nézel? -mosolyogva kérdezem mire a tévére mutat kis karjával.Bólintok és én is a képernyőre meredek.
Micimackó. Állapítom meg a műsorból ítélve.Telefonom csörgése zavar meg.Fejemet jobbra-balra forgatom.Hol van a telom? Föl állok a díványról, és a konyha felé veszem az irányt -mivel innen jön a hang.
Telefonom a pulton van, gyors léptekkel haladok a készülék felé.Majd föl kapom azt.Ujjamat a zöld gombra helyezem, s fogadom a hívást.
-Haló? -szólok bele.
-Daniella!! -üvölt bele Sasha. Csak ő szokott így köszöni.
-Áuu, Sasha, ez fájt. -emelem vissza fülemhez a készüléket, kis híján meg süketültem.
-Bocsi, mi van veled kislány? Merre vagy? Hónapok óta nem beszéltünk!Találkoznunk kell most azonnal!-vázolja ötletét amit nem igazán díjazok.Már csak azért sem mert nem tudja hogy Harry és Én.Szóval Sasha
enyhén szólva alig tud valamit.Bár bánom hogy az elmúlt egy évben nem találkoztunk.
-Sajnálom, de ez most nem jönne össze. -lépteket hallok hátam mögül, így meg fordulok. Harry-vel találkozik tekintettem.
-Miért?  -hangján érződik a csalódottság- Ne már, Daniella mondj egy címet és én ott termek. -egyszerűen nem lehet neki nemet mondani.Le diktálom neki a címemet, ahol most élek.El köszönök tőle és bontom a vonalat.Meg beszéltük hogy egy óra múlva át jön és el megyünk valamerre.Telefonom vissza helyezem a pultra.Nem hiszem el, már megint ő nyert.Lehetetlenség neki nemet mondani, valamilyen titokzatos ereje van az emberek felett.Amikor utoljára láttam lila volt a haja, remélem még mindig olyan.Gondolataimból két kar zökkent ki, melyek derekamat ejtették rabbá.Fejét nyakamra ejti, meg csap mentolos lehelete.
-Ki volt az? -rekedtes hangjától a hideg futkos a hátamon.
-Sasha. -szinte azonnal választ adok.Kicsit meg mozdítom vállam.El veszi fejét, meg fordulok ölelésében.
Smaragd zöld szemei engem fürkésznek.Hangosan fújóm ki bent tartott levegőm.
-Harry, -szólalok meg pár perc csönd után.Mutató ujját ajkamra helyezi.
-Sssh, menny készülődj. -ajkaimra mosoly húzódik.Karjaim nyaka köré fonom, fejemet vállára hajtom.
Ujjaival köröket ír le derekamon, majd el enged.Egy "köszönöm" pillantást vettek felé, és már mennék is ha nem ragadná meg a karom, és rántana vissza magához.
-Nem felejtettem el a reggeli előadásodat. -suttogja fülembe.Ez után utamra enged.Szavai még kicsit víz hangoznak fejemben.Fel lépkedek a lépcső fokokon, és a szobánkba megyek.Be érve a szobába, meg keresem az adidas hátizsákom, és bele dobok pár cuccost.Többek között egy eső kabátot -vész helyzet esetére.Egy fehérneműt, Sasha-nál sose lehet tudni mi történik és még néhány apróságot.Egy boka zokniba rejtem lábfejeim, és fel húzóm a Vans cipőmet, ami fekete színt kapott.Táskámat a hátamra veszem, amikor meg hallom a csengőt.Le siettek az emeletről a földszintre.Lányomtól el köszönök.A telefonomért megyek
ami még mindig a konyhapulton van.Fel kapom készülékemet, és már a bejárati ajtónál vagyok.Kezem a kilincsre helyezem, és le nyomom azt.
-Daniella! -ugrik nyakamba barátnőm.Meg ölelem majd el enged.
-Annyi mindent fogunk ma csinálni, csajos nap kislány! Vásárolunk, csacsogunk és, pasizunk! -az utolsó szavánál olyan perverz fejet vágott mint még talán soha.
-Meg ne tudjam. -rekedtes hangja fenyegetően hangzik.Karjai ismét csípőm köré fonódnak. Sasha arcára a meglepettség ül ki.Nem számított Harry-re.
-Nézd Sasha, Te azzal fekszel össze akivel akarsz, de Őt -utal rám- ne keverd bele semmibe. -köpi barátnőm felé a szavakat. Értelmetlenül, mintha megcsalnám... 
-Harry. -nézzek fel Rá.Állkapcsa meg feszül, ahogy egész teste.Szemeit Sasha-n tartja.Aki -mint mindig- most is hiányos öltözetben van.Persze, ez az ő stílusa és jól is áll neki.Jé, még mindig lila a haja.Íriszeimet újra Barátomra szegezem.Le néz rám, ajkait enyémre nyomja, csókban forrunk össze.El akarja mélyíteni, de Én abba hagyom.Még egy puszit ad ajkam sarkába és végleg lelépünk.Kifele sétálunk a házból, nem szól hozzám.Dühös, tuti hogy haragszik rám.Be ülünk a fekete Audi R8 -ba. Tapintani lehet a feszültséget, ami most ilyen hirtelen telepedett ránk.Be indítja a motort és elindulunk.
-Sasha nézd, tudom hogy ha... -folytatnám tovább ha nem vágna közbe.
-Haragszom igen Daniella!Miért nem mondtad el?Hm?! Vagy küldtél egy kibaszott sms-t?! -jogosan haragszik rám, de akkor is felnőtt vagyok.El tudom intézni a saját dolgaimat magamtól is.Nem vagyok gyerek, már réges-régen felnőttem.
-És, Darcy-val jól kijönnek? -fél óra csönd után meg töri a csendet.
-Igen, eléggé. -motyogom- Sasha, sajnálom. Oké? Én, csak... Bele fáradtam már abba hogy folyton segítettek, és végre úgy éreztem hogy nem szorulok senkire sem.Csak egyedül szerettem volna meg oldani a problémáimat, vagyis...Ah nem volt semmi gondom se, össze jöttem Harry-vel igen azért mert szeretem és talán azért mert Ő a lányom apja?És amióta vele vagyok végre boldog vagyok.Azt hiszem. -végig barátnőmet figyelem, de ő csakis az útra koncentrál. -Szóval, ne haragudj rám.Szólnom kellett volna. -evvel be fejezem mondandóm.A kocsi meg áll, és Sasha át ölel.Viszonozom ölelését, tényleg sokat segített már nekem.És benne meg lehet bízni 100%-ig, persze nem akkor amikor be van rúgva.De, nála jobb barátnőt nem kívánhatnék.
 -Sasha. -motyogom.
-Igen? -mindkettőnk hangja olyan, olyan nem is tudom de, olyan...El halló.
-Úgy érzem magam mint valami hülye filmben. -ölelésünk abba marad és le törlöm könnyeimet.Be kötöm magam, Sasha is így tesz, majd el indulunk.
-Na de elég volt a pityergésből, ígérem hogy a mai napot nem felejted el! -vigyorogva mondja a szavakat,én pedig késztetést érzek az iránt hogy ki ugorjak a járműből.Az első meg állónk egy Londoni pláza.Az összes üzletet  be járjuk, és mindenhol ott hagyunk egy kis pénzt. Sasha vagy harminc pasival flörtölt, pedig még csak tizenegy óra.Hihetetlen egy pasi faló, az egyszer biztos.De én így szeretem őt, hisz olyan nekem mintha a nővérem lenne.Remélem Harry jól boldogul egyedül, főleg Darcy mellett.Nem mintha olyan rosszul viselkedne a lányunk, csak Harry néha fura tud lenni.Azért remélem a ház még egyben van.