52.Rész

                                          Hii Bananas!! Meghoztam az 52.Részt.
                                  Nagyon örülök a 42-dik feliratkozónak!!!!!!
                                 Remélem még növekszik a "rajongó tábor" :D
                                 Jó olvasást, komiz, iratkozz fel, és csatlakozz!!! :)
                            Pusszi ♥♥♥♥

                                                                                                              D xoxo



Ui: Sajnálom hogy ennyit vártatok az 52-es részre... Bocsánat e miatt!! :) Remélem ezzel a résszel
 kárpótolhatlak titeket!!






Tágra nyílt szemekkel nézzek Harry-re.
-Ezt mégis hogy képzeled? -kérdezem dühöngve.Vállat ránt.Fel pattanok helyemről és össze szedem a telefonom darabjait.Sajnos ennek annyi.Állapítom meg a darabokból.A darabokat Barátom elé rakom az asztalra, karjaimat össze fonom mellkasom előtt.
-Kérdeztem valamit! Mr Féltékenység királya! -kezd bennem fel menni a pumpa.Mégis ilyet hogy merészel!

Nem lehet azt csinálni amit Ő mond.
-Nem mondtad meg kitől jött. -mondja nemes egyszerűséggel.Amitől a düh és az idegességi indexem még jobban fel megy.
-Sasha-tól ! -ezzel ki viharzok a helységből, és a plázából is.
Ki siettek az autóhoz, és várom Őt, hogy ki jöjjön.Lehetetlen ember, ha nem az van amit Ő akar máris meg változik a hangulata."Szerencsémre" a kocsi be van zárva, és az eső is mindjárt el kezd esni.Karjaimat össze fonom mellkasom előtt, és az autó mellett járkálok.Hihetetlen mennyire fel tudja húzni az embert, egy ilyen kis piti dologgal.Hangosan fújóm ki a levegőt, és várom Harry-t.Amikor egy sport autós
srác parkol be mellém, s dudál egyet.Felé kapom tekintettem.
-Hé, cica el vigyelek? -szólít meg az autó tulajdonosa.
-Anyádat vidd el! -csúszik a derekamra egy erős kar, melynek tulajdonosa Harry Styles.
-Na, húzz el. -ki nyitja az ajtót és be szállok.Örülök hogy időben jött, de még mindig haragszok Rá.
Ő is be száll, majd be indítja ezt a szörnyeteget.El indulunk, de nem szólunk egymáshoz.Azt akarom hogy bocsánatot kérjen, az előbbiért.Vagy, valami ilyesmit csináljon.De nem teszi.Kis idő múlva be kötöm magamat, és az ablakon bámulok kifelé.Miért kell így viselkednie? Miért nem tudta meg kérdezni, nem pedig egyből a falnak vágni a telefonom?  Habár, már meg szokhattam volna... Az autó út csendben telik, egészen addig míg tappancsát meg nem érzem bal combomon.Kérdőn nézzek rá, és várok valami magyarázat félét.Egy ideig az úton tartja íriszeit, majd rám emeli azokat.Még mindig várok egy "bocs" -félét.
Zöld szemeibe mélyesztem barnáimat, és várok.Sóhajt hagyja el rózsaszín ajkait, meg szólal;
-Sajnálom. -motyogja.Rezzenés telen arccal bámulok Rá.
-Baby, bocsánat amiért össze törtem a telefonod. -egészíti ki bocsánat kérését.Amin mosolyognom kell.Ajkaimat orcájára nyomom, és egy cuppanós puszit nyomok rá.Kuncog egy sort, és ismét az útra szegezi tekintetét.



                         *                                                    *                                            *


Bő húsz perc autókázás után, végre hazaérünk. Harry fel hajt a feljáróra.Meg várom amíg a motor le áll, és csak utána szállok ki.Ő is így tesz, és a bejárathoz sétálunk.Fel tépi az ajtót és be megyünk, le veszem magamról a cipőmet.Utam a nappaliba vezet.Le huppanok a kannapéra, és az előttem lévő dohányzó asztalra nyúlók.Pontosabban a tévé távirányítóért.Meg nyomom azt a bizonyos zöld gombot, és be kapcsol a tévé.Unalmasan kapcsolgatok a csatornák közt, majd egy főző műsornál maradok.Idő  közben Harry is csatlakozott hozzám.Egy pillantást intézek felé.Ajkai közt egy szál cigaretta van.Kifúja a füstöt, ami az arcomba csapódik.Pontosabban ajkaimon, ki veszi a károsított szájából és megcsókol.Természetesen viszonozom csókját, hátra dől és magára ránt.Tenyereimet mellkasára helyezem -hogy meg tartsam magam.
Két lába közt fekszek, és ajkaink egymást tépik.Kezeit derekamra csúsztatja, és valamelyikben ott az égő cigi. Csak fel ne gyulladjunk.... Levegő hiány miatt el szakadunk egymástól.Fel gyorsult légzésemmel küszködök, közben zöld szemeit kémlelem, és arcát.Egy puszit helyezzek el orrán, amin el mosolyodik.
-Tényleg sajnálom. -mondja, aprót bólintok és mellkasára fekszem.Íriszeim a képernyőn ragadnak.Közben
ujjaival köröket ír le combomon.Néha, annyira aranyos.De, a rossz tulajdonságai, mint például az ami ma történt.Bent az üzletben, hogy szó szerint majd' fel robbant csak azért mert nem mondtam el neki egy aprócska dolgot.Az ilyeneket kezelnie kellene.Legalábbis néha ez a véleményem.Viszont, ismerem már Őt annyira hogy tudjam bármit meg tenne értem, a családjáért. És, itt ez a legfontosabb semmi más.