38.Rész

                                       Hii Guys!! Meg hoztam nektek az új részt!!
                               Nagyon szépen köszönöm a 28.Feliratkozott!!!!
                           Továbbra is nyugodtan iratkozzatok fel, és komizattok!!
                        Nem harapok ;))) Jó olvasást!! Pusszancs D ♥♥♥♥♥

                                                                                                           D xoxo




     "Akárhányszor rá nézzek, csak a tökéletességet látom,
     Miért hozza ki ezt belőlem egy nőszemély????" ~Harry Styles 


         
Kérdőn szegezem rá tekintettem.Vissza helyezkedik előző porciójába.
-Pakolj össze néhány ruhát, -adja ki a parancsot,föl áll- pár óra és indulunk. -mondja, és távozik  a helyiségből.Mégis hova a fenébe akar vinni? ~fordul meg bennem a kérdés. Mindegy, amilyen makacs így se úgy se fogja el mondani neked... ~Szólal meg belsőm.És -mint mindig- igaza van.Íriszeim vissza vezettem lányomra, aki csak figyeli a körülötte történő eseményeket.Magamhoz veszem kicsiny testét, és meg puszilgatom.
-Hogy aludtál? Hm? -puszilom meg feje tetejét.Kis ujjaival hajam alját babrálja.Teljes figyelmét a hajamnak
szenteli.
-Jól. -válaszolja.Még csak most veszem észre, a hatalmas fekete pólót.Amit, gondolom Harry adott neki.
Vissza ültettem az ágyra, én pedig fel térképezem a házat.Ki sétálok a hálóból, így a folyóson köttök ki.El
indulok jobbra.A falakon képek sorakoznak, Róla, és a bandáról.Tovább sétálok a hosszúnak nevezhető
folyóson.Míg nem, el érek egy képhez.Ami fel kelti az érdeklőségemet.A fotón két nő van.És Harry.
Az egyik nő, idősebb mint a másik.Sötét barna haja van, és hó fehér foksora.Pont mint Harry-nek.
A másik lány, ő biztos fiatalabb a másiknál.A haj színe -azt hiszem- világos barna.De nem vagyok benne egészen biztos.De, kik ezek Harry-vel? És miért van egy kép róluk a házában?Még fél órán keresztül t

Gemma, Anne, and Harry

tanakodtam a képpel kapcsolatban.De semmire se jutottam.Vajon ki ez a két nő személy? És mi közük van Harry-hez? Remélem hamar fény derül rá.Ezzel vissza fordulok, és ott áll.Velem szemben.Kicsit úgy érzem magam mint egy kisgyerek, aki rossz fát tett a tűre.És utána a szülei jól le szidnák.
Pedig, Barátom még meg se szólalt.Szemeit enyéimbe mereszti.Állom pillantását.
Most már magára vett egy pólót, ami fehér. Micsoda stílusod van Styles... ~Jegyzem meg magamnak.Hisz másnak nagyon nem tudom.Vissza térve az én "kis világomból"
Harry még mindig itt áll.Előttem teljes élet nagyságban.Szemeim arcán
ragadnak.Olyan mint annak a nőnek a képen.De most komolyan.Nem?Szerintem tökre olyan.Lehet hogy rokonok.De ha csak rokonok akkor miért van képe a falon róla/róluk? Ez elég furcsa.Ez az egész jobban
izgat mint gondoltam.Már nagyon várom a találkozást az Idegenekkel.
-Kész a reggeli. -töri meg a csendet.Aprót bólintok.Felém nyújtja hatalmas "tappancsát", amit el fogadok.
Össze kulcsolja ujjainkat, s el indulunk.A végtelennek tűnő folyóson.Olyan kicsinek érzem magam mellette.
Régen majd nem egy forma magasak voltunk.De most.Majd hogy nem két fejjel nagyobb nálam.Hihetetlen,
hogy mennyit változott.Nem csak kinézetre, hanem belsőre is.Ebben 100%-ig biztos vagyok.A hálószobájához érkezünk. Darcy, ki mászik az ágyból.Ahogy meg lát minket, és felénk rohan. Apja le hajol
érte, mosolyogva föl kapja.És le vonulunk a konyhába.Le ülök az egyik  kényelmesnek látszó székbe.Velem
szembe foglal helyet Harry. Karjaiban lányunkkal.Az asztal már meg van terítve.Az imént említett tárgy közepén, egy tál palacsinta van el helyezve.E mellé társul, a nutella, kakaó.A két kedvencem.Miután szemem fel fedezte az összes ételt, Harry-re emelem tekintettem.Gonosz mosolyra húzza mocskos ajkait. Lebuktam.-Éhesz' vadok'! -mondja Darcy. Amin el mosolyodom, és velem együtt Harry is.
-Akkor ez esetben, együnk. -mondja jó kedvűen Barátom.Bal kezével el vesz egy palacsintát, és a tányérjába rakja.Ez után meg próbálja ki nyitni a nutellát. De nem jár sikerrel.Nem bírom tovább nézni a bénázását,nevetve sétálok mellé, és nyitom ki a finomságot.Meg fogom a kést,és bele mártom a nutellás bödönbe.Utána ki veszem, és óvatosan a palacsintára kennem.Ezt meg ismétlem még párszor.Össze tekerem a palacsintát.Nem tudom ki hogy szokta, de én mindig így eszem a palacsintát.Lassan össze tekerem a már sokszor említett ételt, és fel vagdosom. Harry homlokát ráncolja az előző műveletemre.El veszem a tányér mellől a villát, és bele szúrom az egyik palacsinta darabba.Lányom felé fordulok.Ki nyitja kicsi száját, én pedig az ételt bele rakom.Tudom, kissé furcsa el képzelni is a dolgot.De Ő még pici,és nem tud úgy enni mint én.A villát újra bele szúró egy darabkába,és lányomhoz fordulok.Aki Apja  karjaimban pihen.Ám de, ahogy vissza fordulok nevetni kezdek. Harry tátja a száját -úgy ahogy az előbb Darcy is - és várja hogy etessem.
Próbálom el fojtani nevetésem, de aligha megy.Ismét feléjük fordítom testem, Harry is mosolyog.Ezzel meg
mutatva gödröcskéit,és fehér fogsorát.Újra ki nyitja piercinges ajkait, én pedig a villát a szájába teszem.
Össze zárja ajkait, ki húzom a villát puha ajkai közül, lassan.A villám újra le csap egy palacsinta darabra, amit Darcy-nak adok. Hazza is elő vesz egy villát.S le utánozza cselekedeteimet.A villát -a palacsinta darabbal együtt- felém szegezi.És várja hogy ki nyissam a számat.Én is helyezek a villámra egy falatott.Felé
szegezem azt.Ajkai el vállnak, ahogy az enyémek is.A villát be rakja számba, ahogy Én is az övébe.Ajkaim
össze zárom, ki húzza a villát.Én is így teszek vele.Meg eszem azt amit a számba rakott.Nem félre érteni!
És le nyelem.Fülemhez hajol.
-Remélem mocskos álmaid voltak Baby. -suttogja fülembe.Minden egyes szava mocskos.Még a gondolatai is.A fantáziája határtalan.Tágra nyílt szemekkel nézek rá, Ő viszont csak mosolyog.Mosolyog azon, hogy
mindig ilyen helyzetbe tud hozni. Ó, ezt még vissza kapod... Lassan de biztosan meg reggelizünk.
A tányérokat egy másra helyezem, és az evő eszközöket rá rakom legfelső tényéra.Fel állok az asztaltól, meg fogom porcelán darabokat, és a fémeket.Majd a mosogatóba helyezem őket.Meg torpanok.Amint meg érzem közelségét.Mögöttem áll,teste szinte enyémhez simul.Ujjai perceit fel vezeti karomon.Meg fordulok,
így szemben állok vele.Szeme csillog a vágytól, és vadságtól.Apró puszit ad ajkamra, arcomra, és végül a nyakamnál köt ki.Csókokat hagy végig nyakam területén.Kezeim mellkasán pihennek.Hogy az a bizonyos
távolság meg maradjon köztünk.Ajkai gyenge pontomra tévednek, s színi kezdi azt.Szemeim lányomra vezettem.Aki ott ül az asztalnál, és érdeklődve figyel minket.
-Harry, -szólalok meg- lát minket. -suttogom.Abba hagyja nyakam "kínzását".Tovább csókolgat.
-Akkor tartsunk egy kis be mutatott. -motyogja.Fejemben meg szólal az a "vészjelző" féleség, és el lököm magamtól.Bosszús pillantást vettek felé.Ő viszont újra közeledik, kezeit csípőmre helyezi s közelebb kerülünk, megint.
-Harry, nem fogok a lányom előtt enyelegni. -mondom szemébe nézve.Kibontakozom öleléséből, s az emeletre siettek.Utam egyenesen a hálóba vezet, fel kapom a földről szögecses táskámat.Vállamra kapom.
Mégis mit képzel magáról? Hülye, ha azt hiszi hogy olyan vagyok mint az egy éjszakás kalandjai.Meg fordulok tengelyem körül, és ki viharzok a helyiségből.A lépcsőn le siettek.Vissza megyek az asztalhoz.Lányomat föl veszem, majd Harry felé vettek egy pillantást.
-Indulhatunk? -kérdezem, Harry-nek sikerült egy "kicsit" el rontani a kedvemet.Össze szedi Ő is azt amire szüksége van, majd ki sétálunk a bejárati ajtón, egészen a fekete Range Rover-ig. Be zárja a ház ajtaját, míg én lányomat be ültettem hátra.Miután sikerül a dolog, be csukom a kocsi ajtót, és be ülök előre.Táskámból elő halászom telefonomat, nyomkodni kezdem.Öt üzenet. Oopsz! Meg nézem őket, mind Dave-től van.
Rá lépek az első üzenetre;

       "Merre jársz kislány? Hiányzol, hívj fel. D xx" 


Ez áll az elsőben.Akkor mi állhat a többiben? ~kérdezem magamtól.Úgy döntök a többit nem nézzem meg.
Majd ha jobb lesz a kedvem akkor el olvasom őket.Mindeközben Harry  be ült a volán mögé.A Range Rover motorja fel bőg, ahogy el fordítja benne a kulcsot, s gázt ad.Ki hajtunk a kapun, majd a fő utcára.
Az ablakon bámulok kifelé.
-Daniella? -szólal meg a mellettem ülő férfi.Felé fordítom fejem.
-Kéne valami ruha.Be menjünk hozzátok? -kérdezi.Egy "Ühüm"-el el intézem a dolgot, és ismét az ablakon bámészkodom kifele.Az utunk az Én házam felé vezet minket.Csupán pár saroknyira lakok Harry-től, és ezt csak most veszem észre.Meg érkezünk a házamhoz, le parkolunk.Ki szállok a járműből, és be siettek a házba.Ki nyitom az ajtót, és fel tépem azt.Be siettek a szobámba.Gyors össze szedek néhány rucit magamnak, és Darcy-nak. Bő 10 perc után mindent össze szedtem amire szükség lehet.Ki megyek a házból, be zárom az ajtót.Ki sétálok a kapun, és be szállok.Be kötöm az övem, és Harry-re nézzek.
-Minden meg van? -kérdezi, egyik keze a kormányon pihen, míg a másik a kulcsnál.Bólintok egyet, és el indítja a motort.El indulunk.Egy kis kocsikázás után felé fordulok.
-Hova is megyünk? -kérdezem tőle.Egy pillanatra se veszi le a szemeit az útról.Kis időbe bele telik mire választ ad.
-Holmes Chapel-be. -mondja.Rám néz, majd vissza az útra.Akkor viszont hosszú út áll még előttünk.Ismét kifelé tekintek az ablakon.El veszek a tájakban, és azokon a helyeken, városokon amelyeken át megyünk.
Melegséget érzek combomon.Le nézzek a lábaimra. Tappancsa a combomon pihen.Halvány mosoly terül szét ajkaimon.Nem foglalkozva ezzel a tényezővel, az ablakon bámészkodom kifelé.

37.rész

                              Hii Guys!! I'm D.És meghoztam a következő részt!!!
                         Nagyon szépen köszönöm a 20,103-dik oldalmegjelenítést!!
                     És a sok megjegyzést!! Sokat jelent!! Tényleg!! ♥A blog miattatok üzemel!!
                 Jó olvasást kívánok Bananasaim!! :3 ♥♥♥♥♥
                                                                                                                     D xoxo








         " Mi az az igazi szerelem?
          Milyen az hogyha valakit igazán szeretünk,
         Miért vagyok mindenkivel egy ellenséges köcsög? "~ Harry Styles 
         
         

             

                        Harry Styles 


Reggel a ragyogó nap sugara vert föl álmaimból.Ritka az, amikor süt a nap.Főleg itt Londonba.Hisz, itt  minden napos az eső, és a fekete felhők.Hátamra fordulok, a plafont kezdem bámulni.Mellettem vannak.
Végre, meg csináltam.Itt fekszik tőlem pár centire.Hallom halk szuszogását.Fejem el fordítom balra, míg másik kezem fejem mögé rejtem.Hosszú barna haján akad tekintettem.Még így, takarón keresztül is ki rajzolódik karcsú test alkata.Tetovált testemmel föl kellek, és ott hagyom Szerelmem az ágyban.
A padlóról föl kapom fekete lyukas farmerem.Magamra aggatom.Ki sétálok a hálóból, egyenesen le a konyhába.A kávéfőzőhöz lépek, el készítem a reggeli fekete "mérgemet".Majd várok -addig amíg le föl a kávé.Mezítlábas talpamat zavarja a hideg kő.A konyha szekrény felé lépkedek -hogy az üvegében meg nézhessem magam- bele nézzek az üvegbe.Az üveget tükörként használva, bele túrók kusza tincseimbe.
Gondolataim Barátnőm felé kalandoznak.Mostanra már meg értettem, miért nem mondta el hogy van egy lányom.Félt.Rettegett tőlem, tőlem és a haragomtól.A düh kitöréseimtől.El kell ismernem anno, nem bántam vele úgy, ahogy meg érdemelte volna.Mert Ő, sokkal több mindent nézett el nekem.Mint bárki más.Mindent el nézett nekem, csak azért hogy ne üvöltsek vele.Hagytam hogy a szüleim élete, át vegye az enyémet.
Anyámnak soha nem beszéltem Daniella-ról. Csak a prostikról tudott.Csak az egy éjszakás kalandokról.
Róla, egy szót nem mertem szólni.Azért, mert egy bűnöző voltam.Mostanság, próbálok pozitívan élni.Miatta
és a lányunk miatt.Most már van valami az életembe, amiért élni akarok.Amiért nem akarok több nőt.Csak
Őt.Nem tudok másra gondolni.Csakis arra, hogy Nekik mi a jó.Mi az amit tennem kell azért, hogy el nyerjem őket.Daniella-nak nem elég egy csicsás ruha, vagy egy drága autó.Mert neki Én kellek.Én.Nem kell
neki senki más.Ebben egészen biztos vagyok.Gondolat menetemből, halk, nagyon halk léptek zökkentenek ki.Meg fordulok tengelyem körül.Ajkaim kicsit el vállnak egymástól, hosszú lábai tökéletesek.Végig mérem Őt.Fekete pólóm combja közepéig ér neki.Haja ki van engedve.S úgy omlik vállára.Pillái alól rám pillant, közelebb jön hozzám.Meg torpan a helység közepén.Bátorságot veszek, felé lépek.Közelítek hozzá, jobb tetovált karommal derekát megragadom.Magamhoz vonom.Alig ér a mellkasomig.De, ez csak előny számomra.Tágra nyílt szemekkel figyel.Végig simítok arcán.Féloldalas mosolyra húzom piercinges ajkamat.
Ő is el mosolyodik.Egy tincsét füle mögé tűrőm, le hajolok hozzá.Mocskos ajkaimat, övéire helyezem.Nem
ellenkezik.Nyelvem át csúszik szájába.Karjait ismét nyakam köré tekeri.Hatalmas tenyerem derekán pihentettem.
-Harry, -motyogja ajkamba, két csók között.Mosolyogva csókolom meg, s válok el tőle.Mellkasom föl-s le emelkedik.Próbálja helyre állítani légzését, ahogy Én is.Ki egyenesedem, így fel kell néznie rám.Hátat fordítok neki, a kávéfőzőhöz lépek.Öntök magamnak, hátra pillantok.Csak áll, és figyel.Mint egy szobor.
Tekintettem vissza vezetem kávémra.
-Szeretem az ilyen reggeleket. -szólalok meg, hangom még rekedtes.Újra hátam mögé pillantok.Ujjait babrálja.Poharamat ajkamhoz emelem, bele kortyolok a fekete lötty be.Amit mi emberek kávénak hívunk.
A porcelán darabot le rakom magam mellé.Daniella felé fordulok.El kapom apró csuklóját,magamhoz húzóm.Karjaival körül fogja derekam.Fejét mellkasomba rejti.Fehér ujjaimmal hosszú barna haját simogatom.A csend, amely köztünk van.Meg nyugtat.Ritkák az ilyen pillanataim.A lányok általában csak az éjszakát töltik nálam.Meztelen felső testembe vájja ujjait.
-Szívtörő vagy. -suttogja.Le nézzek rá.El enged, és odébb lépdel.Végig nyalom alsó ajkam.
-Szívtörő? -kérdezem vissza.Rám szegezi íriszeit, bólint.Közelebb férkőzöm hozzá.A mikrón ragadna szemei.
-Mégis miért?-teszek fel egy egyszerű kérdést.Kívül-belül mosolygok.Addig, amíg nem válaszol.
-Mert össze törtél. -ad választ.Arcomról le fagy a mosoly.Állam meg feszül, ahogy szavára egész testem.
 Meg ragadom felkarjánál fogva.Fel szisszen, érintésemre.Nagy barna szemeivel rám néz.Hangosan fújom ki
a levegőm.Nyel egyet.Gyönyörű barna szemében látom a félelmet, teste remegni kezd fogásom alatt.
Le hunyom szemhéjam.Nem akarom bántani, nem akarom hogy lila foltok tarkítják a testét.El engedem Őt.
Azt várom hogy el fusson, és csapódjon az ajtó.De semmit sem hallok.Viszont, két kar közre fogja derekam.
Fel tárom szemeim, szorosan ölel.
-Sajnálom, -motyogja - nem akartam elő hozni ezt az énedet. -kér bocsánatot, konkrétan a semmiért.
Felnőtt férfi vagyok, tudnom kéne kontrollálni magamat.Főleg az ilyen helyzetekben.Le hámozza karjait rólam, és a lépcsőhöz sétál.Fel megy azon.Én pedig egyedül maradok a konyhában.


                     Daniella Hudson


Be érve a szobába kicsit le nyugodtam.Le ülök az ágyra, s gondolkodóba esem.Tudom milyen tud lenni, ismerem a legrosszabb oldalát.És mégis itt vagyok, vele.A legtöbb lány már rég sírva el futott volna előle.
Úgy ahogy, régen Én is tettem.Mindig meg hátrálok, főleg az ilyen helyzetekben.Föl állok, s fürdőbe vonulok a tegnapi ruháimmal együtt.Le veszem Harry ruháit, és a szennyestartóba rakom azokat.Föl veszem a fehérneműm, majd többi ruha darabot.Mivel hajkefém nincs, ezért nem tudok meg fésülködni.Ezek után még egyszer bele nézzek a tükörbe. Hm, nem is olyan gáz...  Le kapcsolom a villanyt, és a hálóba megyek.
Lányom már, felülve dörzsölgeti szemeit.Az ágy szélére ülök.
-Jó reggelt Kicsim. -varázsolók arcomra egy mosolyt.
-Jó Jeggejt' -mondja.Közben Harry is csatlakozik körünkhöz.Helyet foglal az ágy végében.Nem néz rám,
csak Darcy-ra.
-Hogy aludtál? -kérdezi Lányunktól.Én csöndben figyelem az eseményeket.Göndörkém mosolyogva hajol
kislánya felé s, puszilja meg.
-Daniella, -fordítja felém fejét- be szeretnélek mutatni titeket valakinek. -közli velem terveit.Szemöldök ráncolva nézzek rá.
-Kinek? -kérdezem.Fel kuncog.
-Majd meg tudod. -nem vagyunk egymástól olyan messze, kb fél méterre.Felém hajol, s meg csókol.

36.Rész

                             Hii Guys!! I'm D.Meg hoztam nektek az új részt.
                                Jó olvasást!! :))) Pusszancs♥♥♥
                                                                                                   D xoxo










             "Miért bántjuk meg a szeretteinket? Ha szeretjük Őket?
             Miért csinálunk ennyi hülyeséget? Ha bűnhődünk miattuk?
            Mi értelme van az életnek, Ha nincs akiért élj? " ~Harry Styles 

                  

                     1 Óra múlva... 
                
Miután el  magyaráztuk Darcy-nak a dolgokat, Én be vonultam az egyik helységbe.Amely egy háló szoba volt.Az ágy szélén ülve, magam elé meredek.S gondolkodok.Az ami az előbb történt.Az...Nem tudom meg
magyarázni, se magamnak, se másnak.Az érzéseim újra a felszínre törnek.De ezúttal, el fojtom azt.A padló
érdekesnek tűnik, jelenleg.Lányom és Ő lent vannak.Ez nehezebb lesz mint gondoltam.Miért vagyok ilyen szerencsétlen?Ilyen, ilyen, ostoba? Szeretem Őt, de mégse lépek.Pedig, kéne.Halk lépteket hallok, el fordítom fejem balra.És meg pillantom Őt.Hangosan fújom ki levegőm.Le ül mellém.Nem nézzek rá, hisz tudom így is csak azt a bizonyos "kaján vigyort" kapnám meg Tőle.Annyira idegennek érzem Őt.Őt, és magamat.Miért kell ezt csinálnunk? Annyit szenvedtünk már, -vagyis Én- annyi kudarcunk volt már.Talán nem is lesz a mi kapcsolatunkból az a "Happy End" .Ami mindenkinek van, csak mi vagyunk ilyen szerencse mentesek.Egy más elé meredünk, s várjuk a csodát.Ami újra össze köt majd Minket.De, ha engem kérdeztek, attól tartok.Hogy ez már soha se fog meg történni.A csend, mely köztünk van.Kezd kínossá válni.
Kezdem meg szokni az ilyen helyzeteket.
-Csodálatos Lányunk van. -töri meg a csendet.Bólintok rá egyet.Hogy ki fejezem egyetértésemet.
-Daniella, -szólal föl, pár perc után- miért nem mondtad el? -rá pillantok, tekintette kétségbe esetten keresi enyémet- Őszintén. -teszi hozzá.Most miért kérdezi? Hisz pontosan tudja mi az ok.
-Már el mondtam Harry,  - mondom erőtlenül, s el kezdek "dalolni"- nem volt olyan a kapcsolatunk, te más voltál.Más volt a helyzet, a környezet.Minden más volt.Nem törődtél senkivel, és semmivel.Féltem, ha el mondom.Meg versz, vagy rosszabb. Hisz, akkor Te voltál a nagy Styles! Aki mindenkivel bunkózót.Aki kiszámíthatatlan volt, és hajthatatlan.Ezért, részben. -babrálom ujjaim.Arcáról semmit se lehet le olvasni.Póker arca van.Mindig is az volt Neki.
-Részben? -kérdez vissza.Újra rá nézzek, aprót bólintok.
-A legfőbb ok Harry, az az -mély levegőt veszek- hogy nem szerettél. -könnyeim bár melyik pillanatban ki folyhatnak.Smaragd zöld íriszei el sötétednek.Tudom, hogy nem rám haragszik.Hanem magára, csak is magára.Meg tudom érteni.Az, amit akkor tett, fájt.Szenvedést okozott, fájdalmat, csalódást, reményvesztést.
De mégis, itt vagyok mellette, itt ülök vele.És beszélgetünk, a fájó múltunkról.Miért? Mert szeretem.
Szeretem, és nem tudom Őt el engedni.Még egyszer nem.Kézfejét, az enyémre helyezi.Fel vezetem rá tekintettem.Pilláim alól óvatosan figyelem Őt.Arcán akad tekintetem.Piercinges ajka, s tetovált nyaka, így tökéletes.Barna, göndör fürtjei össze-vissza áll feje tetején.Farkas szemet nézzünk, közben próbáljuk ki találni egymás gondolatait.De hiába.Mert soha nem fogom meg tudni azt, hogy mi jár az Ő fejében.Zöld íriszei akár egy erdő tűz, úgy lángolnak.
-Szeretlek. -motyogja.Halvány mosolyt eresztek felé.Ujjperceimet arcához emelem, végig simítom puha orcáját.Mutató ujjammal fekete ajak piercingjénél meg állok.
-Én is Harry. -vallom be.Hatalmas mancsát tarkómra csúsztatja, megcsókol.Közelebb von magához, mellkasának ütközöm.Hátra dönt a nagy francia ágyon.Kezeit fejem mellett két oldalt helyezi el -hogy meg tartsa magát, súlyát- ajkai, számról nyakamra vándorolnak.Sorra kutatja fel összes gyenge pontomat.Csókjai
égetik bőrömet.Meleg, mentolos leheletét érzem.Meg találja leggyengébb pontom, s szívni kezdi azt.Fel nyögök.Rég ért ily fajta érzés.Abba hagyja "kínzásom", de nem mozdul.
-Mindent meg teszek azért, hogy újra mosolyogni lássalak.Mindent rendbe hozok Daniella, -suttogja fülembe-ígérem. -szavai jól esnek.Jól esik az, hogy próbálkozik.Hogy tesz azért, hogy köztünk újra minden
jó legyen.Fölém emelkedik, szemembe néz.Le hajol hozzám, puszit ad.Majd még egyet, még egyet, s még egyet.Fel kuncogok.Amin Ő is meg mutatja 1000wattos mosolyát.
-Legyél a barátnőm. -a szívem mintha ki hagyott volna egy dobbanást.Tágra nyílt szemekkel nézzem Őt.
Nem tudom hogy ezt minek szánta, kérdésnek, vagy kijelentésnek.De, nekem inkább a másodikra szavaznék.Immáron komoly arcával kell szembe néznem. Mond egy igent! Erre vártál, vagy nem? ~Üvölti belsőm.És most az egyszer igaza van.Be szívom a levegőt, majd ki.Ajkaim szét nyílnak;
-Örömmel. -mosolygok rá.El mosolyodik, így ki villannak gödröcskéi.Amiket, meg kell jegyeznem ritkán láttok.Ajkaimat övéire helyezem, s csókolni kezdem Őt.Ajkaim el vállnak, nyelve pedig utat tör magának.
Nyelve kalandra hívja enyémet.Pár perc után, el szakadunk.És lihegve mellém fekszik.Mindketten a plafont bámuljuk.Kezeink testünk mellett vannak.Ujjaimat össze kulcsolom az Ő hosszú, fehér ujjaival.

-Akkor, itt alszol? -töri meg ismét a csendet.Felé fordítom fejem.
-Igen. -válaszolok.Fel kell mellőlem,a szekrényéhez sétál.Kutatni kezd benne, majd a fiókjában is.S vissza sétál hozzám.
-Tessék. -nyújt felém egy fekete pólót, és bokszert.Felülök, és a fürdőbe sétálok.Be zárkózom a helyiségbe, le teszem a mai pizsimet egy száraz helyre.És le vetkőzöm.Be lépek a zuhany kabinba, meg engedem a vizet.
Hagyom hogy a meleg víz, át járja testem.Miután teljesen el áztatom magam, el zárom a vizet.Ki mászok a
kabinból, testem egy fehér törölközőbe rejtem.S szárazra törlöm magam.Föl veszem a fekete pólót.Ami comb középig ér, majd ezt követően a bokszert is.Meg kell jegyeznem; nagyon nagy rám.Össze pakolok magam után a fürdőben.Ki lépdelek, vissza a hálóba.Ahol Harry és Darcy fogad.Lányom a hatalmas ágy közepén fekszik. Harry mellette.Aranyos látvány.Le kapcsolom a villanyt, s be fekszem melléjük.Meg puszilom lányom homlokát.Majd be takarózom. Harry Drága ki mászik az ágyból, át sétál az Én felemre.
Be fekszik mellém.Karjait derekam köré fonja.
-Piszkos álmokat, Baby. -duruzsolja fülembe.Magamban mosolygok rajta egyet, s próbálok aludni.Ami most
jelenleg elég könnyen megy.

35.Rész

                           Hii Bananas!!! I'm D.Meg hoztam nektek a 35.Részt.
                      Nagyon szépen köszönöm a 26 feliratkozott, és a 20,356 oldal
                    megjelenítést!! Remélem még sokan jelentkeztek...Mind ezek mellett,
                 ha már régóta olvasod a blogot.Nyugodtan csatlakozz=>
           Fb group: https://www.facebook.com/groups/239674476215134/
           Na de nem untatlak titeket sokáig, Jó olvasást!! Pusszancs♥♥♥♥3♥
                                                                                                                    D xoxo









     
           
                                                    =>    (Zene) 
Idegesen járkálok föl s alá.Minden egyes pillanatban az órámra nézzek.Fél tizenegy van.Már itt kéne lennie.Lehet hogy megint csak játszadozik velem, sőt biztos.Le ülök lányom mellé a kannapéra.Teste, az enyém mellett el törpül.Magam elé meredve húzóm magamhoz közelebb kicsiny testét.
-Nyem' jöny?' -szólal föl, pösze szavai meg mosolyogtatnak.Még csak két éves, de fel tudja fogni a dolgokat.Talán jobban is mint Én.Át ölelem.Fejét mellkasomra hajtja,bele puszilok barna hajába.Amikor ma reggel el magyaráztam neki a dolgokat, és azt hogy Harry az apja, boldog volt.Amióta Harry vissza hozta őt,  nem telik el úgy egy nap hogy ne hozná fel Őt.Nagyon meg kedvelte, aminek örülök.De ha csalódást okoz, akkor az Darcy-nak jobban fáj, mint nekem.Remélem ezzel Harry is tisztában van.Gondolataimból, egy kopogás zökkent ki.Fel pattanok helyemről, és a bejárati ajtó felé siettek.Le nyugszom mielőtt ki nyitnám az ajtót.Kezem a kilincsre helyezem, majd le nyomom azt.A fa darab ki tárul, és teljes egészében itt áll előttem.Fekete szakadt farmerja rá feszül, mindenhol.Barna bakancsot visel, egy fekete pólóval.Barna göndör tincsei, össze-vissza állnak.Tetőtől talpig végig mérem.Amikor vissza térek arcához, elégedett mosoly
terül szét ajkain.Zöld szemeibe nézzek, meg nyugtató.
-Hally'! -Lányom csilingelő hangját hallom magam mellett.Még mindig az előttem álló férfin legeltettem tekintettem.Szemei föl ragyognak, ahogy Lányunkat észre veszi.Le guggol -hogy egyenlő magasságba kerüljön vele- s mosolyogva át öleli Darcy-t. Hajába puszil, és bele suttog valamit.Amit Én nem hallok. Darcy hangos nevetésben tör ki, Harry pedig vele nevet.Hogy most mit érzek? Azt nem lehet leírni, nem lehet.Egyszerűen lehetetlen.Ezért inkább, nem is próbálkozok vele.Göndör hajú "barátom" föl áll, meg fogja lányunk kis kezét, majd rám néz.Felém nyújtja kezét, amit szemrebbenés nélkül el fogadok.Ki sétálunk az ajtón.Ők be ülnek az autóba, míg én a zárral szenvedek.Nehezen,de sikerül be zárni. Harry a járműnek neki
támaszkodva vár.Ki siettek a kapun, Ő udvariasan ki nyitja az ajtót.És be szállok.Be csukja utánam az ajtót, körbe kocog a jármű másik oldalára és be ül a volán mögé.A Range Rover motorja fel bőg, s el indulunk.
Ruhámat meg igazítom magamon.Amely, egy egyszerű össze állításból áll.Egy fekete szűkített farmerhez, hozzá párosítok egy fekete trikót.És mind ehhez hozzá csatolok, egy topánkát s farmer dzsekit.Az ablakon kifelé nézzem, az embereket.Akik mellett el haladunk.Annyira jó azt érezni, hogy fontos vagy valakinek.Hogy
törődnek veled, de nem is ez a legjobb az egészben.Hisz a mi kapcsolatunk, nem olyan mint bármelyik páré.
Vagyis, mi még nem vagyunk együtt.Csak, próbálgatjuk a dolgot.Aminek örülök.Annyi szenvedés, és csalódás után.Jó lenne , ha történne valami jó is velünk.Tekintettem, a mellettem ülő férfira vándorol.Az útra
koncentrál.Egy pillanatra se lankad figyelme.Az utat bámulja.Teljesen meg változott.Emlékszem amikor a fejéhez vágtam hogy mit akarok. Azt hogy meg változzon...   Változott.Nem is kicsit.Ő, soha nem volt ennyire törődő, s gondoskodó senkivel.Még velem se.Amit anno el viseltem, de mostanra.Minden meg változott, és ez Rajta látszik meg a legjobban.Mert Harry, meg változott.De...Én nem ezt a Harry-t akarom.
Végre be ismerted! ~Szólal meg belsőm.Nekem az a srác kell, aki képes meg ölni embereket azért, hogy meg mentse a szeretteit.Akit nem érdekel az emberek véleménye.Aki mindent meg mer tenni, és őrült.Igen,
Én Őt akarom.Nem ezt a srácot.A mocskos beszédét akarom hallani, a még mocskosabb dolgait akarom látni, és érezni.Gondolataimból, a kocsi lassulása ver föl.Meg állunk.Fejem újra jobbra fordítom, ez nem étterem(?!).Akkor miért vagyunk itt? ~Teszem föl magamnak a kérdést.Ugyan annál a háznál vagyunk, mint körülbelül egy éve.Amikor Liam el hozott a házamból -azért hogy össze szokjak a srácokkal- akkor is ide hozott.De azt nem mondta hogy Harry-é a ház.Mind-e közben Harry ki száll a járműből, s ki nyitja nekem az ajtót.Rá mosolygok, majd ezt követően ki szállok.Ki vesszük Darcy-t is, akit kézen fogok.Szemben meg állunk Vele.
-Jöttök? -mondja, amint ki tárja a kaput.Ami félig-meddig téglából van.Kissé furcsa kerítés.De mindegy.Lapozzunk.Maga elé enged minket, majd maga mögött be csukja a hatalmas kaput.Beljebb lépdeltünk a nagy udvarban.
-Erre gyertek. -jelenti ki.És a bejárati ajtóhoz sétál.Követem Őt.El érjük a fa ajtót, amelyet Harry egy mozdulattal fel tép.Be invitál minket, s Ő is be jön.Le segíti rólam dzsekimet, és Darcy-val is ugyan ezt meg csinálja.A ház káprázatos.Legalábbis az előszoba tetszik.Meg fogja csuklom,én pedig lányom kezét fogom meg.Be sétálunk az ebédlőbe.Először Lányunk foglal helyet.Majd Én.Ő el tűnik néhány percre.Majd rögtön vissza is tér.Az étel már tálalva van, s szépen meg van terítve. Harry velem szemben ül, míg Darcy kettőnk között.Smaragd zöld szemeibe vésem tekintettem.Ő is így tesz.Meg nyalom alsó ajkam, s beszívom.A csönd, amely el uralkodik rajtunk.Meg nyugtató.Hallom az óra kattogását, ahogy délt üt.Mi pedig enni kezdünk.
-Jó étvágyat! -szólal meg.Én is és Lányunk is el ismétli ezt a mondatot.Villámat a kezembe veszem,eszegetni kezdek.Hogy őszinte legyek egy kicsit sem vagyok éhes.Csak kavargatom az ételt.Néha-néha bele kóstolok, de semmi több.Lassan el fogyasztjuk a fogyasztani valót.Miután mindegyikünk el telt, Ő el pakol az asztalról.Természetesen többször is fel ajánlom a segítségemet, mindegyiket el utasítja. Darcy nem bírja sokáig, és az ölemben köt ki.idővel Harry is vissza tér köreinkbe.Íriszeit lányunkon legelteti.Én viszont le buktatom Őt.Ravaszul el mosolyodom.Az étel amit készített, elég finom lett.Nem hittem volna hogy még főzni is tud. Ugyan már, tuti hogy valamelyik kurvájának a műve...    Lányomat le teszem -mert nyöszörög- és útjára engedem.Persze, csak a házban. Harry-vel kettesben maradunk.Föl állok helyemről, s elé sétálok.Vagyis, majdnem. Van köztünk néhány lépés.A pulton lévő dolgokat kezdem figyelni, csakis azért hogy ne kelljen a szemébe néznem.Kezd kínossá válni a csend.
-Ma maradhatna nálam? -rekedtes hangja meg üti fülem.Egyből rá szegezem tekintettem.Komoly arcvonásaiból ítélve, nem szórakozik.Ki fújom a bent tartott levegőt és felé fordulok.
-Persze, ha akarsz Te is maradhatsz. -húzza perverz mosolyra piercinges ajkait.Kezét ismét derekamra vezeti, közelebb von magához.A nyakában logó kis repcsivel kezdek el játszadozni.Rá merem bízni Darcy-t,
de akkor Én fogok unatkozni ha nem jön velem haza.Meg nyalja alsó ajkát, fülem mögé hajol.
-Tudom hogy mit akarsz -végig nyalja  fülem szélét- Baby. -hangja iszonyatosan sexy. Kicsit hátrálni kezdek.
De Ő követ.Csupán pár lépést tettem meg, de még mindig annyira közel van hozzám.Még egy lépést meg teszek hátra felé.Fenekem az üveg asztalba ütközik.Mondhatni zsák utcába futottam.Fél oldalas mosolyt vet felém, majd el tünteti a köztünk lévő távolságot.Hosszú fehér ujjait csípőmre helyezi, be nyálazza alsó ajkát majd az enyémre tapasztja azt.Karjaimat nyaka köré fonom, s élvezem ahogy nyelve kényezteti enyémet.
Ágyékát nekem nyomja, kezei le csúsznak combom alá.Meg emel, lábaimat dereka köré tekerem.Fel tesz az asztalra.Csókunk egy percre sem szakad meg.Ki rúgja az egyik széket, amely zavarja Őt, abban hogy közelebb kerüljön hozzám.Oxigén hiány miatt ajkaink szét vállnak, lihegve nyitom föl szemhéjam.Nyakláncába akasztom mutató ujjam, s le húzóm magamhoz.Egy hosszú, mély, s lágy csókra.
Pólóm alját gyűrögeti, míg ajkaink érzelmekkel teli táncot járnak.
-Anya? -Lányunk hangja zökkent ki minket a csókunkból.

34.Rész

                           Hii Bananas!!! I'm D.És ez itt a 34.Rész!!!
                    Nagyon szépen köszönöm a 25. Feliratkozott!!!
                    Jó olvasást♥♥♥♥Puszancs:))))
                                                                                                                 D xoxo








            "Szeretni valakit egy dolog, de azt érezni hogy Ő bármit meg tenne érted,
            Azt az érzést nem lehet le írni, sem el magyarázni." ~Harry Styles

               
Nagyokat pislogok.Ujjaimat le eresztem, vissza az ölembe.Próbálom helyre állítani a légzésem.S attól félek el sírom magam.Hogy miért? Fogalmam sincs, de úgy érzem bármikor rám jöhet  egy síró roham.Főképpen azért tudnék könnyeket ereszteni, mert annyi ideig külön voltunk.És nem találkoztunk.Három év.Az sok, akár hogy veszem.Utána viszont -Liam-nek köszönhetően- újra össze hozott minket a sors.Aztán el sodrottunk egymástól, s az események egymást követték.Így jutottunk el idáig.Most Ő harcol Értem.Ez jó
érzéssel tölt el, de bennem bujkál az a "de" szócska.Mégis, van egy olyan érzésem.Ha most nem lépek, akkor el veszítem Őt.És örökre le mondhatok a boldogságról.Mély levegőt veszek.Ajkaim el vállnak;
-Harry, Szeretlek. -mondom szemébe nézve.Smaragd zöld íriszei fel ragyognak.A hasamban, pillangók repdesnek.Ismeritek ezt az érzést? Mert Én most először érzem ezt.Bár, már jártunk Harry-vel. Mégis úgy
érzem, csak most bontakozott ki igazán a mi szerelmünk. Ajkait újra számra tapasztja,s vadul falni kezdi azt.
Tarkóját cirógatom.Közben nyelve kényezteti enyémet.Hatalmas kezeit csípőm két oldalán pihenteti.
Lábaim dereka köré fonom.Csókunk egy percre sem szakad meg.
-Harry,mennem kell. -suttogom ajkába.Egyet hümmög, s tovább csókol.Nem akarom hogy abba hagyja ez tény.De mégis csak a mosdóban  vagyunk!Finoman meg húzóm göndör tincseit -remélve hogy bejezi-de nem teszi.Pár másodperc be bele telik mire be fejezzük a mi "kis csókcsatánkat".S lihegve el vállunk egymástól.
Homlokát enyémnek támasztja,próbálja helyre hozni lélegzetét.Pont úgy ahogy Én is.Piercinges ajkára mosoly húzódik, amitől Én is el mosolyodom.
-Daniella, -szólal meg rekedtes hangján- szökjünk meg.-mondja.Kérdőn nézzek Rá.Be szívja a levegőt, majd hangosan ki azt.Ajkai el vállnak és így szól;
-Kérlek, -tekintetét enyémbe fúrja- gyere velem.Bízzál bennem Baby. -pislogok néhányat.A szívem azt mondja: "Menny vele!", de az eszem teljes ellentéte ennek.Miért van ez? Talán azért, mert már ismerem Harry-t? Igen, csak is ez lehet az oka.De, fiatal vagyok! És szeretném azt érezni hogy élek.Szóval, ma nem gondolkodom, csak cselekszem.Még ha csak egy éjszakáig tart ez az egész.Bátran el mosolyodom, s meg fogom a kezét.Le segít a mosdóról, és ki sétálunk a helyiségből.Ujjait össze kulcsolta az én aprónak nevezhetőimmel.

                Néhány órával később...


Miután el hagytuk a bárt, Harry fel ajánlotta hogy haza kísér.És mivel én gyalog szoktam járkálni -általában- ezért haza fele tartunk.Már úgy, két órája.(?!) El jöttünk egy parkba, mert Ő azt mondta.Én pedig nem gondolkodtam, csak bele mentem.Vékony kabátom össze húzóm magamon, amint arcomba fújj a hideg szél.
Csöndben sétálunk egymás mellett.Mióta el jöttünk olyan, olyan furcsa érzésem van.Persze, jó fajta de, furcsa.Lábaim egymás után rakodom, a hosszú s végtelennek tűnő úton.
-És, -töri meg a csendet- milyen lett az érettségi? -pillant felém.A földet bámulva választ adok.
-Jó, nem sikerült olyan gázra mint amire számítottam. -vallom be.Tényleg eléggé jó lett.Vagyis nekem ez tökéletes eredmény.Hisz, a maximumot hoztam ki magamból.És ez számít, vagy nem?.
-Értem, és már tudod hogy melyik Egyetemre mész? -rá kapom tekintettem.Az egyetem volt életem legnagyobb célja.Mindig is az lebegett a fejem fölött.És a fejemben is.Vágytam arra hogy be kerüljek, s nagyon sokat tanultam.De, minden más hogy alakult.Igaz, egy kicsit se bántam meg.Mégis valahol a lelkemben, ott bujkál az az elkeseredettség.Ami azért van, mert nem járhatok Egyetemre.De inkább a lányom, mint a diploma.Boldogságom alább hagy, ahogy ezen a témán el mélázok.Mondjuk, nem tudhatom/tudhattam hogy mi fog történni velem.Azt senki se tudja, a sorsod elől nem futhatsz el.És a sorsod nem te írod, nem te alakítod.Meg próbálhatsz tenni azért, hogy jobb legyen.De megváltoztatni, nem tudom.
Válaszolni kéne drága...~ Szólal meg belsőm.
-Nem megyek egyetemre.-motyogom.Hangom aligha hallatszik.Azért, remélem meg hallotta.Kézfejeim zsebembe teszem, mert tényleg eléggé hideg van.Főleg itt, Londonban.
-Gondolom, ezt is nekem köszönheted.-mondja.Rá nézzek, a földre szegezi tekintetét.Keresem a tekintetét,
de nem figyel rám.Íriszeim én is a földre irányítom.Kicsit mintha, fájna neki is ez az egész.Részben tényleg miatta nem megyek Egyetemre, de akkor sem bánom.Nem érdekel.Mint már említettem, inkább a lányom
mint egy diploma.És ezzel szerintem mindenki így van.Nem csak Én.
-Láttad már Londont este? -szegezi nekem a kérdést.Rá emelem tekintettem, Ő is így tesz.Nem legesen fejet rázok.Jártam már este Londonban, ez igaz.De nem azért hogy meg nézzem milyen ki világítva, hanem azért mert akkor mentem haza a munkából.Meg ragadja csuklómat, s ki húzza zsebemből.Kérdőn nézzek rá.Nem mond semmit, csak el kezd húzni egy folyóhoz.Pontosabban, inkább a korláthoz.Csak most veszem észre, hogy a Temze-partjánál sétálunk/sétáltunk.Még soha sem láttam a Tower-hidat ki világítva.A lélegzetem el akad, ahogy arra a csodás építményre nézzek.Gyönyörű.Életemben nem láttam még szebbet.Mind ketten a
Tower-hidat nézzük.Hihetetlen.Gyönyörködésemet Harry kuncogása zavar meg.Felé kapom tekintettem.
Alkarján támaszkodik, és -ha minden igaz- rajtam nevet.
-Most mi van? -köpöm felé a szavakat.Kicsit bunkón.Ezért egyből visszább veszek.Nevetve meg rázza fejét.Így fürtjei össze rázódnak.Rám pillant.Mosolya miatt, látszódnak gödröcskéi.Amelyeket már réges-rég nem láttam.
-Semmi, -próbálja el fojtani nevetését, ki egyenesedik- csak annyira aranyos voltál.-fordul felém testével.Fel kell néznem rá -olyan magas.Szemei enyéimet kutatja, majd végül meg találja azt.Jobb kézfejét tarkómra csúsztatja,s megcsókol.Ajka simogatja enyémet, miközben közelebb von magához.Másik kezével sem tétlenkedik sokáig,karomat nyakához emeli.S hanyagul ott hagyja.Nem tudok sokáig ellent állni, viszonzom csókját.Szemhéjam le hunyom.Ajkaink érzéki táncot járnak, a sötét éjszakában.Nyelvét végig húzza alsó ajkamon,s el szaka tőlem.Szemem fel nyitom, még mindig nagyon közel van hozzám.Fél oldalas mosolyra húzza piercinges ajkait.Karom vissza helyezem testem mellé, míg Ő össze kulcsolja ujjainkat.Tovább sétálunk az éjszakában.Nem tudom merre megyünk -szerintem Ő se tudja- csak megyünk, céltalanul.Az eső el kezd esni.Állapítom meg miután egyre több eső csepp éri a kézfejemet.A Göndörkével egyszerre nézzünk össze.Majd mosolyodunk el.
-Harry, sietni kéne.Még a végén meg ázzunk.-nézzek zöld szemébe.Komolyan mondom neki, de Ő olyan semmilyen fejet vág hozzá.Az eső szakad, mi pedig csak állunk és várjuk az égi csodát.
-Harry!-szólok rá, mérgesen.Őszintén szólva nem vagyok mérges, csak éhes, fáradt, és már a lányommal szeretnék lenni.El fordítja a fejét jobbra, majd balra is -mind ezt lassan teszi.Karjait derekam köré fonja, s fel emel.Meg pörget néhányszor a levegőben.Kezeimmel a vállába kapaszkodom -hogy még véletlenül se esek le.
-Harry! -kiáltom el magam.Mit se törődik vele, a levegőben tart. Pont ilyenkor nem jön erre senki...Jaj ugyan már Daniella,  örülsz annak hogy ilyeneket csinál... ~Belsőm -mint mindig- most is adja önmagát.
-Harry tegyél le! -csapok rá a vállára.Közben szemébe nézzek.Smaragd zöld íriszei ragyognak a holdfényben.Lassan le enged, vissza a földre.Kezeim mellkasánál állnak meg.Karjait még mindig védelmezően tartja testem körül.Göndör tincsei ki egyenesednek, és arcához tapadnak.Pont úgy ahogy a ruhája is.Szemeim ajkaira tévednek, és gyorsan vissza íriszére.Ajkaink össze érnek, de nem csókol meg.
Érzem ahogyan a szívverésem sok szorozódik, a pulzusom pedig az egekbe szökik.Végig nyalja alsó ajkát, majd az enyémet is.Mentolos lehelete el kábít,ajkait újra sajátomon érzem.Ajka kalandra hívja enyémet,s én szívesen megyek vele.Ajkaink egyszerre mozognak.Szemhéjam lezárul.Úgy érzem magam mintha egy nyálas filmben lennék.De, ez itt a valóság.Nincsenek kamerák, és nincs rendező.Itt csak Én vagyok és Harry.
A ruhám már teljesen át ázott, a hajamból csavarni lehetne a vizet.Újra föl emel, lábaimmal körül fogom derekát.Tudom hogy nem ejtene le, de első a biztonság.Oxigén hiány miatt el szakadunk, lihegve  pásztázzuk egymást a szakadó esőbben.Néhány perc el teltével le enged a  talajra,s tovább haladunk.Nem törődünk az esővel, sem semmivel.Körülbelül félóra gyaloglás után, be érünk az utcámba.Le sétálunk még néhány háztömböt.S el érünk az otthonomig. Harry-vel be sétálunk a kapun, majd fel sétálunk azon a három lépcsőfokon.Kezem a kilincsre helyezem,és lassan le nyomom azt.Ujjait csuklom köré fonja,maga felé fordít.
Fel nézzek rá -csak hogy a szemébe tudjak nézni.Nyelek egyet.Ajkai el vállnak.
-Daniella, -rekedtes hangjától kiráz a hideg- holnap lenne kedved velem ebédelni? -kérdezi.Ez mos komoly?
Randira hív? Be szívom alsó ajkam.Idegesíti ha ezt csinálom.Tudom és ez , olyan jó érzéssel tölt el.Ki fújom
a bent tartott levegőm.
-Harry, holnap is dolgozom.És a délutánt a lányommal szeretném tölteni. -mondom a szint tiszta igazságot.
Nem vár túl sokat közbe szól;
-Nem bánnám ha Darcy-t is hoznád. -vallja be.Meg torpanok.Az ajtóm előtt szinte, kővé dermedek.
-Akkor holnap értettek jövők, úgy fél tizenegyre. -a fülem mögé tűr egy vizes tincset- Rendben Baby.-jelenti ki.Hajamba csókol,s el megy.Hallom lépteit hátam mögül.Majd a kaput ahogy be csapja.Be nyitok a házamba.Gyorsan meg szabadulok a vizes gönceimből -még az előszobában- és a fürdőbe rohanok.El végzem a szokásos teendőimet.Fel veszek valami pizsamának nevezhető ruhát, és a szobámba megyek.
Dave a kannapén ki terült, ha jól láttam.Le kapcsolom a villanyt mindenhol.S be dőlök az ágyamba.
Magamban sikítozok az örömtől.Szeret, szeret!!! Mosollyal az arcomon térek nyugovóra. 

33.Rész

                                Heey Guys!! I'm D, és ez itt a 33.rész...
                           Nagyon szépen köszönöm az 18,210-dik oldalmegjelenítést!!
                       És a 22 feliratkozott is!Feliratkozni ér, és a face csoportba is örömmel
                   várom az olvasókat!!! Jó olvasást!! Pusszancs!!♥♥♥

                                                                                                                        D xoxo







     "Szerelem, ez a szó eddig semmit sem jelentett számomra,
      De aztán megjelent Ő... " ~Harry Styles 


         



                  Daniella Hudson 

Be lépek házam ajtaján, és az elő szobában találom magam.Dideregve veszem le magassarkúm és megyek az egyik radiátorhoz.Fekete szoknyámat lejjebb húzom hogy ne a bőrömet égesse a meleg.Fogalmam sincs arról hogy mennyi az idő, mivel még telefon sincs nálam.Itthon hagytam.Fejemben be villannak a tegnap este képei, ahogy Harry-vel táncolok, s az ágyban kötünk ki.Még sem történt semmi. Nem mintha történnie kellett volna bárminek is...  Nem értem Őt, olyannyira meg változott.A régi Harry meg tette volna azt amire kértem, de a mostani.Én nem ezt a Harry-t akarom, nem ebbe a fiúba szerettem bele.Én egy öntelt, nagyképű, erős, kegyetlen ficsúrba szerettem bele.És vissza akarom kapni.De, már nem fogom.Fejem enyhén meg rázom.Hogy vissza térjek a valóságba.El sétálok a szobámba, valami tiszta göncért.Majd a fürdőbe vezet utam.Be érve a fürdő helyiségbe magamra zárom az ajtót.A tiszta ruha darabokat le rakom egy helyre, és vetkőzni kezdek.Miniszoknyám a szennyes tartóban köt ki, fehérneműmmel együtt.Meg nyitom a vizet,s be állok a víz alá.A meleg víz simogatja testemet.Testem minden centiméterjét át itatja a forró víz.Csókját még mindig érzem ajkamon. Ahj Istenem, miért szerettem bele újra?Hetek óta Ő jár a fejemben.Kár hogy nekünk már nincs jövőnk együtt.~Ahogy erre gondolok, orcámon le folyik az első könnycsepp.Majd a következő, s el sírom magam.Miután úgy döntök elég az önsajnálatból, el zárom a csapot.És ki szállok a zuhany kabinból.Enyhén barna testem egy törölközőbe rejtem.Míg hajamat egy másikkal törölgetem.Meg állok a tükör előtt, és végig nézzek magamon.Kezemből ki esik a fehér anyag-amivel a hajamat töröltem.Íriszeim meg akadnak arcomon.Egy meggyötört lányt láttok.Akinek az életéből ki maradt a boldogság.S csak a szenvedés jutott neki.Tüdöm lassan emelkedik föl -és le.A hangulatom rosszabb már nem is lehetne.Szerencsémre a víz miatt nem látszik meg az hogy sírtam.Ennek az egynek örülök, és persze Darcy-nak. Ha Ő nem lenne, talán most én se állnék itt.Kis idő után abba hagyom az önsajnálatot.És fel öltözöm.Elsőként a fehérneműt veszem föl,majd a farmert és az inget.elő varázsolom hajkefém és meg fésülködöm.Hosszú barna hajam vállamra omlik.Még végzek pár apró simítást magamon, és késznek nyilvánítom magam.Össze pakolok magam után s el hagyom a fürdőt.Lábaim lányom szobájába vezetnek.A küszöbnél meg állok, s be kukucskálok a helységbe.Lányom Dave ölében foglal helyet.Feléjük lépdelek, és Dave mellé ülök.Puszit nyomok arcára -hogy észre vegyen- majd Lányom arcocskájára is egy cuppanós puszit.Hatalmas mosoly terül szét orcáján.amin én is mosolygok. Dave karjaiból hozzám vándorol.
Én pedig szívesen ölelem át kicsiny testét.
-Anya!-kiált föl. Dave-vel fel nevettünk.Az imént említett férfin akad tekintettem.
-Darcy, úgy hiányoztál!-mondom.Igaz csak egy napig nem volt velem, de nekem olyan volt mintha ezer évig nem láttam volna.


            *                                                    *                                                  *

A mai napom a Lányommal és Dave-el töltöm.Mivel a meló csak este nyolckor kezdődik, ezért a nap nagy részét velük tölthettem. Dave-vel főztünk valami étel félét.Mert valljuk be, nem vagyunk "konyha tündérek".
Darcy-val a délután nagy részét el játszódtunk.Sőt, még mindig a nappaliban Barbie-unk. Vagyis, csak Darcy mert én a földön fetrengve nevettek.Hogy min? Dave-n. Képzeljetek el egy 28 éves punk férfit, barbie babával a kezében.Na, értitek már? Már vagy tíz perce nevettek egy folytában. Dave viszont sértődötten a
konyhába menekült.És a Lányom azt se tudja mit mondjon.Lassan befejezem a röhögést és Dave után megyek.Út közben a fali órára pillantok; 15:26 perc van.Punk barátom mellé állok, háttal az ajtónak.Testem
el törpül az övé mellett.De ez most nem érdekel.
-Olyan kevés időt tölthettek vele.-motyogom el halló hangon.Az előttünk tátongó ablakra meredek.
Csöppségem nem sokára be tölti a harmadik élet évét.És oviba megy.Amit nem akarok, mert nem láthatom őt egész nap.Habár így se.De azért mégis nehéz lesz el engednem. Dave át dobja vállamon, egyik karját.És át ölel.
-Hé, lehet hogy oviba megy.De attól még mindig itt lesz veled.Csak nap közben lesz ott.-nyugtat meg.Igaza van, talán túl izgulóm ezt az egészet.Hisz egyszer mindenki fel nő, nem igaz? Arcom mellkasába fúróm.Addig ki élvezem ezt az idő szakot, amíg tudom.Mert Darcy már csak nagyobb lesz, aztán az ovi után jöhet a suli.
Amit biztosan utálni fog.Mondjuk, én szerettem iskolába járni.Általánosban legalábbis.És az érettségi, az majd nehéz lesz.És lehetőleg az ő érettségije jobban fog sikerülni mint az enyém.Az enyém 4,25 lett.Persze, ennek is örülök.De tudom hogy sokkal de sokkal jobb is lehetett volna. Dave-vel mindent meg beszélünk -mind ahogy az lenni szokott- és vissza sétálunk a nappaliba Darcy-hoz.Mire vissza érünk.Lányom a padlóval randizik.El aludt.Fel kapom kis testét, és a szobámba viszem őt. Be fektettem az ágyba, be takarom testét.És ki sétálok. Dave-nek el mondom a szokásos tenni valókat amiket vagy már ezerszer el mondtam.És készülődni kezdek.Az óra a hetet üti, nekem pedig el kell hagynom otthonomat.Ha időben akarok a munka helyemre érni.El búcsúzom Dave-től, és ki lépek a rideg Londonba. Dave-nek nem mondtam el azt hogy hol dolgozom, mert tutira ki akadt volna.Ne ne ne gondoljatok rosszra, a hely ahol dolgozom az egy sztriptíz bár.
Persze, én csak a pult mögött ácsorgok.És adom ki az erősebbnél erősebb italokat.Viszont ami ott folyik.Az
kész rémálom.Nem ajánlok senkinek se ilyen munka helyet.Bő fél óra gyaloglás után el érem a "csodálatos munka helyemet".Undorral megyek be az épületbe.Már most tömve van ronda férfiakkal, akik arra várnak hogy a nők ki elégítsék őket.És a vágyaikat.Gyorsan le veszem a kabátom és a pult mögé megyek.Általában egyedül vagyok itt.De néha-néha a táncosok közül is ide zavar valakit a főnök.Kötényemet derekam köré kötöm, és máris kezdetét veszi az előadás. A vörös függöny szét húzódik, ezzel fel tárva a színpadot.A zene
el indul -és az éppen ott álló lány- táncolni kezd.A fények ide-oda villódznak a közönség felett.Itt ha nő vagy, le vagy szarva.Azt tesznek veled amit akarnak.Ha Az a munkád. Ha értitek a célzást.Az idő csak telik, telik, telik és telik.Idő közben az egyik táncos csatlakozott hozzám.Még új lehet itt, mert most látom először.
Csendes lány, hosszú szőke haja a derekáig ér.Pont mint nekem.Én készítem el az italok nagy részét.Ő pedig ki viszi azokat, a "vendégeknek".Már egy ideje nincs semmi dolgom.Hirtelen Emily meg böki az oldalam. Felé kapom tekintettem, kérdőn pillantok rá.
-Az a pasi a pult végénél, téged figyel egy ideje.-suttogja a fülembe.Az említett hely felé nézzek.A lélegzetem el áll.Göndör fürtjei -mint mindig- most is tökéletesen állnak.Szájában egy cigaretta.Fekete-fehér csíkos pólót visel.Amelyből ki látszódnak tetkói.Smaragd zöld íriszei lángolnak, be szívom ajkam.S el veszek benne.A szemeiben.Tekintetét el kapja rólam,és egy húszas éveiben járó fekete hajú nőre irányítja.Aki egy lappal (?!) a kezében ment oda hozzá.A papír lapra firkant valamit.És a nő volt,nincs.El tűnik.Már nem néz
vissza rám, csak a színpadot figyeli.Úgy érzem nem bírom tovább, Emily-nek szólok hogy ki ugrok a mosdóba.S ezzel ott hagyom őt.El sétálok a mosdóba, s a tükörben kezdem kémelni magam.Tényleg nem kellek már neki.Nincs szüksége rám.Akár mennyire is fáj be ismernem.Fel emelem, lehajtott fejem.S ott áll.
Közvetlenül mögöttem.A tükörbe nézzek, és közben vele szemezzek.Meg fordulok.És egy erős mellkasba ütközöm.Szemezek izmos felsőtestével,és kulcscsontjával.Fel pillantok rá pilláim alól, mese szép íriszei tűzben égnek.Ujjait össze kulcsolja enyéimmel. Most mit akar?  Arca vészesen közelíteni kezd az enyém felé.Ajkai meg találják az enyémet.Nekem nyomja ágyékát, ezzel nyögést ki váltva belőlem.Ajkaim el vállnak, s szabad utat kap.Nyelvét könnyedén csúsztatja át enyémbe, és hívja kalandra enyémet.Hatalmas kezeit le csúsztatja derekamon, egészen a combom aljáig.Föl rak a mosdó kagylóra,lábam közé áll.Kezem
föl vezetem izmosnak nevezhető hátán, s a hajába túrok.El vállunk levegő hiány miatt.Kezeit combomon hagyja.Kezével el kapja az én kézfejem.S a szívéhez tartja.Hallom szív dobogását.
-Érzed ezt Dani? -mondja, -ezt hozod ki belőlem.-rekedtes hangja meg nyugtat, s izgat egyszerre.Most szerelmet vall, vagy...Nyelek egyet.Hiszen belőlem is ugyan ezt váltja ki.Itt az ideje az igazságnak?
Farkas szemet nézzek magával, az Ördöggel.
-Szeretlek. - motyogja el halló hangon.A szavak, a torkomban akadnak.Nehezen veszem a levegőt.És érzések ezrei, sőt milliárdjai kavarognak bennem. H..Harry...Szerelmet vallót? 

32.Rész

                                Hii Guys!!! I'm D.És ez itt a 32.Rész!!
                            Sokat szoktam késni, ezért ismét bocsánatot kérek!!!
                          Öhm...Jó olvasást kívánok! Továbbra is feliratkozni ér!!
                                                                                                                        D xoxo
                       









            "


              

Nem hiszek a szememnek.Az a lány, akinek annyi csalódást és bánatot okoztam.Itt van.Itt fekszik alattam,
fehérneműben.Agyamban már ezer és meg annyi mocskos dolog jár.És mindet ki akarom próbálni rajta.
Farkas szemet nézzek vele, nem fogok meg hátrálni.Tudom hogy mire megy ki a játék.Hülye azért
nem vagyok.Igaz, csináltam már néhány dolgot az életben ami nem volt helyén való.De most, ma a pillanatnak akarok élni.És nem akarom ezt a lehetőséget el szalajtani.S Őt nem hagyom ma el sétálni.Meg változtak a kották.Ma Én diktálok, és nem Ő.Meg kell mutatnod ki a vezér, ahhoz hogy utána tudják ki az Úr a háznál.Arcára koncentrálok, s féloldalas mosolyt vettek felé.Mellkasa föl, és le emelkedik.Gyorsabb a lélegzette, sokkal gyorsabb.Meg nyalom alsó ajkam.Fejem nyaka hajlatába rejtem, és újra csókokkal halmozom.Közben, meg szabadítom harisnyájától is.Ő sem tétlenkedik sokáig, felsőm alját birizgálja.Nem telik bele két percbe, és le veszi rólam.Jobb kezemmel combját simogatom.Hallom sóhajait.Amelyek még jobban be indítanak.
-Harry, -motyogja fülembe,amint gyenge pontját kezdem szívni.Abba hagyom kínzását, s fölé kerekedek.
Szemei könnyekkel teltek.Karjai nyakam köré fonódtak.Úgy érzem bár melyik pillanatban össze törhet karjaimban.De, miért tenné? Hisz Liam-mel az élete maga a tökély.Vagy, még sem? Le hunyja szemhéját, s le folyik arcán az első könnycsepp.Majd a következő.Íriszeit újra fel tárja.Ajkai el vállnak, meg akar szólalni de hang nem jön ki a torkán.Le nyelem azt a bizonyos gombócot ami a torkomban akadt.Le mászok róla, és a földön heverő nadrágomért nyúlók.Magamra húzóm a fekete szűk farmeremet.Vissza fordulok az ágy felé, Ő fel ült.És maga elé mered.Hallom ahogy szipog egyet-egyet. Gyerünk Styles, mutasd meg az érzékeny oldalad!!!  ~ szólal meg bennem valaki.Mély levegőt veszek és Hozzá sétálok.Helyet foglalok mellette,s rá emelem tekintettem.Ujjaimat övéihez érintem, s össze kulcsolom azokat.
-Hé, -fordítom magam felé- mi a baj? -hangom kissé rekedtes.Szemeimből szüntelenül folynak a könnyek.
Kérdésem inkább hallattszódott kijelentésnek, mint kérdésnek.Hogy őszinte legyek, nem szoktam vigasztalgatni senkit.Általában ha egy lány meg volt, utána már nem kell.Általában, ezt ne felejtsük el.Persze,
Daniella-nál teljesen más a helyzet.Őt ismerem, ahogy Ő is Engem.Tudjuk hogy mit akarunk, és mit nem.Ismerjük egymás legrosszabb tulajdonságait, mégis szeretjük egymást.Bár, Ő ezt még nem vallotta be, Én tudom.
-Liam, -motyogja.Ezzel ki zökkent gondolataimból.Mi mi van Liam-mel? ~fut át agyamon a kérdés.Rám pillant de egyből vissza néz a padlóra.Kezét ki szabadítja enyémből.S babrálni kezd velük.
-Mi van Liam-mel? -ráncolóm szemöldököm.
-Semmi, -nemlegesen rázza fejét.Mély levegőt vesz, le törli sós könnyeit.Majd halvány mosollyal rám néz.
Mindig is csodáltam ezt, ezt a tulajdonságát.Ezt, amit valószínűleg mellettem sokat csinálta.Sír, de túl erős ahhoz hogy mások meg lássák Őt.Vagy meg tudják.Mekkora idióta lehettem.Ő vagy századjára csinálja ezt, ebben száz-százalékig biztos vagyok.Mert valljuk be, nem bántam vele úgy ahogy kellett volna.
-Baby, -babrálom a haját- mondjad, nekem mindent el mondhatsz.Ezt pontosan tudod.- egy rakoncátlan tincsét a füle mögé tűrőm.Érzem hogy ennek sírás lesz a vége.Mély levegőt vesz.Bele telik pár percbe amíg -gondolom Én -össze szedi magát.Szipog még egyet,majd beszélni kezd;
-Körülbelül két hónapja, Liam szakított velem.Azt mondta,jobb lesz ez így. Darcy-val vissza költöztünk a régi a házunkba, ő pedig vissza ment Sophia-hoz.Mondjuk, jól tette hisz Sophia gyönyörű lány.Aztán találtam egy munkát.Eleinte jó volt de, mostanra már utálok oda be járni. Harry, -néz a szemembe- kérhettek egy szívességet? -bólintok,hangosan fújja ki a levegőt- Fektess le.-le hidalok.Nem, Ő nem kérhette ezt.
Hiszen utál, gyűlöl amióta megismert, az utálata hatalmas irántam.Zöld íriszeim kitágulnak.Ő nem kérhet tőlem ilyet.Ő nem!Arca közelíteni kezd az enyémhez.De nem akarok vele részegen szeretkezni.Részegen nem.Le fogom két karját és a hátára döntöm.Térdemmel csípője mellett helyezkedem el.
-Kérlek, -nyöszörgi.Fejem ingatom.
-Nem, Daniella.Neked nem rám van szükséged.-mondom.Le hajolok hozzá.Ajkaink súrolják egymást,majd össze akadnak.Lassan csókolom meg.Ajkaink érzéki táncot járnak a sötét hold fényben.Percekig el merülünk egymásban.Mindez alatt pozíciót váltunk.Ő van felül, s vadul csókol.Karjaimmal át ölelem vékony derekát.Fejem a párnára zuhan.Karjai ismét nyakam köré tekeredtek.Úgy érzem évekig lennék így, csak Ő és Én.És Darcy. Igen ez kell nekem, a családom.El vállunk, levegő hiány miatt.Szívverésem gyors, pont úgy ahogy az Övé is.
-Minden rendben lesz, Baby. -csókolom szájon.Lassan át fordítom magunkat,s magam mellé fektetem.Ki mászok mellőle, be zárom a háló szoba ajtaját.Vissza sétálok hozzá, be fekszem mellé.Oda ahol az előbb is voltam.Be takarom Őt, és Magamat.Át ölelem, Ő viszont inkább hozzám bújik. Pont mint régen.Még órákig fent vagyok.Amikor Ő már halkan szuszog.A zene idő közben el halkul.Ahogy a hangos emberek is.Végül valamikor hajnal tájt, nekem is sikerül el aludnom.

                         
                                                        Reggel

Már a konyhában tétlenkedem, amíg Ő alszik.Reggelit is készítettem, az másnapos embereket haza küldtem.Ki takarítottam a házamat.Minden vissza állt a házamban.Szerencsémre semmi maradandó kár nincs.Itt ablak törésre vagy rosszabbra gondolok.Mobilomra pillantok, 10:48 percet mutat.Hajnalban keltem
föl, s kezdtem takarítani.Daniella még -szerintem- alussza az igazak álmát.Ami nem is olyan nagy baj, mert velem biztonságban van.A reggelit meg terítettem, ami nem más mint palacsinta. Nutellával, és más egyébbel tálalva.Elő veszek egy doboz cigit, és rá gyújtok egyre.Le ülök az asztal egyik végébe, magam elé meredek.
Mi történt velem? Tegnap este annyira el érzék ültem.Mi lett a nagy "Harry Styles-sal?".~Kérdezem magamtól.Meg akarok érte változni.Csak akkor van esélyem nála.Ezt Ő is meg mondta. Jól van Superman
csak ne siesd el a dolgokat! ~ szólal meg belsőm.Gondolataimból, Daniella zavar meg.Magassarkúját a kezében tartja.Miniszoknyájából hosszú lábai ki látszódnak.Végig mérem Őt párszor, csak utána nézzek a szemébe.Várom hogy helyet foglaljon mellettem, az asztalnál.De meg torpan a lépcsőnél.El nyomom a cigarettámat, majd felé siettek.
-Csináltam reggelit, -töröm meg a csendet.Szemeit az asztalra szegezi, majd vissza rám.Be nyálazza alsó ajkát.
-Sajnálom, de mennem kell.-motyogja.Alig hallom amit mond, olyan halkan beszél.Ki kerül és el sétál mellettem, az elő szobába lépdel.Fel veszi magassarkúját.Vissza néz rám, a szemembe néz.Barna íriszében látom a fájdalmat, a csalódottságot.A könnyeket, s azt amit még soha.Le hajtott fejjel hagyja el házam ajtaját.S megy ki a hideg, nyüzsgő városba.

31.Rész

                            Hii Guys!!! I'm D. És ez itt a 31.Rész!!!Tudom sokat kések.
                        Ezért bocsánatot is kérek!!!!De pls ne a blogra legyetek mérgesek,
                      hanem Rám!Itt csak én vagyok a hibás!!!! Senki más!!!Minden esetre
                    Jó olvasást!! Puszantom az összes olvasómat!! És a Blogreginákat is!!!♥♥
                                                                                     
                                                                                                                                  D xoxo
           







             



                        Harry Styles


Ma van a szabadulásom napja, végre.Már vártam azt a napot.Nagyon is.Egy év el teltével minden meg változott.A banda azóta nem jött be hozzám, de nem is bánom annyira.Mert Én küldtem el őket.A plafont bámulva már tudom milyen érzés lesz vissza menni Londonba.Jó, jó és rossz.Egy részt jó, mert vissza térek az otthonomba, másrészt pedig talán, láthatom a lányomat.És Daniellát.Még mindig vissza cseng a fejemben az amit Liam mondott. "Ő Téged akar"   ~ jó volt ezt hallani, persze tudom Liam-nek már kevésbé.Tizenkét hónapig a négy fal között, rá jöttem arra.Hogy több hülyeséget nem csinálok.Legalábbis, nem fogom rá gyújtani senkire az épületet.Ha csak nem akarja a lányom kárát.Azt pedig ajánlom mindenkinek, hogy ne akarja.Mert el küldöm Brad-hez a pokolba.
-Styles!-zökkent ki gondolataimból egy zsaru- Szabad vagy!- kattan egyet a zár.Mosoly húzódik piercinges ajkaimra.Fel kellek a rozoga ágyról, fekete oldal táskámat vállamra kapom.S mosolyogva hagyom el cellámat.A rendőrök csak néznek ahogy ki lépek az ajtón. Hogy juttok Londonba? Hiszen még a kocsim sincs itt. Fuck!




                            Londonban


Be lépve a házamba le dobom magamról a nehéz táskámat, és a cipőmet.Be sétálok a konyhába, elő veszek egy üveg Jack Daniel's-t.És iszogatni kezdek.Nincs kedvem túl sok mindenhez, csak pihenni akarok.Fel sétálok a szobámba, italommal a kezemben.Amelybe néha-néha bele-bele kortyolgatok.Háló szobám küszöbét át lépem.Majd egyenesen az ágyammal szemben levő falhoz megyek.Néhány képet tűztem föl ide.
Még akkor amikor kedvem is volt valamihez.És amikor még nem voltak tetoválásaim.Fúj de hülyén néztem ki akkor.Azzal a göndör hajjal, és azokkal a vézna karjaimmal.Nem tudom hogy a régi énem büszke-e lenne magára, de nem is érdekel.Sosem érdekelt az emberek véleménye.Torkom kiszáradtnak érzem,bele kortyolok italomba.Hm. Sokkal jobb.Az alkohol lassan le ér a gyomromban, ahol ki tudja mennyi kárt okoz.
De nem baj, ma bulizni akarok.Élvezni akarom az életet.I phone-at elő kapom a far zsebemből, s a névjegyzéket nézegetem.Bulit akarok csapni.13:11 percet mutat az órám.Á az pont jó.Ki választom a számomra meg felelő embert és küldök neki egy sms-t.

"Hé haver, ma buli nálam...Hoz embereket annyit amennyit akarsz! Hxx" ~El küldöm az üzenetet.És tovább nézelődök a szobában.Nem kell sokáig várnom, a telefonom rezegni kezd.Egy új üzenet.
Jake-től.

"Ma? Szuper, lányok jöhetnek??  Jxx" ~ El nevetem magam ezen a kérdésen.Gyorsan meg iszom a maradékot ami a poharamban maradt, és válaszolók.

"Kikel lehet jól játszadozni ?? :D Még szép hogy jöhetnek seggfej! Hxx " ~válaszom kissé bunkónak látszik, pedig csöppet sem az. Jake-t bírom.Mindig ő hozza a csajokat, akár hova is megyünk.És amit a legjobban szeretek az az, hogy nem alap lányokat hoz.Hanem igazi nőket.Gondolat menetemből egy újabb üzenet szakít meg.Természetesen Jake az.

"Oké oké, nyugodj le Styles. Pár óra és megyek.Addig le ne idd magad! Jxx"  ~ez után az üzenet után zsebre rakom a telefonomat.És a szekrényemhez sétálok.Kell valami új ruha.Ki tárom szekrényem ajtajait.
És kutakodni kezdek benne.A választásom  egy fehér pólóra esik, ehhez párosítok egy fekete farmert.
Göndör fürtjeimet ma nem rejtem el.Minek? Előbb utúbb valamelyik kurva le szaggatja rólam a sapkát.Ezért
nem is próbálkozom.Író asztalomról el veszek néhány óvszert.Az egyiket a far zsebembe rakom, a másikat a jobb első zsebembe.A harmadikat pedig a fehér converse-be.Miután ezzel a dologgal meg vagyok.Ki megyek a hálómból, gondosan be zárom magam után az ajtót.Nem szeretem ha a szobámba be mennek.
Ebbe a szobába még egy ember se lépet be, rajtam kívül.Gondolom, most fel merül bennetek az hogy akkor hova viszem az egy éjszakás kalandokat? Egyszerű, hotel.Vagy egy haverhoz.Le sétálok a lépcsőmön, vissza a konyhába.El kéne kezdeni készülődni.Állapítom meg amint a fali órára pillantok.14:24 percet mutat.Jól el ment az idő.Na akkor kezdjük.Elő szedek tíz üveg Jack Daniel's-t.Ez után néhány whisky következik.A konyha szekrény mélyéről elő kotrok néhány chips-et is.Hátha enni akarnak.Miután ezzel végzek, a nappaliba sétálok.Elő pakolok néhány alap cuccot, ami egy igazán jó bulihoz kell.Két hatalmas hangfalat rakok a nappali két sarkába, és egy mély nyomot a kettő közé.Mivel nem vagyok Dj, nekem ez is meg teszi.
Össze kötöm az előbb említett tárgyakat a hifimmel.Majd be rakok egy Nirvana zenét.Amire a sok picsa rázhassa magát kedvére.

                            *                                     *                                *

zene
A házam tele van emberekkel.Minden helyiségben van legalább tíz ember.A zene üvölt, már azt sem Én kezelem. Jake és Én a pultnak dőlve figyeljük a táncoló lányokat.Már éjfél tájt járhat az idő, azt se tudom.
Itt mindenkiben van alkohol, a lányok már erotikusan táncolnak.Ami kicsit izgat, de nem annyira hogy oda mennyek valamelyikhez és "beszélgessek" vele.Ha értitek mire célzok.Bambulva figyelem az egyik falat, egészen mostanáig.Szemem meg akad egy hosszú lábú, barna hajú lányon.Haja derekáig ér, és barna színben pompázik.Hosszú lábait egy fekete harisnyába rejti.Testét egy fekete egybe ruha takarja.Ami combközépig ér neki.Lábfejét fekete telített talpú magassarkú takarja.Háttal áll nekem, ezért nem láthatom arcát.Pedig
egészen biztos vagyok abban, hogy az is gyönyörű.A tánc parkett felé megy egy lila hajú lánnyal.Nagyon ismerősek, mind a ketten.De fogalmam sincs honnan.A tömeg közepén állnak meg.A zene ütemére kezd táncolni a barna hajú."Kis fekete ruhás"-nak nevezem el magamban.Csípőjével köröket ír le.Egyre jobban érzem magamat.Poharamat az asztalra teszem, és a "Kis fekete ruhás"-hoz sétálok.A tömegen át vágok, egyenesen hozzá megyek.Amikor már elég közel vagyok hozzá, egyik tenyerem derekára csúsztatom.S mögé állok.Nem hagyja abba a táncot.A zene gyorsabb lesz, Ő pedig jobban kezd el mozogni.Ágyékom neki nyomon,kicsit visszább vesz.De nem áll le.Meg ragadom csuklóját és a lépcső felé húzom.Szorosan fogom, ne hogy el veszítsem.Bár igaz a nevét se tudom, de kit érdekel? Egy név ide vagy oda? Nem mindegy.Fel érve a lépcsőn még mindig nem nézzek rá.Ki nyitom a szobám ajtaját és be lököm a sötétségbe.
Be csapom magam mögött az ajtót, s a lányhoz lépdelek.El vezetem az ágyhoz, s rá döntöm.Fölé tornyosulok, s apró csókokat hagyok a teste minden pontján.Végül ajkaimmal vissza vándorolok nyakához, s szívni kezdem gyenge pontjánál.Le rúgja magáról magassarkúját, én is így teszek converse-el.Keze az övemnél babrál.Akaratom ellenére is  mosolyognom kell, azon hogy milyen ügyetlen.Abba hagyom kínzását, és meg szabadítom fekete mini szoknyájától.Segítek neki az övemmel, és nehezen de sikerül ki igtatni  azt.
A szobát meg világítja a hold fény.Így kicsit látom testét.Vékony, karcsú teste van.Fehér neműje szintén feketében tündököl.Most már arcát is láthatom.Kéz kezemmel feje mellett támaszkodva, rá jövők.Ő Daniella.

30.Rész

                          Hii Guys!! I'm D. És ez itt a 30.Rész!! Köszönöm szépen
                       a 16,000-dik oldalmegjelenítést!!És a 21 feliratkozott!!Továbbra
                     is egy kérésem van : iratkozzatok fel, és komiz ha tetszett ;))
                         Jó olvasást!! Pusszancs♥♥♥♥♥♥
                                                                                                                 
Fb group:https://www.facebook.com/groups/239674476215134/
                                                                                                                       D xoxo





          "Mindent meg fogok tenni azért, hogy a kérést teljesítsem, 
           Bár már nem vagyunk barátok, attól én még  mindent meg teszek érte,
          Mert egyszer, valamikor, Ő is a barátom volt!" ~Liam Payne

                  1 Hónappal később...


Egy hónap telt azóta a nap óta.Mióta Harry-t el vitték.Nem mentem be hozzá egyszer sem.Amikor Ő el ment minden a fejje tetejére állt.Szó szerint.A turnénak vége lett, mivel négyen a srácok nem érnek ugyan annyit mint öten.Ezt valahogy meg is tudom érteni.Paul egy rakás pénzt fizetett ki a maradék országoknak.
Azoknak az országoknak, ahova a fiúk nem mennek/tek el.A négy férfi meg kapta az utolsó fizetését és kész.
Ezek után, viszont külön váltak.Mindegyikük ment a saját útjára. Liam és én.Mi maradtunk együtt.Sőt, össze
költöztünk.Lassan három hete élünk együtt.És hogy őszinte legyek, már most hiányzik Harry. Persze, Liam
ez sose tudhatja meg.Miért? Mert ő szeret engem, és én is őt.Csak...Már nem érzek iránta úgy mint régen.
Vissza térve az előző dolgokra.Louis egyszer be ment Harry-hez a börtönbe,és azt mondta egy évet kapott.
Ezt az információt tőle tudtam meg.Ma van Augusztus 19-e.Nagyon sok idő telt el amióta ide kerültem.A bandához.Sok szép emléket adtak nekem,és a lányomnak.De aminek talán a legjobban örülök.Az az, hogy újra együtt lehettem Harry-vel. Még ha utál is, akkor is jó volt a közelében lenni.És látni, hogyan éli a minden napjait.S hogy vannak olyan emberek a közelében, akik törődnek vele.Fejem meg rázom hogy vissza térjek a valóságba.Tovább folytatom a mosogatást.Hirtelen két kar fonódik derekam köré.Kicsit meg ijedek, persze tudom hogy Liam az.fejét vállamra helyezi.Érzem parfümjének illatát.Lehelete simogatja bőrömet.
El öblítem az utolsó porcelán darabokat, és a helyükre rakodom őket.Ezek után a vizet -amiben mosogattam- le engedem.Szárazra törlöm kézfejeim s meg fordulok barátom ölelésében.Tekintettünk össze találkozik.Barna haját egy fekete sapkával takarja el.Halvány mosolyt küld felém.Mint mindig most is le kell néznie rám.Mogyoró barna szemeit rám szegezi.Ajkaira pillantok, majd gyorsan vissza íriszeire.Ajkaira mosoly húzódik. Lebuktatott...  Arca közelíteni kezd enyém felé.Végül, ajkaink egymásra találnak.Lassan
csókol, mégis annyira indulattal teli.Ágyékát nekem nyomja, csókunkba nyögök.Majd mosolyogva vállunk el.El pirulva nézzek rá.Ő viszont csak mosolyog.Homlokomra ad egy csókot,és a nappaliba sétálunk.Le csücsülünk a kannapéra, csend telepszik ránk. Nem mintha eddig nem az lett volna....   Egyik karját át dobja vállamon.Így kicsit közelebb kerülünk egymáshoz.
-Csinálunk egy képet?-duruzsolja fülembe.Aprót bólintok.Addig ő elő kapja telefonját,és be állítja a kamerát.Meg igazítom a hajam -habár nincs mit igazítani rajta- és Liam felé fordulok.Magához húz, és át ölel.
Ökölbe szorítom kézfejem,s a számhoz emelem.Barátom arcát az én arcomhoz nyomja.Egy másodperc, és bumm! Kész a fotó.Meg tekintjük a "mester művünket".Mindketten el nevetjük magunkat, a saját arcunkon.
Liam-nek vissza adom mobilját, aki örömmel veszi ki ujjaim közül.Valamit pötyögtet rajta majd le rakja az előttünk levő asztalra.Föl áll és el sétál.Innen tökéletesen rá láttok mobiljára, mi vagyunk a háttérképe.Azt a
képet rakta be amelyiket az előbb készítettük.Meg mosolyogtat a képünk.Tényleg furcsa.Legalábbis számomra.Gondolataimból lányom csilingelő hangja zökkent ki.Hátra kapom a fejem,Liam karjaiban ott van az én kis Csöppségem.Le ülnek mellém, a díványra.Lányomat át vettem Barátomtól.Nyomok arcára néhány puszit.Kacaja be tölti az egész helyiséget.Amióta vissza kaptam őt, jobban oda figyelek rá.Többet vagyok vele, ami eddig lehetetlen volt.
-Anya, -szólal föl,mindketten rá szegezzük tekintettünk- holy' vany Apa? -arcunkról le fagy a mosoly.A "Harry témát" még nem nagyon beszéltük meg Liam-mel. Talán ezért is annyira kényes ez a téma.És alapból is, akár hogy is veszem. Harry annyi fájdalmat okozott már Liam-nek. És nekem is egyaránt.Habár, én már
régebb óta ismerem Őt.És tudom hogy kell vele bánni, de ők a srácok.Ők ezt nem tudták.Ez volt a baj.
De ami most igazándiból engem zavar.Az az, hogy Darcy kitől tudta meg hogy Harry az apja? Nyugodtságomat idegesség váltja föl. Liam-re pillantok, ő is rám néz.Állkapcsa meg feszül.Szemeit újra Darcy-ra irányítja.Maga felé fordítja a kislányt.Mélyen a szemébe néz.  Mire készül? 
-Darcy, -kezd bele- Apukádnak el kellett utaznia.Nagyon hosszú időre.-barna íriszei kétségbe esetten keresik lányom tekintetét. Darcy hirtelen le ugrik a kannapéról, és Liam-mel szembe fordul.
-Ez nyem' igaz!Hazudsz!-kiabálja, majd fel fut a szobájába.Halljuk ahogy föl siet a lépcsőn, s be vágódik az egyik szoba ajtó.Barátom maga elé meredve ül.Közelebb csúszok hozzá, tenyerem hátára helyezem.S végig simítok rajta néhányszor.
-Nyugodj meg, ez nem a te hibád.-suttogom.Ki egyenesedik, majd rám figyel.
-Tudom, de akkor is, annyira rossz érzés így látni egy két éves angyalt.-meg ölelem.
-Fel megyek meg nézem, rendben?- nézzek gyönyörű szemeibe.Aprót bólint.Ezzel itt hagyom őt.A lépcső felé sétálok.Fel sétálok a lépcső fokokon, az emeleten jobbra fordulok -Darcy szobája felé-s a barna ajtóhoz lépdelek.Zokogást hallok, ezért nem is kopogok.Be nyitok a rózsaszínű hálóba.S az ágyon sírdogáló Darcy-hoz megyek.Le ülök ágya szélére,kéz fejem kis hátára fektettem.Újra meg ismétlem azokat a mozdulatokat amelyeket pár perccel ez előtt.Mély levegőt veszek, és próbálok magamból valami anyai szót ki csikarni.
-Darcy, -hangom halk- néz rám légyszíves. -meg teszi egy kis idő után, le törlöm könnyeit- Liam csak, nem szeretne fel zaklatni.Azok után amik történtek, Ő is nagyon félt téged. -tűröm haját füle mögé- Figyelj, meg ígérem hogy ég találkozni fogsz Harry-vel. -át ölel engem, vagyis, inkább karjaimba omlik.Ismét zokog.
-Szeretem Hally-t. -motyogja mellkasomba.Haját simogatom,és hátát.Nyugtatás képen.Néhány perc csöndesség után képes vagyok kinyögni egy mondatott.
-Én is szeretem Kicsim.-ez után, végleg csendben maradunk. Darcy még egy ideig sír, de utána el alszik.Pontosítva, álomba sírja magát.Miután sikerül ágyba fektetnem kicsiny testét, s be takarni őt.Le oltom a lámpát és egy jó éjt puszit nyomok homlokára.Ez után véglegesen el hagyom a szobáját.Halkan csukom be magam mögött az ajtót.Ki csúszik számon egy nagy sóhaj.Át sétálok a saját szobámba, vagyis a közös szobámba.Le ülök az ágyra és a falat bámulom.Miért kellett meg tudnia hogy van apja?Minden jó volt úgy ahogy volt.Az az illető aki el mondta neki, csak rontott a lányom életén.Persze, egyszer ki derült volna hogy Harry az apa.De nem most.Nem most amikor ilyen kicsi, nem érti mi történik körülötte, és vele.Csak zajlanak az események.Amelyeket nehéz fel dolgozni. Ahj Styles. Miért? Miért hozott minket össze a sors?!
Minden jobb lett volna soha a büdös életben nem találkozom veled. Valld be Daniella, magadra vagy dühös! Nem Harry-re. Csak is magadra, amiért nem mentél be hozzá... Nincs igazam??
 Én teljesen meg bolondultam? Saját magamban képes vagyok veszekedni? Ez kész agyrém.Kicsit meg rázom a fejem.Hogy újra vissza térjek az élő emberek közé.Csak most veszem észre Liam-et. Aki pakolászik.
-Liam, hova mész? -ráncolom homlokom.Meg fordul -eddig háttal volt nekem- és rám néz.Kezébe veszi a kocsi kulcsot.
-Uhm..A srácokkal meg beszéltem egy találkozott.Tudod, amolyan utolsó találka.- fel húzza a cipőit.Nyom egy csókot a számra és le lép.Különös.Mintha titkolna előlem valamit.Ez hülyeség! Felejtsd el! Ő nem Harry.
Félre teszem ezeket a gondolatokat, és el megyek fürödni.Elő keresem a pizsamám, és valami tiszta alsó neműt.Ezekkel a cuccokkal vonulok be a fürdő szobába.Ruháimat le dobálom magamról, és a szennyestartóba dobálom azokat.Hajam fel kötve hagyom, valahogy ma nincs kedvem hajat mosni.Be állok a zuhany kabinba.Meg engedem a meleg vizet, ami át járja testemet.A víz simogatja testemet, és jól esik el áztatni magamat.Fürdés közben teljesen kikapcsol az agyam.És egy teljesen másik világba csöppenek.Fél óra után úgy döntök elég lesz.És ki szállok.Testemet egy törölközőbe rejtem.Szárazra törlöm magamat, majd föl veszem a fehérnemű alsómat.Ezt követi a rövid nadrágom, és a rövid ujjú pólóm.A használt törcsöt is a szennyesbe dobom.Le kapcsolom a villanyt és a hálómba vándorolok.Be  érve a sötét helyiségbe kicsit meg ijedek.De inkább nem játszóm a "hiszti királynőt" , hanem be fekszek az ágyba, és próbálok aludni.




                        Liam Payne 


-Haver, vagy egy órát késtél. -szál be a kocsimba Louis.Be csapja maga mögött az ajtót.
-Bocs, Daniella elől nehéz el menni.-mondom.Már most bánom hogy hazudtam neki, de nem mondhattam el azt hogy Harry-hez megyünk.El indítom a kocsit, és Louis navigálásával el indulunk Hazza-hoz.Az út hosszú de nem baj, hisz egy barátunkról van szó.És mi ilyenkor nem viccelünk.Út közben föl vesszük Zayn-t és Niall-t is. Hiszen mi vagyunk a One Direction. S mi öten érünk egy egészet!Igaz Harry miatt szakítottam Sophia-val, de hogy őszinte legyek nem bánom, mert ha Sophia szeretett volna akkor nem ment volna bele.
A srácok mint mindig most is ökörködnek.Szóba kerül minden, nők, pénz, autók, és szívatások.Sztorik.Régi sztorik, mint például.Amikor a banda először jött össze. Harry apjánál, és reggel a mi kis Göndörünket zenével ébresztettük föl.Mit meg mondjak jó buli volt.Akkor még nekem is göndör hajam volt.A régi szép idők.Szóval a sok sztori -mert van egy pár- elő jön.És mindet, természetesen Louis meséli el.Mi meg csak röhögünk rajta egy jót.Pedig, most sírnunk kéne.


                    2 óra múlva... 
           

Le parkolok a börtön parkoló részén.Mindannyian ki szállunk az autóból.Össze nézzünk.Hát el érkezett ez a pillanat is.Le zárom a gépjárművet.És el indulunk.Lassan lépdelünk a bejárati ajtóhoz.Én megyek be elsőnek, utánam pedig jönnek ők.A recepcióhoz vezet minket utunk, itt útba igazítanak minket.Majd egy rendőr kíséretével  el megyünk egy szobáig.Ahol át kutatnak minket.Azért hogy nem e csempészünk be valamit, vagy valami ilyesmi.Nem e készülünk bűnt el követni.Miután ez is meg volt tovább megyünk.Egy ajtóhoz érünk.Amit kér rendőr őriz.Kezükben valamilyen fegyverrel.A mi biztosunk beszél valamit a másik őrrel, és ki nyitják az ajtót.Itt ismét össze nézzünk.Ennyire veszélyes lenne Harry Styles? Át lépünk az ajtón, és ott van.Rács mögött.Fekszik az ágyán -amelyhez már hozzá szokott -észre vesz minket.
-Hé Styles! Látogatok!- üvölti az egyik rendőr.Az előbb említett fel kell, és ránk néz.
-Harry, -megy a rácshoz Niall -hogy vagy haver? -röhögi. Harry szemei lángolnak a dühtől, az indulattól.Igazságtalanságot tettek vele szemben.Ő csak jól akart cselekedni, erre ezek a....
-Hogy hogy vagyok? -hangja fenyegető-Be vagyok zárva a négy fal közé, nem hagyhatom el ezt a szar cellát zsaru nélkül.Szerinted hogy vagyok te sík hülye!Takarodjatok el! Nem vagyok rátok kíváncsi.-mindenki meg feszül Harry szavaitól. Ír barátunk hátrébb lépdel, és le hajtja kobakját.El kapom Harry tekintettét.
-Mennyetek hozzatok neki egy kávét.-mondom de nem nézzek senkire, csakis Harry-re.A három srác el megy.Bár tudom, szívesebben maradnának itt.Ő is csak engem néz.Csak fürkésszük egymást.Nem tudhatom mit érez.Még életemben nem voltam börtönben.
-Hogy van a lányom? -szólal föl, hangja sokkal halkabb mint az előbb.
-Hiányzol neki. -válaszolom.Smaragd zöld szemei fel csillannak.Kínos csend telepszik ránk.Amit Ő tör meg.
-Daniella? -kérdezi.Már háttal áll nekem, tudom fáj neki mindaz amin keresztül ment.A börtönnél nincs rosszabb, ezt jegyezzétek meg!
-Jól van, -adok rövid választ.Tekintettem a padlóra szegezem.Minden annyira meg változott.Már felnőttek vagyunk, mégis gyerekesen viselkedünk.Meg fordulok és a ki járat felé veszem az irányt.
-Vigyázz rá Liam, -állít meg a rekedtes hang- helyettem is, kérlek. És, szeresd Őt, -vissza fordulok.Az amit eddig rejtegettem most ki jön.A fekete rácshoz sétálok.
-Szeresem? -kérdezem vissza- Hogyan amikor téged akar Harry? Álmában a Te neved hajtogatja!Téged akar, pont úgy ahogy Darcy is. -kiabálom.Íriszeim meg telnek könnyel, de nem sírok.
-Kérlek Liam, -jön ide hozzám- vigyázz rájuk, ennyi a kérésem.-bólintok egyet.Hisz Harry még 11 hónapig itt lesz.El lépek a cellától, és végleg a kijárathoz megyek.
-Igaz barát vagy!Kérj tőlük bocsánatot a nevemben.-hallom utolsó szavait.Ezzel ki lépek abból a sötét helyből.És próbálom fel dolgozni az előbb történteket, de akár hogy is csinálom nem megy. Ezt lehetetlen   fel dolgozni.Ki kell hoznom Harry-t erről a fos helyről, nem ezt érdemli.A srácokra pillantok, és szegény Niall-re. Harry jól rá ijesztett.Hozzájuk sétálok.És együtt sétálunk ki a pokolból.