30.Rész

                          Hii Guys!! I'm D. És ez itt a 30.Rész!! Köszönöm szépen
                       a 16,000-dik oldalmegjelenítést!!És a 21 feliratkozott!!Továbbra
                     is egy kérésem van : iratkozzatok fel, és komiz ha tetszett ;))
                         Jó olvasást!! Pusszancs♥♥♥♥♥♥
                                                                                                                 
Fb group:https://www.facebook.com/groups/239674476215134/
                                                                                                                       D xoxo





          "Mindent meg fogok tenni azért, hogy a kérést teljesítsem, 
           Bár már nem vagyunk barátok, attól én még  mindent meg teszek érte,
          Mert egyszer, valamikor, Ő is a barátom volt!" ~Liam Payne

                  1 Hónappal később...


Egy hónap telt azóta a nap óta.Mióta Harry-t el vitték.Nem mentem be hozzá egyszer sem.Amikor Ő el ment minden a fejje tetejére állt.Szó szerint.A turnénak vége lett, mivel négyen a srácok nem érnek ugyan annyit mint öten.Ezt valahogy meg is tudom érteni.Paul egy rakás pénzt fizetett ki a maradék országoknak.
Azoknak az országoknak, ahova a fiúk nem mennek/tek el.A négy férfi meg kapta az utolsó fizetését és kész.
Ezek után, viszont külön váltak.Mindegyikük ment a saját útjára. Liam és én.Mi maradtunk együtt.Sőt, össze
költöztünk.Lassan három hete élünk együtt.És hogy őszinte legyek, már most hiányzik Harry. Persze, Liam
ez sose tudhatja meg.Miért? Mert ő szeret engem, és én is őt.Csak...Már nem érzek iránta úgy mint régen.
Vissza térve az előző dolgokra.Louis egyszer be ment Harry-hez a börtönbe,és azt mondta egy évet kapott.
Ezt az információt tőle tudtam meg.Ma van Augusztus 19-e.Nagyon sok idő telt el amióta ide kerültem.A bandához.Sok szép emléket adtak nekem,és a lányomnak.De aminek talán a legjobban örülök.Az az, hogy újra együtt lehettem Harry-vel. Még ha utál is, akkor is jó volt a közelében lenni.És látni, hogyan éli a minden napjait.S hogy vannak olyan emberek a közelében, akik törődnek vele.Fejem meg rázom hogy vissza térjek a valóságba.Tovább folytatom a mosogatást.Hirtelen két kar fonódik derekam köré.Kicsit meg ijedek, persze tudom hogy Liam az.fejét vállamra helyezi.Érzem parfümjének illatát.Lehelete simogatja bőrömet.
El öblítem az utolsó porcelán darabokat, és a helyükre rakodom őket.Ezek után a vizet -amiben mosogattam- le engedem.Szárazra törlöm kézfejeim s meg fordulok barátom ölelésében.Tekintettünk össze találkozik.Barna haját egy fekete sapkával takarja el.Halvány mosolyt küld felém.Mint mindig most is le kell néznie rám.Mogyoró barna szemeit rám szegezi.Ajkaira pillantok, majd gyorsan vissza íriszeire.Ajkaira mosoly húzódik. Lebuktatott...  Arca közelíteni kezd enyém felé.Végül, ajkaink egymásra találnak.Lassan
csókol, mégis annyira indulattal teli.Ágyékát nekem nyomja, csókunkba nyögök.Majd mosolyogva vállunk el.El pirulva nézzek rá.Ő viszont csak mosolyog.Homlokomra ad egy csókot,és a nappaliba sétálunk.Le csücsülünk a kannapéra, csend telepszik ránk. Nem mintha eddig nem az lett volna....   Egyik karját át dobja vállamon.Így kicsit közelebb kerülünk egymáshoz.
-Csinálunk egy képet?-duruzsolja fülembe.Aprót bólintok.Addig ő elő kapja telefonját,és be állítja a kamerát.Meg igazítom a hajam -habár nincs mit igazítani rajta- és Liam felé fordulok.Magához húz, és át ölel.
Ökölbe szorítom kézfejem,s a számhoz emelem.Barátom arcát az én arcomhoz nyomja.Egy másodperc, és bumm! Kész a fotó.Meg tekintjük a "mester művünket".Mindketten el nevetjük magunkat, a saját arcunkon.
Liam-nek vissza adom mobilját, aki örömmel veszi ki ujjaim közül.Valamit pötyögtet rajta majd le rakja az előttünk levő asztalra.Föl áll és el sétál.Innen tökéletesen rá láttok mobiljára, mi vagyunk a háttérképe.Azt a
képet rakta be amelyiket az előbb készítettük.Meg mosolyogtat a képünk.Tényleg furcsa.Legalábbis számomra.Gondolataimból lányom csilingelő hangja zökkent ki.Hátra kapom a fejem,Liam karjaiban ott van az én kis Csöppségem.Le ülnek mellém, a díványra.Lányomat át vettem Barátomtól.Nyomok arcára néhány puszit.Kacaja be tölti az egész helyiséget.Amióta vissza kaptam őt, jobban oda figyelek rá.Többet vagyok vele, ami eddig lehetetlen volt.
-Anya, -szólal föl,mindketten rá szegezzük tekintettünk- holy' vany Apa? -arcunkról le fagy a mosoly.A "Harry témát" még nem nagyon beszéltük meg Liam-mel. Talán ezért is annyira kényes ez a téma.És alapból is, akár hogy is veszem. Harry annyi fájdalmat okozott már Liam-nek. És nekem is egyaránt.Habár, én már
régebb óta ismerem Őt.És tudom hogy kell vele bánni, de ők a srácok.Ők ezt nem tudták.Ez volt a baj.
De ami most igazándiból engem zavar.Az az, hogy Darcy kitől tudta meg hogy Harry az apja? Nyugodtságomat idegesség váltja föl. Liam-re pillantok, ő is rám néz.Állkapcsa meg feszül.Szemeit újra Darcy-ra irányítja.Maga felé fordítja a kislányt.Mélyen a szemébe néz.  Mire készül? 
-Darcy, -kezd bele- Apukádnak el kellett utaznia.Nagyon hosszú időre.-barna íriszei kétségbe esetten keresik lányom tekintetét. Darcy hirtelen le ugrik a kannapéról, és Liam-mel szembe fordul.
-Ez nyem' igaz!Hazudsz!-kiabálja, majd fel fut a szobájába.Halljuk ahogy föl siet a lépcsőn, s be vágódik az egyik szoba ajtó.Barátom maga elé meredve ül.Közelebb csúszok hozzá, tenyerem hátára helyezem.S végig simítok rajta néhányszor.
-Nyugodj meg, ez nem a te hibád.-suttogom.Ki egyenesedik, majd rám figyel.
-Tudom, de akkor is, annyira rossz érzés így látni egy két éves angyalt.-meg ölelem.
-Fel megyek meg nézem, rendben?- nézzek gyönyörű szemeibe.Aprót bólint.Ezzel itt hagyom őt.A lépcső felé sétálok.Fel sétálok a lépcső fokokon, az emeleten jobbra fordulok -Darcy szobája felé-s a barna ajtóhoz lépdelek.Zokogást hallok, ezért nem is kopogok.Be nyitok a rózsaszínű hálóba.S az ágyon sírdogáló Darcy-hoz megyek.Le ülök ágya szélére,kéz fejem kis hátára fektettem.Újra meg ismétlem azokat a mozdulatokat amelyeket pár perccel ez előtt.Mély levegőt veszek, és próbálok magamból valami anyai szót ki csikarni.
-Darcy, -hangom halk- néz rám légyszíves. -meg teszi egy kis idő után, le törlöm könnyeit- Liam csak, nem szeretne fel zaklatni.Azok után amik történtek, Ő is nagyon félt téged. -tűröm haját füle mögé- Figyelj, meg ígérem hogy ég találkozni fogsz Harry-vel. -át ölel engem, vagyis, inkább karjaimba omlik.Ismét zokog.
-Szeretem Hally-t. -motyogja mellkasomba.Haját simogatom,és hátát.Nyugtatás képen.Néhány perc csöndesség után képes vagyok kinyögni egy mondatott.
-Én is szeretem Kicsim.-ez után, végleg csendben maradunk. Darcy még egy ideig sír, de utána el alszik.Pontosítva, álomba sírja magát.Miután sikerül ágyba fektetnem kicsiny testét, s be takarni őt.Le oltom a lámpát és egy jó éjt puszit nyomok homlokára.Ez után véglegesen el hagyom a szobáját.Halkan csukom be magam mögött az ajtót.Ki csúszik számon egy nagy sóhaj.Át sétálok a saját szobámba, vagyis a közös szobámba.Le ülök az ágyra és a falat bámulom.Miért kellett meg tudnia hogy van apja?Minden jó volt úgy ahogy volt.Az az illető aki el mondta neki, csak rontott a lányom életén.Persze, egyszer ki derült volna hogy Harry az apa.De nem most.Nem most amikor ilyen kicsi, nem érti mi történik körülötte, és vele.Csak zajlanak az események.Amelyeket nehéz fel dolgozni. Ahj Styles. Miért? Miért hozott minket össze a sors?!
Minden jobb lett volna soha a büdös életben nem találkozom veled. Valld be Daniella, magadra vagy dühös! Nem Harry-re. Csak is magadra, amiért nem mentél be hozzá... Nincs igazam??
 Én teljesen meg bolondultam? Saját magamban képes vagyok veszekedni? Ez kész agyrém.Kicsit meg rázom a fejem.Hogy újra vissza térjek az élő emberek közé.Csak most veszem észre Liam-et. Aki pakolászik.
-Liam, hova mész? -ráncolom homlokom.Meg fordul -eddig háttal volt nekem- és rám néz.Kezébe veszi a kocsi kulcsot.
-Uhm..A srácokkal meg beszéltem egy találkozott.Tudod, amolyan utolsó találka.- fel húzza a cipőit.Nyom egy csókot a számra és le lép.Különös.Mintha titkolna előlem valamit.Ez hülyeség! Felejtsd el! Ő nem Harry.
Félre teszem ezeket a gondolatokat, és el megyek fürödni.Elő keresem a pizsamám, és valami tiszta alsó neműt.Ezekkel a cuccokkal vonulok be a fürdő szobába.Ruháimat le dobálom magamról, és a szennyestartóba dobálom azokat.Hajam fel kötve hagyom, valahogy ma nincs kedvem hajat mosni.Be állok a zuhany kabinba.Meg engedem a meleg vizet, ami át járja testemet.A víz simogatja testemet, és jól esik el áztatni magamat.Fürdés közben teljesen kikapcsol az agyam.És egy teljesen másik világba csöppenek.Fél óra után úgy döntök elég lesz.És ki szállok.Testemet egy törölközőbe rejtem.Szárazra törlöm magamat, majd föl veszem a fehérnemű alsómat.Ezt követi a rövid nadrágom, és a rövid ujjú pólóm.A használt törcsöt is a szennyesbe dobom.Le kapcsolom a villanyt és a hálómba vándorolok.Be  érve a sötét helyiségbe kicsit meg ijedek.De inkább nem játszóm a "hiszti királynőt" , hanem be fekszek az ágyba, és próbálok aludni.




                        Liam Payne 


-Haver, vagy egy órát késtél. -szál be a kocsimba Louis.Be csapja maga mögött az ajtót.
-Bocs, Daniella elől nehéz el menni.-mondom.Már most bánom hogy hazudtam neki, de nem mondhattam el azt hogy Harry-hez megyünk.El indítom a kocsit, és Louis navigálásával el indulunk Hazza-hoz.Az út hosszú de nem baj, hisz egy barátunkról van szó.És mi ilyenkor nem viccelünk.Út közben föl vesszük Zayn-t és Niall-t is. Hiszen mi vagyunk a One Direction. S mi öten érünk egy egészet!Igaz Harry miatt szakítottam Sophia-val, de hogy őszinte legyek nem bánom, mert ha Sophia szeretett volna akkor nem ment volna bele.
A srácok mint mindig most is ökörködnek.Szóba kerül minden, nők, pénz, autók, és szívatások.Sztorik.Régi sztorik, mint például.Amikor a banda először jött össze. Harry apjánál, és reggel a mi kis Göndörünket zenével ébresztettük föl.Mit meg mondjak jó buli volt.Akkor még nekem is göndör hajam volt.A régi szép idők.Szóval a sok sztori -mert van egy pár- elő jön.És mindet, természetesen Louis meséli el.Mi meg csak röhögünk rajta egy jót.Pedig, most sírnunk kéne.


                    2 óra múlva... 
           

Le parkolok a börtön parkoló részén.Mindannyian ki szállunk az autóból.Össze nézzünk.Hát el érkezett ez a pillanat is.Le zárom a gépjárművet.És el indulunk.Lassan lépdelünk a bejárati ajtóhoz.Én megyek be elsőnek, utánam pedig jönnek ők.A recepcióhoz vezet minket utunk, itt útba igazítanak minket.Majd egy rendőr kíséretével  el megyünk egy szobáig.Ahol át kutatnak minket.Azért hogy nem e csempészünk be valamit, vagy valami ilyesmi.Nem e készülünk bűnt el követni.Miután ez is meg volt tovább megyünk.Egy ajtóhoz érünk.Amit kér rendőr őriz.Kezükben valamilyen fegyverrel.A mi biztosunk beszél valamit a másik őrrel, és ki nyitják az ajtót.Itt ismét össze nézzünk.Ennyire veszélyes lenne Harry Styles? Át lépünk az ajtón, és ott van.Rács mögött.Fekszik az ágyán -amelyhez már hozzá szokott -észre vesz minket.
-Hé Styles! Látogatok!- üvölti az egyik rendőr.Az előbb említett fel kell, és ránk néz.
-Harry, -megy a rácshoz Niall -hogy vagy haver? -röhögi. Harry szemei lángolnak a dühtől, az indulattól.Igazságtalanságot tettek vele szemben.Ő csak jól akart cselekedni, erre ezek a....
-Hogy hogy vagyok? -hangja fenyegető-Be vagyok zárva a négy fal közé, nem hagyhatom el ezt a szar cellát zsaru nélkül.Szerinted hogy vagyok te sík hülye!Takarodjatok el! Nem vagyok rátok kíváncsi.-mindenki meg feszül Harry szavaitól. Ír barátunk hátrébb lépdel, és le hajtja kobakját.El kapom Harry tekintettét.
-Mennyetek hozzatok neki egy kávét.-mondom de nem nézzek senkire, csakis Harry-re.A három srác el megy.Bár tudom, szívesebben maradnának itt.Ő is csak engem néz.Csak fürkésszük egymást.Nem tudhatom mit érez.Még életemben nem voltam börtönben.
-Hogy van a lányom? -szólal föl, hangja sokkal halkabb mint az előbb.
-Hiányzol neki. -válaszolom.Smaragd zöld szemei fel csillannak.Kínos csend telepszik ránk.Amit Ő tör meg.
-Daniella? -kérdezi.Már háttal áll nekem, tudom fáj neki mindaz amin keresztül ment.A börtönnél nincs rosszabb, ezt jegyezzétek meg!
-Jól van, -adok rövid választ.Tekintettem a padlóra szegezem.Minden annyira meg változott.Már felnőttek vagyunk, mégis gyerekesen viselkedünk.Meg fordulok és a ki járat felé veszem az irányt.
-Vigyázz rá Liam, -állít meg a rekedtes hang- helyettem is, kérlek. És, szeresd Őt, -vissza fordulok.Az amit eddig rejtegettem most ki jön.A fekete rácshoz sétálok.
-Szeresem? -kérdezem vissza- Hogyan amikor téged akar Harry? Álmában a Te neved hajtogatja!Téged akar, pont úgy ahogy Darcy is. -kiabálom.Íriszeim meg telnek könnyel, de nem sírok.
-Kérlek Liam, -jön ide hozzám- vigyázz rájuk, ennyi a kérésem.-bólintok egyet.Hisz Harry még 11 hónapig itt lesz.El lépek a cellától, és végleg a kijárathoz megyek.
-Igaz barát vagy!Kérj tőlük bocsánatot a nevemben.-hallom utolsó szavait.Ezzel ki lépek abból a sötét helyből.És próbálom fel dolgozni az előbb történteket, de akár hogy is csinálom nem megy. Ezt lehetetlen   fel dolgozni.Ki kell hoznom Harry-t erről a fos helyről, nem ezt érdemli.A srácokra pillantok, és szegény Niall-re. Harry jól rá ijesztett.Hozzájuk sétálok.És együtt sétálunk ki a pokolból.