80.

                           Bananas! Itt a 80.Rész. Remélem elnyeri majd a
                   tetszéseteket, s komiztok, feliratkoztok, illetve csatlakoztok
                     a csoporthoz. Jó olvasást!!

                                                                                      D xoxo





A tányérokat a mosogatóba helyezem, háttal állok a két fiatalnak. Derekamra egy kéz simul, amely
ezer százalékig Harry-hez tartozik. Fejem oldalra fordítom, s a mosolygó képével találkozik tekintettem. Ajkaimra halvány mosoly húzódik. Szembe fordulunk Zayn-nel és Darcy-val. Kérdőn vizslatnak minket, mi pedig őket.
-Mikor indulunk? -töri meg a kínos csöndet lányom. Harry-vel egymásra nézzünk, majd vissza az előttünk lévőkre.
-Nem mentek haza, Londonba. -válaszolja a rekedt hang. Zayn arca megváltozik. Mondhatni, megkönnyebbül. Darcy le teszi a táskáját a földre, s egyenes testtartással áll velünk szembe. Megbököm Hazz-t, hogy mondjon valamit. Hisz, Darcy csak is erre vár.
-Öhm, -köszörüli meg a torkát- hol szeretnél lakni? Ebben a pár napban, természetesen. -szívemet hihetetlenül nagy melegség járja át. Tudom, neki ez nagy előre lépés. És, hogy csakis a családjáért, -értünk- teszi. A gerle pár homlok ráncolva néz ránk, egymásra pillantanak. Majd, Darcy félve rám

néz, ajkai elnyílnak;
-Zayn-nél. -ejti ki a nevet, amelyre férjem teste megfeszül. Zayn a lányunk mellé lép, szeme alatt egy lila folt húzódik. Amit tegnap este szerzett Harry-től, a folyóson. Zavartan fogják meg egymás kezét, amelyre Harry válasza egy morgás. Persze, azonnal elengedik a másik kezét, s sietve hagyják el a lakosztályunkat.
-Szerintem, hülye ötlet őket kettesben hagyni. -morogja mellőlem Harry. Amire a válaszom egy ütés a mellkasára. -Akkor is, az. -evvel besétál a hálóba. Míg én fej ingatva megnyitom a csapot, hogy eltudjak mosogatni. A törékeny porcelán darabokat a mosogatóba helyezem, s egy szivaccsal -amelyre mosogatószert öntök- törölgetni kezdem a piszkos edényeket. A második tányért mosom, amikor is kezek csúsznak csípőm két oldalára. Állát vállamon pihenteti, elöblítem a habos tányérokat, majd a pulton lévő üres részre rakom őket száradni. Megtörlöm kézfejeimet, s lassan megfordulok Ölelésében.
-Mit akarsz? -karjaimat nyaka köré fonóm, mintha fiatalodtam volna tíz évet -olyan boldog vagyok. Smaragdzöld íriszei rabul ejtenek, tekintettem elszakítom övétől s ajkaira vezetem azt. Puha, telt, rózsaszín ajkakra.
-A baba marad? -hanga komolysággal telt, szemei reménnyel teltek. Arcvonásaim megfeszülnek.
-Már hogy ne maradna? -kérdezem tetettet nem tudomásággal. Ajkaira ezer wattos vigyor ül ki, amely az én arcomon is tündököl. Ajka enyémre ragad, s apró csókot csen tőlem.
-Menjünk el valahova, csak mi, ketten. -csókolja homlokomat.
-Mégis hova akar menni, Mr Styles? -teszem fel kérdésem, karjaimat mellkasom előtt össze fonóm.
Csípőmet a pultnak döntöm. Válaszát várom.
-Ahova ön Mrs Styles. -nevetve bontakozok ki öleléséből, lábaim a háló szobába vezetnek. Ahol a káosz, s a rendetlenség fogad.
-Jézusom! -azonnal neki látok a takarításnak. A ruhákat föl szedegettem a padlóról, majd a szennyes tartóba rakom azokat. Vissza térve a fürdőből, a bőröndömhöz sietek. Ahonnan előveszek egy fekete toppot, s egy fehér csipkével szegélyezett, csípő nadrágot. És mind e mellé egy telített talpú magassarkú, szandált.  Gyorsan magamra veszem az említett darabokat, majd egy fésülködés után késznek nyilvánítom  magam. Táskámat vállamra veszem, s Harry-vel kézen fogva hagyjuk el a lakosztályt. A folyóson sétálunk végig, amely fekete-fehérbe burkolódzik. Beszállunk a liftbe, megnyomom az nullával ellátott gombot. Harry-hez fordulok, elengedem kezét, s megölelem. Arcom tetovált mellkasába fúrom. Mely, kilátszódik a fekete ing alól. -Annyira sajnálom. -motyogom. Ujjperceit gerincemen futtatja fel-s alá. Tényleg hülyén érzem magam, a tegnap este miatt. Gyerekesen viselkedtem, felnőtt létemre.

                                                     *          *           *

Egy közeli p lázába mentünk, ahol vagy 15-20 üzletbe bementünk. Mindenhol felpróbáltunk ezt azt. Néha egy-gy pólót, olykor viszont egy nadrágot. Vagy valami mást, ami elnyerte tetszésünket. Az egész nap a vásárlásról, -és természetesen- Rólunk  szólt. A vásárlásnak Antonia vetett véget, ugyanis a munka nem vár meg. A ma esti koncertre próbálni, kell. Úgy hogy, a vásárlást elhalasztottuk s elindultunk a próba helyszínére. Ami a hoteltől nem messze van, egy kisebb "hotelban". Valójában, tényleg az. Van hall, büfé, bár, medence, és néhány szoba. + A stúdió szerű helyiség, ahol a srácok próbálni tudnak a fellépésükre. A különbség csupán annyi, hogy csak mi vagyunk itt. Se személyzet, se senki. Csak a One Direction, a főnök, Darcy, és én.


                          Mr Malik

A próba alig egy órája kezdődött el. A többiek ugyan olyan hülyék mint voltak. Semmit se változtak.

Louis továbbra is löki a poénokat, amelyeken mindenki -kivétel nélkül- nevet. Liam, megfontolt, 'jó fiú'. Bár, ha nem ismerném azt mondanám bánatos. Kissé, nehéz vele szóba elegyedni ma. Niall, becsiccsentett de semmi baja. A dalokat gond nélkül énekli. Harry, pedig. Szúrós szemekkel néz engem, amikor is lányára mosolyok. Nem értem, miért nehéz elhinni, ha szerettem? Nem tehetek bizonyos dolgokról, így arról sem ha pont Belé szerettem. Kiéneklem az utolsó szavakat is, majd tekintettem a földre vezettem.
-Jól van srácok, szép munka volt. Tízperc szünet. -informál minket Antonia, a főnökünk. Még mindig nem értem, hogy hogyan került ide. Két lábfejet látok meg, -a sajátomon kívül. Elmosolyodom, s felnézzek a lábak tulajdonosára. Darcy mosolygó arca jelenik meg látó körzetemben. Azonnal ölelésbe vonom, amire egy morgást kapok -Harry-től. Elengedem, s mellém áll. -Gyönyörű hangod van. -suttogja fülembe, lábujjhegyen áll. Elhúzódik, tekintettem övébe fúrom.
-Tudom, -mondom- de neked szebb hangod van. -ujjperceim végig futtatom arccsontján. S egy csókot nyomok homlokára.
-Elég legyen! -csattan a rekedt hang. Darcy-val mindketten a hang irányába fordítjuk fejünket. Harry vérben forgó szemekkel kémlel minket. Daniella elviszi mellőlem Darcy-t, sokkal boldogabbnak tűnt. Mint tegnap. Harry és én maradunk a helységben. Felveszem a földről a vizes palackomat, letekerem a kupakját s belekortyolok. Elemelem ajkaimtól, rá tekerem a kupakot és le ejtem a földre. Harry elindul felém, amiből semmi jóra nem tudok következtetni. -Elviselem, hogy a hátam mögött együtt vagytok. De, előttem ezt, soha többet ne próbáld meg. -hangja fenyegetően cseng, mivel nem akarok veszekedést ezért bólintok egyet. A nap hátra levő részében, még két óra próbálással telik. Utána, pedig egy ruhapróba, és irány a koncert. Mondanom se kell, Darcy mind végig velem van. Amit Liam nem néz túl jó szemmel, erről majd később még megkérdezem. Minden esetre, ha Hazza elfogadja már más nem érdekel. Hisz, Ő a lány apja, nem Liam.

Ui; Bocsánat a rövid részért. :/ Boldog pünkösdöt! 

79.

                                Sziasztok! Meghoztam Nektek a 79.Részt!
                 Nagyon remélem, hogy tetszeni fog és hogy; komiztok,
              feliratkoztok. Illetve csatlakoztok! Köszönöm a múltkori résznél
                  a komikat, :) Jó Olvasást! Pusszi! ♥ ♥ ♥ ♥

                                                                                                             D xoxo



                           Mr Styles 


Lassan nyitom ki a szemeimet. Az este folyamán jó ha két órát aludtam. Egész éjjel gondolkodtam, folyamatosan Daniella szavai visszhangoztak bennem. Szemhéjam egy pillanatra lezárul, amint arra gondolok, amikor kifejtette véleményét -magáról. A szívem össze szorul, ha arra gondolok rossznak tartja magát. Bárcsak tudnám, miért érzi ezt. Bárcsak... Egy sóhaj szökik ki ajkaimon, majd fölülök az ágyban. A mellettem elterülő szépségre szegezem zöld íriszeimet. Vajon mióta érezheti ezt?

De a legfontosabb kérdés az az; hogy miért nem mondta el nekem?  Ha már tizenegy kibaszott éve együtt vagyunk, ennyit elvárnék tőle. Tényleg olyan nehéz lett volna beavatnia az érzéseibe? Ha egyszer így érez, akkor legalább megpróbálhatta volna elmondani. De nem tette, és ez bánt a legjobban. Persze csak azután, hogy azt hiszi nem szerettem.. Fogalmam sincs arról, hogy most mi van vele. De ki fogom deríteni, és addig nem fogom ezt a témát elengedni. Ameddig nem tudom meg az igazságot. E gondolattal kimászok a hatalmas francia ágyból, s a konyhába megyek. Kezeimmel a szekrényeket nyitogatom valami élelem után kutatva. Miután minden hozzávalót megtalálok a reggelihez, neki állok a palacsinta elkészítésének. A serpenyőt ami a gáztűzhelyre rakom, majd bele öntöm a palacsinta folyékony formáját. Várok öt-tíz percet, majd egy "laza" mozdulattal megfordítom a palacsintát -ne hogy félig legyen csak kész. Ezt a folyamatot még hússzor megismétlem, a kész palacsintákat egy tányéra helyezem. Amelyet az ebédlő asztal közepére helyezek, Megterítem az asztalt két főre, majd le elfoglalva méltó helyemet. Előveszek egy szál cigarettát. Ajkaim közé veszem a gyilkos szálat, és meggyújtom azt. Letüdőzőm, a füstöt pedig kifújom piercinges ajkaim közt. Eközben Daniella foglal helyet velem szemben, fekete combközépig érő köntösében. Elvesz egy palacsintát, a tányérjára rakja. Megszórja kakaóval, össze tekeri és falatozni kezd. Érzelemmentes arccal figyelem mozdulatait, melyet tesz. Újra kifújom a füstöt, majd elnyomom a cigi csikket az üveg asztalon.
-Miért tetted ezt Daniella? -utalok a tegnap esti kis 'kiruccanására'. Le nyeli a szájában lévő falatot, az eszközöket le teszi, megtörli kecses ajkait.
-Harry, nézd, -kezdi a mentegetőzést, a kifogásokat keresi.
-Nem érdekelnek a hazugságok. -csapok az asztalra, -Annyit kérdeztem, miért tetted? -hangom még rekedt a reggelnek köszönhetően. Sóhajtva hajába túr, majd elfordítja fejét. Mi az, már a szemembe se bír nézni? -Daniella? -szólítom nevén, tekintetét rám vezeti. Nagy levegőt vesz.
-Mert már elegem van belőled Harry, -feleli halnak, -Elegem van a folytonos háborúzásból közted és Darcy között! -kiabálja, felpattan és a hálóba menekül. Tipikus Daniella, menekül. Felállok én is, és utána rohanok. Ezzel itt, nincs vége.
-Én háborúzok? -kérdem, miközben belépek a helységbe. Éppen bőröndjébe dobálja ruha darabjait, dolgait. Mi a fene?
-Igen te! -néz rám egy pillanatra, majd a laptopot is bedobja a bőröndbe. Nem hinném hogy egyben marad. Feláll az ágyról, -Miért nem tudod elfogadni, ha szereti Zayn-t?! -hisztérikus hangja bassza a fülemet. Mi van?! A düh áramol ereimben, amint Lányomra és arra az idiótára gondolok.
-Mert Zayn...-éppen végig sérteném az említettet, mindenféle trágár kifejezéssel amikor is Daniella közbe szól;
-Jó ember? Elfogadható? Mert,  -itt már előttem áll, karba font kezekkel- Zayn tökéletes lenne a lányunkhoz? -szemöldökét az égbe emeli, s kínosan felnevet. -Jobb ha, mi egy kicsit -mutat rám, majd magára -szünetet tartunk. -evvel elfordul, ismét a bőröndjébe pakol. Mellé lépek, elkapom felkarját s a matracra nyomom annál fogva.  A csípője két oldalára térdelek, most lett kurvára elegem.
-Miért akarsz szünetet, tizenegy év után? Hm? Talán van valaki más, aki jobb nálam? -hangom egyre mélyebb, s mélyebb a szavak után. Teste meg remeg enyém alatt, tudom le kéne állnom. De , miért is? -Szeretőd van.-szűröm fogaim közt. Ujjaim elfehéredésig szorítják vékony felkarját. Arcát fürkészem, lehunyja szemhéját s könnyei folyni kezdenek.
-Ha szeretőm lenne, szerinted itt lennék veled most ebben a pillanatban? -suttogja a kérdést. Elengedem karját, kinyitja szemeit. -Itt lennék Harry? -erőteljesen ejti ki a szavakat, majd keze csattan arcomon. Aminek hatására fejem elfordul az ellenkező irányba. -Válaszolj! -üvölti. Kezeimmel megtámasztom magam karjai mellett. Tekintettem elveszem a falról, s állapotos
feleségemre vezetem. Sós könnycseppek áztatják tökéletes arcát.
-Nem. -motyogom. Kínos csönd áll be kettőnk közt. Hirtelen fel akar kelni, de testem gátolja szabadságát.
-Engedj el! -emeli meg hangját, könyökein támaszkodik meg. Így, ajkaink szinte össze érnek. Fejem ingatom kérésére, muszáj megbeszélnünk a gondjainkat. Muszáj.
-Miért nem akarod a babát? -teszem fel a furdaló kérdést. Egész este csak e miatt nem tudtam aludni. Folyton a választ kerestem, de nem találtam. Miért? Letörli könnyeit, és ismét megpróbál elmenekülni előlem. Előlem és a tények elől. -Daniella! Kérlek, mond el. -könyörgöm, miközben csuklóit a matrachoz szorítom -a feje fölött.
-Miattad Harry, -sírja, -miattad nem akarom. -szemeit lehunyja. Elengedem csuklóját, s csípőjére ülök. Lefagytam. Az egész...Miattam lenne? Mit vétettem, amiért nem lehet újabb gyermekem? Hangosan fújom ki bent tartott levegőm. Miért? Miért kapom ezt? - Túl sokat...Veszekszel. -folytatja- Attól tartok, ha ez...ez így megy tovább, a családunk nem lesz többé...- zokogja. Egyik alkaromon támaszkodom meg, míg szabad kézfejemet arcához emelem. Ujjperceimmel óvatosan törlöm le könnyeit.
-Ne, Dani. Ne sírj. -kérlelem, különben én is elsírom magam. -Férfi létemre-  Ujjbegyeim felitatják a csalódott könnyeket feleségem arcán.  -Sajnálom, érted? Csak... -keresem a szavakat- Nehéz végig nézni azt, hogy a lányom felnő. -vallom be. Daniella felnevet, kérdőn nézzek rá. Hüvelykujjammal letörlöm utolsó könnyeit is.
-Harry, -suttogja, - ő mindig a mi kislányunk lesz. -tenyere arcomhoz simul. Melynek hatására szemeim lezárulnak. Ajkaim megremegnek, miközben kifújom bent tartott levegőmet.
-Tudom, de akkor is rossz látni, ezt...Ezt a folyamatot. -mondom akadozva. Hű, ilyen se volt még. A nagy Harry Styles akadozva beszél? Mi történt velem?!
-Tudom, -ajka súrolja enyémet. S lassú, szenvedélyes csókban forrnak össze ajkaink. Finoman hátára fektettem, kezeimen tartom meg testsúlyomat. Melyekkel feje két oldalán támaszkodom. Nyelveink gyengéden kényeztetik egymást. Csókunk véget nem érő, de a levegő -mint, mindennek- ennek is véget tud vetni. Elszakadva tőle, ajkaim nyakára vándorolnak.  Apró csókokkal hintem be selymes bőrét, mely az elmúlt tizenegy évben kényeztetett engem. Fogaim közé veszem bőrét, s meghúzóm azt. Felszisszen, de tudom jól esik neki. Szereti a "barbár" kényeztetést. Időnként meg szívom bőrét, hogy mindenki tudja ismét az enyém. Egyik kézfejem levándorol testén, hasánál megállok. Ujjaimmal kicsomagolóm köntöséből, amely alatt -örömmel látom- nincs túl sok minden. Kibújtatom a fekete anyagból, és a földre hajítom azt.



  Mrs Styles 

Forró nyelvét végig vonszolja kulcscsontomon, majd megharapja azt. Az érzés kellemesen fájdalmas. Ajkai mellkasomon időznek el, s egyre lejjebb s lejjebb halad testemen. Mintha én lennék a vászon, Ő meg a művész. Ő alkot, én engedem. Én vagyok az, amire alkothat. Én a része vagyok, az Ő része.
Ujjai nemi szervemen siklanak végig. A levegő egyetlenül jár ki-be bennem, míg mellkasom folyamatosan emelkedik fel-s le. Hirtelen az érzés eltűnik, valami...Vagy, inkább valaki eltünteti. Zihálva könyökölök fel, s szembesülök a ténnyel Harry nincs itt. Hol van?~Teszem fel magamnak a kérdést. Pár perccel később egy tálal a kezében tér vissza. Kíváncsi tekintettemmel követem teste mozgását. Amikor lép, izmai kirajzolódnak. S a rajtuk lévő tetoválás megmozdul, mintha önálló
életet élnének. A tálat le teszi az ágy elé, majd kivesz belőle egy jég kocka darabot. Ajkai közé veszi

azt, vissza helyezkedik fölém. Ajkát a kulcscsontomhoz érinti, a hideg jég perzseli felhevült bőrömet. Szinte azonnal olvadni kezd. Hátamon terülök el, karjaimat a fejem fölött hagyom. Ezzel teljesen átadva magamat Neki. Neki és az érintéseknek. Harry végig húzza a jeget testemen, egészen a bugyim vonaláig. Itt már, szinte semmi sincs a kocka darabból. Kinyitom szemeimet, felkönyökölök majd fordítok helyzetünkön. Lovagló ülésben ülök csípőjére, hátán terül el. Miközben tartja velem a szemkontaktust. Lassan lehajolok hozzá, s csókban forrok össze puha, telt ajkaival. Nyelvem könnyedén csúszik át ajkai közt, s játszik nyelvével. Ráharap nyelvem végére, aminek  hatására elhúzódom. Csóválva megmozdítom csípőmet, felnyög. Ajkaimra gonosz mosoly húzódik, finoman mozgatni kezdem csípőm. Míg ő hátra vetett fejjel élvezi cselekedeteimet. Fejem nyaka hajlatába rejtem el. Ezernyi csókkal hintem be puha, tetovált bőrét. Hatalmas tenyerei derekam két oldalára kerülnek, lejjebb csúsztatja tappancsait. Majd letépi fekete csipkés bugyimat. Lassan lekerül róla is a zavaró ruhadarab. Teste enyém fölé kerül, hátam  érintkezik az ágy takarójával. Lábaimmal körül ölelem derekát, karjaimat nyaka köré fonóm. Gyors tempót diktál, amihez -mostanra már- hozzá szoktam. Arca nyakam hajlatába esik, s fülembe suttog mocskosabbnál mocskosabb dolgokat. Ujjam hajával foglalatoskodnak, a csendes helységet a mi zihálásunk tölti be. Ágyékunk össze ér, minden egyes lökésnél. Fejem hátra szegezem, sokkal gyorsabban kezd el mozogni. Amikor is, az ajtó ki nyitódik. Azonnal megragadja figyelmemet az ajtóban álló Zayn és Darcy.
-Bocs. -mondja Zayn, és gyorsan ránk csapja az ajtót.
-A..rohadt életbe. -morgom, s össze szedve magam kiszabadulok Harry izzadt teste alól. Köntösöm azonnal magamra aggatom, és valami fehérnemű után kutatok. Amit hamar meg is találok a bőröndöm belsejében. Vörös arccal fordulok férjem felé, aki már farmerban ül az ágyon. -Nem hiszem el...Én...Jézusom! -járkálok föl-s alá. Ez.. Miért pont velünk történik meg? Harry elém rohan, és tenyerei közé veszi arcom.
-Nem történt semmi. -feleli lazán. Mi van?! Idegesen fejtem le kezeit arcomról, majd átölelve derekát fejem mellkasára hajtom.
-Ja, csak láttak minket intim pillanataink közepette. -motyogom. Legszívesebben elásnám magam, hihetetlen hogy harminc évesen ilyeneket csinálunk. Borzasztó. Borzalmas anya vagyok. Kuncogást hallok, elhúzódom tőle szúrós szemekkel fürkészem. -Harry, már nem vagyunk húsz évesek. -mondom komolyan. Nem kellene így elengednünk magunkat.
-De ötven évesek se. -nevetésben török ki, igaza van. De nem tudom, ez így...Nem fair. -Dani, nekünk erre szükségünk van. -informál. Hm, jó tudni. -A szex mindenkinek kell. A k*rva életbe. -szájon verem, mire komoly arccal néz le rám. -Ne ütögess. Ez nem a szürke ötven árnyalata, hogy ilyen eszközökhöz folyamodj. -közli velem, szemöldököm az egekbe szökik. -De, ha szeretnéd, ki kötözlek. -súgja, mellkasánál fogva eltolom magamtól majd az ajtó felé lépkedek.
-Kussolj Styles. -evvel ki nyitom az ajtót, és kíváncsi tekintetekkel találom szembe magam. Sóhajtva lépek ki eléjük, majd megyek el mellettük a konyhába. A kínos csönd beáll köztem és Darcy-ék közt.
Amit fogalmam sincs ki fog megtörni.