61.Rész

                                        Hii Guys!! Rengeteg idő után végre!! Itt a 61.Rész!
                                     Nem az a nagyon hosszú rész, sajnos, de azért remélem el
                                   nyeri a tetszéseteket!! Köszönöm szépen az 54,000 ezer
                               oldalmegjelenítést! Jó olvasást!!!! :)

                                                                                                          D xoxo
                       

Mr Styles

Mögöttem Daniella áll, s tudom le kéne nyugodnom.De, ebben a pillanatban ki tudna? Senki! Egy férfi se tudna nyugodt maradni ilyen helyzetben.
-Harry, kérlek. -hallom meg magam mögül, feleségem hangját.Meg fordulok.
-Mit kér-lekezel?! Daniella, ne legyél már ennyire naiv!Zayn ki kezd vele, nyisd már ki a szemed! -kiabálom, kicsit hátrébb lép.Meg forgatja szemeit, mélyen szívja be a levegőt.
-Nem vagyok naiv, csak nem bírod el fogadni a tényt;hogy kezd felnőni! -emeli meg hangját.
-Kezd fel nőni? -nevetek- Olyan, buta vagy Daniella.Fogd fel ha így folytatják, Darcy-ból kurva lesz. -vágom ismét a fejéhez, keze ismételten csattan arcomon.Fejem automatikusan fordul el az ellenkező irányba.El veszi kézfejét, rá nézzek.
-Ne mondj ilyet.-evvel magamra hagy.A hálószobánk ajtaja be csapódik, s hallom ahogyan kattan egyet a zár.Szuper, egyre jobb és jobb a napom... Az ujjaim közt lévő készülék ismét rezeg egyet.Szemeim a tenyeremben lévő rózsaszín Iphone-t fürkészik.Még egy sms, mélyen szívom be a levegőmet.Meg nyitom a szöveges üzenetet;

"Mit csinálsz kislány? Ugye nem rosszalkodsz? :3 :D Zxx"

Szemeim össze szűkülnek, s egy sóhaj hagyja el ajkaim.Miért ilyen nehéz a gyerek nevelés?Már kezdem bánni hogy nem fiam született.Akkor nem kéne az miatt aggódnom, hogy mikor ki akarja meg rontani.Lábaim meg indulnak a lépcső felé, közben lányom telefonját a zsebembe csúsztatom.Le siettek a földszintre, magamra veszem a bakancsomat.Ujjaim közé pedig a kocsi kulcsot,ki tárom házam ajtaját majd be vágom magam mögött.Lábaim a garázsba vezetnek,szemeim az udvaron legeltettem.A kapu mentén virágok, és tuják sorakoznak egymás mellett, két oldalt.Mindenhol zöld fű borítja a talajt, kivéve a kocsi felhajtott.Be sétálok a tágas garázsba ahol autóim sorakoznak.A Range Rover-be ülök, be indítom a motort.El indulok.Ki megyek az udvarból, és ki kanyarodok jobbra a fő út felé.Ujjaim szorosan fogják a kormányt, szinte el fehér ülnek.A dühömet csak még jobban növeli az hogy Daniella nem tesz Zayn és Darcy "barátsága" ellen.Igen, a barátságuk számomra túl merész és sok.Ilyet nem kellene írogatnia a lányomnak, remélem jó indoka van arra hogy ezt csinálja.Legalábbis ajánlom neki...


                        Zayn Malik 



-Szállj már le a telefonodról! -szól rám Liam, fel pillantok fekete Iphone-m mögül.Le zárom az előbb említett mobilt és a zsebembe mélyesztem.Hátam a kényelmes bőr kanapémnak döntöm.
-Darcy-t zaklatod, ugye? -vigyorog rám Niall.El mosolyodom, nem tudom miért, talán a szőke srác arcán vagy...Az imént említett  lány nevén.
-Zayn, mit akarsz tőle? -szegezi nekem kérdését Liam.Ajkaim el vállnak, s éppen meg szólalnék de a bejárati ajtó be csapódik (?!).Mindhárman az ajtó felé kapjuk tekintetüket, Harry dühös tekintetébe ütköznek.Beljebb lépdel, át a nappali és az előszobát el választó boltív alatt.Felém közeledik, kézfejei ökölbe szorulva lógnak teste mellett.A levegőben hirtelen tapintani lehet a feszültséget, melyet maga

Zayn Malik

Harry áraszt.Meg áll a kannapé mellett, engem figyel.
-Beszédem van veled,Zayn. -mondja lassan, hangjából ítélve nincs túl jó kedvében.Ami, lehetséges hogy miattam van.Állóm tüzes tekintetét.
-Mondjad haver. -veszem fél várról a dolgot.Mondjuk, más hogyan nem is tudnám venni.Hisz, azt se tudom hogy -most- miért utál engem.
-Miért zaklatod a lányom? -kérdezi össze zárt fogai mögül.Fel állok, így vele egy magasságba kerülök.Szemeivel követi minden egyes mozdulatomat, mintha bármit tudnék ártani Neki, és a lányának. Buta kölyök... 
-Harry, valamit nagyon félre értesz. -mondom szemébe nézve.Folytatnám, de ő ezt meg teszi helyettem.
-Félre értek? - meglepetten néz rám,egy pillanatig nevet majd arc vonásai komollyá  válnak- Figyelmeztetlek, ha nem hagyod békén a lányomat...Ki csinállak Zayn. -hangja rekedten cseng fülemben, miután távolodó alakját figyelem.
-Nem tehetsz semmit se a barátságunk ellen,nőj fel Harry.Darcy-val csak barátok vagyunk. -kiáltom utána, meg áll egy pillanatra majd meg fordul.S már most tudom hiba volt az előző mondatom.Vissza sétál hozzám, ám ekkor Niall föl pattan a fotelból és kettőnk közé áll.Testem meg feszül övével együtt, szemei szikrákat szórnak.Nem fogok meg futamodni, csak azért mert be beszéli magának azt hogy a lányát akarom.Nem hagyom, hogy ebben a hittben legyen, és hogy ezért veszekedjünk.
-Harry, -hallom meg magam mögül Liam hangját.A kettőnk közt álló szőkeség kis távolságot tart a Göndör és köztem.Liam a banda egyetlen egy értelmes tagja is hozzánk sétál.Kezét Harry vállára rakja.
-Harry, nyugodj le.Zayn tudja hogy a lányod tabu. -mondja neki, mire  ő ki fújja bent tartott levegőjét. -Mindannyian tudjuk hogy nem lehet, és különben is, veled egy idősek vagyunk.Hogy a picsában kezdene ki a kislányoddal? -nevet Liam, ezzel kicsit oldja a hangulatot.Izmaim el ernyednek, hátrébb lépek egyet.Harry még mindig engem figyel, ahogyan én is őt.
-Ajánlom hogy így legyen, Liam. -az említettre néz, majd rám.Szemében a düh, a harag, és a csalódottság csillog.Meg fordul tengelye körül, és el hagyja a házamat.A bejárató ajtóm be csapódik, Niall vissza ül a helyére.Liam a fejéhez kapva lélegez nagyokat, én pedig nyugodtan állok, mintha mi sem történt volna.
-Ez volt az első, és az utolsó hogy falaztam neked! Értetted Zayn?!-mondja szemembe nézve Liam.Máris lelkiismeret furdalása van? Vigyorogva sétálok át a konyhába és iszok meg egy pohár martini-t.  Barna hajú barátom idegesen túr bele a hajába.Nem értem miért az, hisz csak kicsit hazudott Hazza-nak.Abban igaza van, hogy túl idős vagyok hozzá.De, ha tudná hogy a Darcy kezd ki velem meg változna a véleménye, s nem velem hanem a lányával kiabálna.
-Hey, skacok. -lépkedek vissza a kannapéhoz- El megyünk bulizni? -vigyorgok Niall-re, ő is el mosolyodik.Tehát benne van, Liam-re pillantok.
-Miben sántikálsz Zayn? -kérdezi karba font kezekkel, ennyire át látható lennék? Fejem ingatom, miközben ördögi mosolyom egyre szélesebb és szélesebb lesz.
-Egy óra múlva találkozzunk, a High street-i Night Club-ban. -mosolygom majd el indulok az emeletre.Ha jól tudom olyan, egy óra körül járhat az idő.És mire egy lány, bocsánat nő el készül be esteledik.Fel érve a hálómba az ágyamra esek, elő veszem telefonom.S azt kezdem el nyomkodni, ujjaim automatikusan a névjegyzékre tapadnak, majd a már ismerős nevet keresik.Ujjperem az "új üzenet"-re nyomom, miután ki választottam a személyt.

" Hiányzol... :/ Zxx" 

El küldöm az üzenetet, bár már tudom nem válaszol rá.Úgy ahogyan az előző tízre se.De, álljunk csak meg.Miért érzem magam ennyire le törtnek?Egy kislány miatt? Ez nevetséges, nevetségesen érzem magam.Olyan, furcsa ez.Több mint egy hónapja csinálom ezt, vagy inkább Ő csinálja velem?
Őszintén, nem tudom.De, kezdem úgy érezni magam mint egy; fiatal tinédzser.

60.Rész

                                        Hii Guys!!! I'm D, és hoztam a következő 60.Részt!
                                    Remélem el nyeri a tetszéseteket! Ha pedig olvasod,
                                  nyugodtan iratkozz fel, komiz vagy csatlakoz a csoportba!
                                Jó olvasást Minden Bananasnak!! ♥♥♥ :)

                                                                                                                  D xoxo








                          Mr Styles 

Lábaimmal a lépcsőt szellem s közben egy kérdés jár a fejemben;miért vagyok ennyire hülye? Miért nem tudom be fogni a számat akkor, amikor kellene? Miért csinálom ezt, miért bántom meg a szeretteimet? Le érek a földszinti fürdőhöz, be nyitni értelmetlen.Mert tudom;be van zárva.Az ajtó előtt állok, feleségem keserves zokogását hallgatom.Közben azon töröm magam, miért kellett ennek

/Zene/

történnie? Minden jó lenne ha Zayn nem kezd ki a lányommal.Ha nem csinál hülyeségeket.Amióta Perrie elhagyta, azóta ilyen.Nem normális, ha Daniella csak a felét tudná annak, amit én...Még a házba se engedte volna be Zayn-t, már bánom hogy nem avattam be.És amit mondtam, nem gondoltam komolyan.Azt hittem, ha azt mondom neki, akkor majd jobban védi Darcy-t.Nem ezt akartam, sose akartam ezt.Ez a helyzet, pillanat emlékeztet a régi Harry-re.Aki szerette ezt, azt ha sírtak miatta.Aki könyörtelen és kegyetlen volt.Aki úgy bánt vele akárcsak egy rabszolgával, nem pedig úgy mint egy nővel.S ez az emlék, rá döbbent arra, hogy most sem vagyok több.Normális az életem, családom van munkám.De Én, ugyan olyan vagyok, amilyen voltam.Kicsivel se jobb, se több.Ugyan olyan  idióta, gyerek vagyok, mint ami voltam.Csak, most már ténylegesen felnőttem, s tudom mit rejt az éjszaka.És minden más...Ökölbe szorított kézfejemmel kopogtatok egyet a fehér fa ajtón.
Mivel nincs válasz hosszú tetovált ujjaim a kilincsre csúsztatom, le nyomom azt.A fehér tákolmány, ki nyílik -amit még csak remélni se mertem volna.Be lépek a nagynak nevezhető helységbe, Daniella háttal áll nekem.Sír.Halkan csukóm be magam mögött az ajtót, remélhetőleg nem hallotta meg hogy be jöttem.Közelebb lépek hozzá, szipog párat majd meg szólal;
-Mit szeretnél? -hangja erőtlen, s gyenge.Még mindig háttal áll nekem, és tudom mit kellene tennem.Oda kéne mennem és bocsánatot kérni tőle, amiért ezt vágtam a fejéhez.De nem teszem.Ez nem egy hülye romantikus film, vagy sorozat; ez a valóság! Ez meg történik, ez az élet;nehéz és sz@r.Az emberek csak dolgoznak dolgoznak, és dolgoznak, utána pedig értelmetlen dolgokra költik el a pénzüket.A mai tizenévesek, nem tudják mi az igazi élet.Mert anyuci meg apuci agyon kényezteti őket, az ilyen gyerekekből lesznek a nagyképű nagyszájú kölkök.A mai tizennégy éves lányok a szórakozó helyeken töltik az estéiket, miközben a szüleik azt hiszik hogy otthon vannak.Vagy, ha otthon is vannak facebook-nak, hajnalig, vagy annál tovább.Ez a világ el van cseszve, ahogyan az emberek is.Azt pedig nem akarom, hogy én és a családom is ezek közé az emberek közé tartozzanak.
Mert tudom; mi mások vagyunk.Vissza térve, a jelenbe; szólásra nyitom ajkaim;
-Daniella, nézd, el ismerem hülyesége...-folytatnám tovább de, megfordul.Tekintettem az övével ütközik.Gyönyörű barna szemei körül ott vannak a piros foltok, amik most keletkeztek;miattam.Íriszei könnyben úsznak, ajkai remegnek.
-Nem Harry, igazad van.Mindenben, ahogyan mindig is. -hadarja- Darcy-nak nem való ez... -körmeit figyeli,ki fújja bent tartott levegőjét- Megyek és beszélek vele, erről. -fel emeli fejét, egy mű mosoly keretében el megy mellettem.Az ajtó ki nyitódik, majd be csapódik. El basztad Styles...
Sóhajtva lépek ki a fürdőszoba helységből percekkel feleségem távozása után.Amint be csukóm az ajtót lányom aggódó arcával találkozik tekintettem.Meg állok előtte, le pillantok rá.Ujjaimmal végig szántom kusza fürtjeimet, lányomat vizslatom.
-Minden rendben? -kérdezi halkan.
-Persze Darcy. -mondom és a lépcsőhöz sietek, sietnék ha nem ragadná meg a karomat.
-Ne néz hülyének! Anya fel pofozott. -feleli, miközben el engedi karomat.Felé fordulok.
-Te ne az én dolgommal foglalkozz.Különben is szobafogságban vagy, emlékszel?! -oktatom ki mire szemeit forgatja, ilyennek ezek a mai tinik mindenbe bele ütik az orrukat.
-Akkor is fel pofozott. -mondja, karba font kezekkel.Nem hiszem el hogy ennyire gyerekes...Chh.
-Akkor sem a te dolgod! -hangom meg emelem, amit szemmel láthatóan nem igazán várt.Azt hiszem egy kis alvás jót tenne most nekem.
-Inkább, matekoz egy kicsit, úgy is rossz vagy belőle. -ezzel magára hagyom, nagyszájú utódomat.Fel siettek a lépcsőn, és egyenesen a háló szobánkba megyek.Daniella az ágyon fekszik, az oldalára fordulva.Le dobom magam mellé, s csak a plafont bámulom.Tisztában vagyok azzal hogy gyerekünk van, és hogy felelősség teljesnek kell lennem.De, nem akarok az lenni.Mindig is felelőtlen voltam, és a minap kaptam egy ajánlatot amit még nem említettem Dani-nek.Se másnak, vagyis a srácoknak mert, végtére is mi vagyunk a One Direction vagy nem? Mindössze annyi az ajánlat, hogy még egyszer utoljára lépjünk fel, együtt.Aztán ha, tetszik a mostani fiataloknak akkor lesznek további fel lépések.A többiek bele egyeztek, de nekem meg kellene beszélnem Vele. Ami most szerintem nem lenne tanácsos, főleg nem úgy hogy haragszik rám.Mert Én hülye meg bántottam.
-Daniella.. -fordulok felé, de ebben a pillanatban Ő is felém fordul.Egyik karjával át öleli derekamat, fejét mellkasomra hajtja.Tenyerem hátára helyezem.
-Utálok veszekedni. -motyogja, mosolygok.Olyan...Furcsa a mi kapcsolatunk, mind a ketten gyerekek vagyunk még.Nagyon is.
-Én is, babe. -mondom ujjaimmal hajába túrok.Imádom a rövid haját, sokkal szexibb így.Felnőttesebb,és többet láttok az arcából;Ami tetszik.EL húzódik tőlem, a csípőmre ül;lovagló ülésben.Tenyereimet derekára teszem, közben füle mögé tűr egy tincset.Tartja velem a szemkontaktust.Nyakamhoz hajol, s csókolgatni kezdi fedetlen bőrömet.Ujjaim ruhája alját gyűrik fel, ujjaim a fedetlen részt cirógatják.Ajkaival nyakamat harapdálja, szívja.Mi a fene ütött az én vissza fogott feleségembe?
-Babe, nem volt elég a tegnap este?-vigyorgom, miközben élvezem ajkainak kényeztetését.Szemhéjam le hunyom, s az agyam kikapcsolom.Nem tudok gondolkodni, főleg nem akkor amikor ilyeneket csinál velem.
-Nem. -suttogja, fülembe.Meg szabadítom kardigánjáról, majd az ágy mellé dobom, tisztában vagyok azzal hogy ezt nem kéne.De, kit érdekel? Engem nem.Lassan mellém fekszik, puha ajkait hiányolom.
El tűnt a vadmacskám...Fejem oldalra fordítom.
-Most mi van? -kérdezem, hangom rekedt és tudom ez be jön neki.
-Semmi édesem. -válaszolja, majd közelebb húzódik mellém.Fölém hajol, ajkait enyéimre helyezi.Csókban forrunk össze,
-Sajnálom. -motyogom.Nem akartam és nem is akarom el veszíteni soha.Hülyén hangzik ez, minden tizedéves számára.De, én ezt így érzem.És nem akarom hogy ez az érzés valaha is el múljon.Úgy érzem, még mindig szerelmes vagyok, és az is maradok.Örökre! Örökre az maradok, fiatal és szerelmes.Csókunkat s gondolataimat az ajtó nyitódása zavarja meg;lányunk áll az ajtóban.És egy "fúj ezt nem kéne" fejjel bámul ránk.
-Mit szeretnél? -kérdezi mellőlem Daniella.
-El viszel vásárolni?!. -hangneméből ítélve ez inkább kijelentés volt mint sem kérés.Fel ülök a hatalmas francia ágyunkban.Lányomat vizslatják zöld íriszeim, egy topot visel rövid nadrággal.Nem igazán tetszik ez az öltözék, már csak azért se mert mindene kint van belőle.
-Veszel magadnak normális ruhákat is? -kérdezem, mire szemeit forgatja.
-Ezek is normális ruhák...Nem az őskorban élünk, fater. -mondja, sarkon fordul és a szobájához siet.
-Az őskorban a lányok ruhát hordtak nem pedig, ilyen ízét.Öltözz fel és el mehetsz vásárolni. -kiabálom utána.Még hogy őskor... Amikor én voltam tizenöt a nőkön voltak ruhák. Gyűlölködő gondolataimat, lányom telefonjának rezgése zavarja meg.Az éjjeli szekrényen heverő Iphone-ért nyúlók, egy sms-e érkezett.Meg nyitom azt, szemeimmel végig futom az üzenetet.Melyet Zayn-től kapott;

      "Miért tűntél el baby? Hiányolom a kis tested... Zxx" 

Szemeim tágra nyílnak, föl kellek az ágyból és kiviharzok a hálóból.Darcy szobájának ajtaján dörömbölök, kis híján be töröm a fadarabot.A düh, és a harag amit most érzek...Le írhatatlanul rossz.

59.Rész

                                         Hii Guys!! I'm D, és hoztam Nektek egy
                                    59-Részt! Sajnálom amiért mindig késnek a részek,
                                 mostantól hétvégenként lesznek csak...Az iskola miatt..
                             Na, de most ne szomorkodjunk...Hanem olvassátok el ezt a
                           nem túl hosszú részt, és nyugodtan komizzatok iratkozzatok fel!
                       Ó, és KÖSZÖNÖM SZÉPEN az 50.Feliratkozott, és az 50,000
                    ezer oldalmegjelenítést!!! ♥♥♥♥ :) Jó olvasást!!

                                                                                                               D xoxo

Mr and Mrs Styles 

Egész nap kerültem lányomat és a feleségemet is.Niall sajnos el ment, adtam neki pár tanácsot a barátnőjével kapcsolatban, remélem hasznára válnak.Nem értem Daniella-t, miért rám haragszik? Ő miért kezeli ilyen nyugodtan a helyzetet? Talán tud valamit amit Én nem? El hallgat előlem valamit? Na jó, Harry ez nevetséges.11 év után nem bízol a saját feleségedben?  Fejem enyhén meg rázóm, göndör fürtjeim össze kuszálódnak fejem tetején.Az ágy szélén ülök és gondolkodom, egész reggel ezt csináltam.Miért? Hisz én vagyok a férfi a házban! Vagy nem? Meg mondhatom a saját lányomnak hogy mit szabad és mit nem! A háló szobám ajtaja ki nyílik, Daniella lép be rajta.Már fel öltözött -sajnos, pedig abban a köntösben jól nézet ki.Egy fekete virág mintás szoknyát visel, egy bő kardigánnal.Még így is istenien fest...
Rám pillant majd, elém sétál.A szoknyája csak a combja közepéig ér, s a melleire jó rá látásom van.
-Harry? -szólít meg feleségem lágy hangon.Szemeibe nézzek, tudom mit akar, de nem fog sikerülni.
-Daniella, nem fogok bocsánatot kérni tőle. -hunyom le szemeimet.Nem állhatom a tekintetét, mert akkor Ő győz, azt pedig nem akarom.Akárhányszor a szemébe nézzek, olyan mintha hipnotizálna.
-Harry, ne legyetek ilyen gyerekesek... -ül mellém, kezét a combomra teszi. -Nézd, gyerek.Ő szeretne nyerni ellened, hagyd meg neki ezt az örömöt.Utána ennek a Zayn dolognak vége lesz, édes. -utálom, utálom ezt a hangot.Amikor így beszél hozzám, ezzel próbál meg győzni? Ismeri egyáltalán Zayn-t? Tud erről a férfiról bármit is? Nem, nem tud! Sz@rt se!Ajkaival nyakamat puszilgatja, miért kell ezt csinálnia? Fejem oldalra fordítom, ajkaink találkoznak.Nyelveink egymást kényeztetik miközben testét magam alá gyűröm...



                             Darcy Styles

-Sajnálom Lisa, apám meg örült...Nem tudod mit csinált ma reggel. -mondom legjobb barátnőmnek Lisa-nak.Csak ő barátkozott és barátkozik velem, az osztálytársaim...Nem igazán szeretnek, nem tudom miért nem.
-Ugyan, vesd be a kölyök kutya szemeket.Nem fog tudni ellenállni, el enged. -barátnőm sosem volt az a könnyen le rázható és fel adó típus.Ő mindig küzdött és ellenállt, egy igazi lázadó.
-Nem, ez úttal örök szoba fogságban vagyok...Úgy ötven éves koromig. -mondom, nincs jó kedvem.De rossz se, igaz a reggeli incidens óta apával nem is szóltunk egymáshoz.De, nem tudja mennyire rossz iskolába járni.Úgy hogy mindenki egy el kényeztetett libának tart, csak azért mert a faterom Harry Styles. Igen, tudok apámról és a bandájáról Niall be avatott.
-El kell jönnöd, itt lesz Zayn is. -hallom a hangján ahogyan mosolyog.Amitől kicsit kuncogok, nehéz esetű barátnő.
-Sajnálom, le kell tennem.Szia. -ezzel bontom a vonalat,szemeim az ablakon kívülre merednek.Kellett ez nekem? Nem.Tudom hogy nem, de akkor is...Tizennégy vagyok, kell a magánélet és a pasi.
-Nem meg mondtam hogy felejtsd el a telefont. -apám rekedtes hangja járja át a halló járatomat.Egész végig itt volt bent? Lassan meg fordulok, apám az ajtóban áll karjait mellkasa előtt fonja össze.Az ajtó félfának dőlve méreget engem, ahogyan kezemben az Iphone-al állok.El löki magát az ajtótól, felém kezd el sétálni.Most meg kapom, tuti kiabálni fog velem,főleg ha hallotta a beszélgetésemet.Apám el ér hozzám, egyik kezét ki nyújtsa felém.Fel nézzek rá.
-Kérem, -mondja, sóhajtva nyomom kezébe a készüléket- és a laptopot is. -mondja, az asztalhoz sétálok.
Össze csukóm a rózsaszín szerelmemet majd apám felé fordulva oda adom neki.Remélem, most már boldog.Karjaimat össze fonóm mellkasom előtt, és lehajtott fejjel várom hogy elhagyja a birodalmamat.
-Darcy, -emeli fel fejem- te a érdekedben csinálom ezt. -mondja, el kapom tekintettem és az egyik poszteremre szegezem.Sóhajt egyet, és távozik a szobámból.Maga mögött be csukja az ajtót, végre...El ment.Az ágyamhoz siettek,le ülök rá és hátra dőlök rajta.Szívás...Az én faterom miért ilyen? Miért nem tud le szállni rólam egy perce? És hagyja hogy éljek?! Ez így nem fair.Oldalamra fordulok, szemhéjam le zárul.Még csak dél körül járhat az idő, és én még is fáradt vagyok.Az álmosság el önti agyamat, ami jelzi hogy azonnal aludnom kell.Nem is teszek másképp, el alszom -rövid időm belül.S gyönyörű barna szemekkel álmodom...


                             Mrs Styles


Karba font karokkal figyelem férjemet aki az ágyunkon ülve kutat lányunk gépén.
-Harry, -sóhajtom,mellé sétálok- bíz benne. -ülök le, miért nem hallgat rám? Nem értem se Őt, se Darcy-t, mind ketten makacsak és nem engednek a másiknak.Meg látszik hogy rokonok...Le ülök a laptopot nyomkodó göndöröm mellé, szemeim a képernyőre helyezem.Meg van nyitva az "előzmények" és még néhány oldal, de azok csak ruha oldalak.Akkor miért kell aggódnia? Meg értem hogy apa, és hogy Zayn túl idős de erre Darcy is rá jön.Fejem vállára döntöm, nem bírom ezt ki, még csak most vesztek össze de már elegem van belőle.
-Harry, -szólalok meg újra.- ennek semmi értelme.Tizennégy éves, érted? Fiatal, és tudja hogy nem szabad. -miután észre veszem hogy egy szavamra se figyel, a gépet ki kapom az öléből és elé állok. -Figyelj rám! -parancsolom.Fel néz rám, zöld szemei kezdenek sötétedni.
-Nézd, tudom hogy félted de... -keresem a szavakat, amiket kis idő múlva meg találok- De, pár év múlva
ez be fog következni, barátja lesz.Mint minden normális embernek. Harry, kérlek kicsit nyugodj le. -hangom el hall amikor fel áll, s testével fölém tornyosul.
-Tudod Daniella, kurvára nem engedem hogy Zayn-el legyen. -hangja túlságosan fenyegető számomra,- És nem lesz mással se, mert amíg be nem tölti a harmincat abban a kibaszott szobában fog ülni és tanul! -ahogyan el hagyják a szavak a száját, úgy emelkedik a hang szintje, kezdek meg ijedni tőle... Ajkai el vállnak, fülemhez hajol;
-Tudod, Zayn kicsit másképp viselkedik a nőkkel. -suttogja- Én is bánhatok veled úgy, akkor talán meg tudod hogy milyen jövőt szánsz a lányodnak. -nyelek egyet, most komolyan képes meg fenyegetni.A laptop ki esik ujjaim közül, s a padlón köt ki.El húzódik tőlem, szemei feketében úsznak.Össze szedve minden bátorságomat, fel nézzek rá.
-Tudod Harry, elegem van a gyerekes viselkedésedből és abból hogy mindig ilyen vagy! Miért nem tudod el engedni magad egy kicsit?Annyira más vagy, és utálom azt hogy így bánsz velem! És egyáltalán miért fenyegetsz meg? -kérdezem tárt karokkal, szemeivel engem fürkész- Tudod mi a te bajod? Az hogy...-hangszintem jóval meg emelkedett a kelleténél, s úgy érzem nem fogok el hallgatni.
-Hogy mi a bajom? -vág közbe fel húzót szemöldökkel- Az hogy szart se tudsz az igazi életről, és egy számodra idegen velem egyidős férfival engeded aludni!Komolyan kurvát akarsz csinálni a lányomból?! -kiabálja, szemeimben könnyek gyűlnek amik mardosni kezdik szemeimet.Kézfejem meg lendül s az arcán éri el úti célját.Arca automatikusan el fordul a bal irányba, sajgó tenyeremet vissza engedem testem mellé.
Könnyes szemekkel figyelem Őt, amint végig simítja a sérült felületet.
-Miért nem bízol meg bennem? -nyögöm ki, ezzel ki viharzok a szobából.De, az ajtó küszöbénél meg torpanok lányom ijedt arca láttán.Nem akarom hogy sírni lásson, ezért a lenti fürdőbe menekülve zárkozom el előlük...S sírom ki magam, úgy ahogyan anno...