36.Rész

                             Hii Guys!! I'm D.Meg hoztam nektek az új részt.
                                Jó olvasást!! :))) Pusszancs♥♥♥
                                                                                                   D xoxo










             "Miért bántjuk meg a szeretteinket? Ha szeretjük Őket?
             Miért csinálunk ennyi hülyeséget? Ha bűnhődünk miattuk?
            Mi értelme van az életnek, Ha nincs akiért élj? " ~Harry Styles 

                  

                     1 Óra múlva... 
                
Miután el  magyaráztuk Darcy-nak a dolgokat, Én be vonultam az egyik helységbe.Amely egy háló szoba volt.Az ágy szélén ülve, magam elé meredek.S gondolkodok.Az ami az előbb történt.Az...Nem tudom meg
magyarázni, se magamnak, se másnak.Az érzéseim újra a felszínre törnek.De ezúttal, el fojtom azt.A padló
érdekesnek tűnik, jelenleg.Lányom és Ő lent vannak.Ez nehezebb lesz mint gondoltam.Miért vagyok ilyen szerencsétlen?Ilyen, ilyen, ostoba? Szeretem Őt, de mégse lépek.Pedig, kéne.Halk lépteket hallok, el fordítom fejem balra.És meg pillantom Őt.Hangosan fújom ki levegőm.Le ül mellém.Nem nézzek rá, hisz tudom így is csak azt a bizonyos "kaján vigyort" kapnám meg Tőle.Annyira idegennek érzem Őt.Őt, és magamat.Miért kell ezt csinálnunk? Annyit szenvedtünk már, -vagyis Én- annyi kudarcunk volt már.Talán nem is lesz a mi kapcsolatunkból az a "Happy End" .Ami mindenkinek van, csak mi vagyunk ilyen szerencse mentesek.Egy más elé meredünk, s várjuk a csodát.Ami újra össze köt majd Minket.De, ha engem kérdeztek, attól tartok.Hogy ez már soha se fog meg történni.A csend, mely köztünk van.Kezd kínossá válni.
Kezdem meg szokni az ilyen helyzeteket.
-Csodálatos Lányunk van. -töri meg a csendet.Bólintok rá egyet.Hogy ki fejezem egyetértésemet.
-Daniella, -szólal föl, pár perc után- miért nem mondtad el? -rá pillantok, tekintette kétségbe esetten keresi enyémet- Őszintén. -teszi hozzá.Most miért kérdezi? Hisz pontosan tudja mi az ok.
-Már el mondtam Harry,  - mondom erőtlenül, s el kezdek "dalolni"- nem volt olyan a kapcsolatunk, te más voltál.Más volt a helyzet, a környezet.Minden más volt.Nem törődtél senkivel, és semmivel.Féltem, ha el mondom.Meg versz, vagy rosszabb. Hisz, akkor Te voltál a nagy Styles! Aki mindenkivel bunkózót.Aki kiszámíthatatlan volt, és hajthatatlan.Ezért, részben. -babrálom ujjaim.Arcáról semmit se lehet le olvasni.Póker arca van.Mindig is az volt Neki.
-Részben? -kérdez vissza.Újra rá nézzek, aprót bólintok.
-A legfőbb ok Harry, az az -mély levegőt veszek- hogy nem szerettél. -könnyeim bár melyik pillanatban ki folyhatnak.Smaragd zöld íriszei el sötétednek.Tudom, hogy nem rám haragszik.Hanem magára, csak is magára.Meg tudom érteni.Az, amit akkor tett, fájt.Szenvedést okozott, fájdalmat, csalódást, reményvesztést.
De mégis, itt vagyok mellette, itt ülök vele.És beszélgetünk, a fájó múltunkról.Miért? Mert szeretem.
Szeretem, és nem tudom Őt el engedni.Még egyszer nem.Kézfejét, az enyémre helyezi.Fel vezetem rá tekintettem.Pilláim alól óvatosan figyelem Őt.Arcán akad tekintetem.Piercinges ajka, s tetovált nyaka, így tökéletes.Barna, göndör fürtjei össze-vissza áll feje tetején.Farkas szemet nézzünk, közben próbáljuk ki találni egymás gondolatait.De hiába.Mert soha nem fogom meg tudni azt, hogy mi jár az Ő fejében.Zöld íriszei akár egy erdő tűz, úgy lángolnak.
-Szeretlek. -motyogja.Halvány mosolyt eresztek felé.Ujjperceimet arcához emelem, végig simítom puha orcáját.Mutató ujjammal fekete ajak piercingjénél meg állok.
-Én is Harry. -vallom be.Hatalmas mancsát tarkómra csúsztatja, megcsókol.Közelebb von magához, mellkasának ütközöm.Hátra dönt a nagy francia ágyon.Kezeit fejem mellett két oldalt helyezi el -hogy meg tartsa magát, súlyát- ajkai, számról nyakamra vándorolnak.Sorra kutatja fel összes gyenge pontomat.Csókjai
égetik bőrömet.Meleg, mentolos leheletét érzem.Meg találja leggyengébb pontom, s szívni kezdi azt.Fel nyögök.Rég ért ily fajta érzés.Abba hagyja "kínzásom", de nem mozdul.
-Mindent meg teszek azért, hogy újra mosolyogni lássalak.Mindent rendbe hozok Daniella, -suttogja fülembe-ígérem. -szavai jól esnek.Jól esik az, hogy próbálkozik.Hogy tesz azért, hogy köztünk újra minden
jó legyen.Fölém emelkedik, szemembe néz.Le hajol hozzám, puszit ad.Majd még egyet, még egyet, s még egyet.Fel kuncogok.Amin Ő is meg mutatja 1000wattos mosolyát.
-Legyél a barátnőm. -a szívem mintha ki hagyott volna egy dobbanást.Tágra nyílt szemekkel nézzem Őt.
Nem tudom hogy ezt minek szánta, kérdésnek, vagy kijelentésnek.De, nekem inkább a másodikra szavaznék.Immáron komoly arcával kell szembe néznem. Mond egy igent! Erre vártál, vagy nem? ~Üvölti belsőm.És most az egyszer igaza van.Be szívom a levegőt, majd ki.Ajkaim szét nyílnak;
-Örömmel. -mosolygok rá.El mosolyodik, így ki villannak gödröcskéi.Amiket, meg kell jegyeznem ritkán láttok.Ajkaimat övéire helyezem, s csókolni kezdem Őt.Ajkaim el vállnak, nyelve pedig utat tör magának.
Nyelve kalandra hívja enyémet.Pár perc után, el szakadunk.És lihegve mellém fekszik.Mindketten a plafont bámuljuk.Kezeink testünk mellett vannak.Ujjaimat össze kulcsolom az Ő hosszú, fehér ujjaival.

-Akkor, itt alszol? -töri meg ismét a csendet.Felé fordítom fejem.
-Igen. -válaszolok.Fel kell mellőlem,a szekrényéhez sétál.Kutatni kezd benne, majd a fiókjában is.S vissza sétál hozzám.
-Tessék. -nyújt felém egy fekete pólót, és bokszert.Felülök, és a fürdőbe sétálok.Be zárkózom a helyiségbe, le teszem a mai pizsimet egy száraz helyre.És le vetkőzöm.Be lépek a zuhany kabinba, meg engedem a vizet.
Hagyom hogy a meleg víz, át járja testem.Miután teljesen el áztatom magam, el zárom a vizet.Ki mászok a
kabinból, testem egy fehér törölközőbe rejtem.S szárazra törlöm magam.Föl veszem a fekete pólót.Ami comb középig ér, majd ezt követően a bokszert is.Meg kell jegyeznem; nagyon nagy rám.Össze pakolok magam után a fürdőben.Ki lépdelek, vissza a hálóba.Ahol Harry és Darcy fogad.Lányom a hatalmas ágy közepén fekszik. Harry mellette.Aranyos látvány.Le kapcsolom a villanyt, s be fekszem melléjük.Meg puszilom lányom homlokát.Majd be takarózom. Harry Drága ki mászik az ágyból, át sétál az Én felemre.
Be fekszik mellém.Karjait derekam köré fonja.
-Piszkos álmokat, Baby. -duruzsolja fülembe.Magamban mosolygok rajta egyet, s próbálok aludni.Ami most
jelenleg elég könnyen megy.