48.Rész

                               Hii Guys!! I'm D. És meg hoztam a 48.Részt!!
                           Köszönöm a 38.Feliratkozott!!Jó olvasást!!!
                          Pusszancs♥♥♥

                                                                                                            D xoxo







              "Nők? Mit tudunk mi róluk valójában?
              Kiszámíthatatlanok, akár csak Mi férfiak... " ~Harry Styles 


                  
-Harry. -motyogom két csók között.El szakadunk egymástól.Zöld szemei lángolnak a vágytól.Össze szedem gondolataim s meg szólalok;
-Este. -puszilom meg orrát, s le lököm magamról.Ennek következtében Ő mellém zuhan.Én viszont egér utat szerzek magamnak.Föl pattanok az ágyból, és sietős léptekkel közelítem meg az ajtót.Kilépek rajta, és utam egyenesen a nappaliba vezet.Le kocogok a lépcsőn, egészen az előbb említett helységig.Lányomat a kannapén találom meg.Épp valami mesét néz.Mellé huppanok.
-Mit nézel? -mosolyogva kérdezem mire a tévére mutat kis karjával.Bólintok és én is a képernyőre meredek.
Micimackó. Állapítom meg a műsorból ítélve.Telefonom csörgése zavar meg.Fejemet jobbra-balra forgatom.Hol van a telom? Föl állok a díványról, és a konyha felé veszem az irányt -mivel innen jön a hang.
Telefonom a pulton van, gyors léptekkel haladok a készülék felé.Majd föl kapom azt.Ujjamat a zöld gombra helyezem, s fogadom a hívást.
-Haló? -szólok bele.
-Daniella!! -üvölt bele Sasha. Csak ő szokott így köszöni.
-Áuu, Sasha, ez fájt. -emelem vissza fülemhez a készüléket, kis híján meg süketültem.
-Bocsi, mi van veled kislány? Merre vagy? Hónapok óta nem beszéltünk!Találkoznunk kell most azonnal!-vázolja ötletét amit nem igazán díjazok.Már csak azért sem mert nem tudja hogy Harry és Én.Szóval Sasha
enyhén szólva alig tud valamit.Bár bánom hogy az elmúlt egy évben nem találkoztunk.
-Sajnálom, de ez most nem jönne össze. -lépteket hallok hátam mögül, így meg fordulok. Harry-vel találkozik tekintettem.
-Miért?  -hangján érződik a csalódottság- Ne már, Daniella mondj egy címet és én ott termek. -egyszerűen nem lehet neki nemet mondani.Le diktálom neki a címemet, ahol most élek.El köszönök tőle és bontom a vonalat.Meg beszéltük hogy egy óra múlva át jön és el megyünk valamerre.Telefonom vissza helyezem a pultra.Nem hiszem el, már megint ő nyert.Lehetetlenség neki nemet mondani, valamilyen titokzatos ereje van az emberek felett.Amikor utoljára láttam lila volt a haja, remélem még mindig olyan.Gondolataimból két kar zökkent ki, melyek derekamat ejtették rabbá.Fejét nyakamra ejti, meg csap mentolos lehelete.
-Ki volt az? -rekedtes hangjától a hideg futkos a hátamon.
-Sasha. -szinte azonnal választ adok.Kicsit meg mozdítom vállam.El veszi fejét, meg fordulok ölelésében.
Smaragd zöld szemei engem fürkésznek.Hangosan fújóm ki bent tartott levegőm.
-Harry, -szólalok meg pár perc csönd után.Mutató ujját ajkamra helyezi.
-Sssh, menny készülődj. -ajkaimra mosoly húzódik.Karjaim nyaka köré fonom, fejemet vállára hajtom.
Ujjaival köröket ír le derekamon, majd el enged.Egy "köszönöm" pillantást vettek felé, és már mennék is ha nem ragadná meg a karom, és rántana vissza magához.
-Nem felejtettem el a reggeli előadásodat. -suttogja fülembe.Ez után utamra enged.Szavai még kicsit víz hangoznak fejemben.Fel lépkedek a lépcső fokokon, és a szobánkba megyek.Be érve a szobába, meg keresem az adidas hátizsákom, és bele dobok pár cuccost.Többek között egy eső kabátot -vész helyzet esetére.Egy fehérneműt, Sasha-nál sose lehet tudni mi történik és még néhány apróságot.Egy boka zokniba rejtem lábfejeim, és fel húzóm a Vans cipőmet, ami fekete színt kapott.Táskámat a hátamra veszem, amikor meg hallom a csengőt.Le siettek az emeletről a földszintre.Lányomtól el köszönök.A telefonomért megyek
ami még mindig a konyhapulton van.Fel kapom készülékemet, és már a bejárati ajtónál vagyok.Kezem a kilincsre helyezem, és le nyomom azt.
-Daniella! -ugrik nyakamba barátnőm.Meg ölelem majd el enged.
-Annyi mindent fogunk ma csinálni, csajos nap kislány! Vásárolunk, csacsogunk és, pasizunk! -az utolsó szavánál olyan perverz fejet vágott mint még talán soha.
-Meg ne tudjam. -rekedtes hangja fenyegetően hangzik.Karjai ismét csípőm köré fonódnak. Sasha arcára a meglepettség ül ki.Nem számított Harry-re.
-Nézd Sasha, Te azzal fekszel össze akivel akarsz, de Őt -utal rám- ne keverd bele semmibe. -köpi barátnőm felé a szavakat. Értelmetlenül, mintha megcsalnám... 
-Harry. -nézzek fel Rá.Állkapcsa meg feszül, ahogy egész teste.Szemeit Sasha-n tartja.Aki -mint mindig- most is hiányos öltözetben van.Persze, ez az ő stílusa és jól is áll neki.Jé, még mindig lila a haja.Íriszeimet újra Barátomra szegezem.Le néz rám, ajkait enyémre nyomja, csókban forrunk össze.El akarja mélyíteni, de Én abba hagyom.Még egy puszit ad ajkam sarkába és végleg lelépünk.Kifele sétálunk a házból, nem szól hozzám.Dühös, tuti hogy haragszik rám.Be ülünk a fekete Audi R8 -ba. Tapintani lehet a feszültséget, ami most ilyen hirtelen telepedett ránk.Be indítja a motort és elindulunk.
-Sasha nézd, tudom hogy ha... -folytatnám tovább ha nem vágna közbe.
-Haragszom igen Daniella!Miért nem mondtad el?Hm?! Vagy küldtél egy kibaszott sms-t?! -jogosan haragszik rám, de akkor is felnőtt vagyok.El tudom intézni a saját dolgaimat magamtól is.Nem vagyok gyerek, már réges-régen felnőttem.
-És, Darcy-val jól kijönnek? -fél óra csönd után meg töri a csendet.
-Igen, eléggé. -motyogom- Sasha, sajnálom. Oké? Én, csak... Bele fáradtam már abba hogy folyton segítettek, és végre úgy éreztem hogy nem szorulok senkire sem.Csak egyedül szerettem volna meg oldani a problémáimat, vagyis...Ah nem volt semmi gondom se, össze jöttem Harry-vel igen azért mert szeretem és talán azért mert Ő a lányom apja?És amióta vele vagyok végre boldog vagyok.Azt hiszem. -végig barátnőmet figyelem, de ő csakis az útra koncentrál. -Szóval, ne haragudj rám.Szólnom kellett volna. -evvel be fejezem mondandóm.A kocsi meg áll, és Sasha át ölel.Viszonozom ölelését, tényleg sokat segített már nekem.És benne meg lehet bízni 100%-ig, persze nem akkor amikor be van rúgva.De, nála jobb barátnőt nem kívánhatnék.
 -Sasha. -motyogom.
-Igen? -mindkettőnk hangja olyan, olyan nem is tudom de, olyan...El halló.
-Úgy érzem magam mint valami hülye filmben. -ölelésünk abba marad és le törlöm könnyeimet.Be kötöm magam, Sasha is így tesz, majd el indulunk.
-Na de elég volt a pityergésből, ígérem hogy a mai napot nem felejted el! -vigyorogva mondja a szavakat,én pedig késztetést érzek az iránt hogy ki ugorjak a járműből.Az első meg állónk egy Londoni pláza.Az összes üzletet  be járjuk, és mindenhol ott hagyunk egy kis pénzt. Sasha vagy harminc pasival flörtölt, pedig még csak tizenegy óra.Hihetetlen egy pasi faló, az egyszer biztos.De én így szeretem őt, hisz olyan nekem mintha a nővérem lenne.Remélem Harry jól boldogul egyedül, főleg Darcy mellett.Nem mintha olyan rosszul viselkedne a lányunk, csak Harry néha fura tud lenni.Azért remélem a ház még egyben van.