27.Rész

                                Hiii Guys!! I'm D. És ez itt a 27.Rész!!
                            Nagyon szépen köszönöm a 16 feliratkozót!!!!♥♥
                        Komizni, feliratkozni, ér! Ó, és ha már régóta olvasod
                     ezt a blogot, akkor nyugodtan csatlakoz a csoportba ;))
                  Fb group: https://www.facebook.com/groups/239674476215134/
                                                                                                                     D xoxo

"Bármit meg tennék azért,
Hogy újra mosolyogni lássam..."~Harry Styles.

Az éjszaka nehezebben telt mint bármikor.Egész éjjel imádkoztam, hogy Harry és a lányom épségben vissza térjen ide.Hozzám.Alig aludtam valamit.De ilyenkor ki az aki békésen szunyókálna? A plafon bámulása tökéletes el foglaltságnak bizonyosul az elmúlt pár órában.Úgy döntök hagyom Liam-et aludni.Ezért ki kászálódok az ágyból.Be sétálok a fürdőbe.Bele nézzek a tükörbe, s egy kisírt szemű, meg gyötört lányt láttok.Aki bármelyik pillanatban össze eshet.Legszívesebben sírnék.De tudom azzal nem oldódik meg semmi.
Meg nyitom a csapot.Meg mosom az arcom hideg vízzel.Majd meg törlöm azt.Most már emberibben nézzek
ki.Hogy történhetett ez? Kinek kellene a lányom? És minek? Harry-nek mi köze van ehhez az egésznek?
Kérdések, kérdése,és kérdések.Próbálok egy értelmes magyarázatot keresni erre az egészre...De egyszerűen, nem tudok.Nem találok.
-Daniella. -egy férfi hang zavarja meg gondolataimat.Vissza kosz-állok a hálóba. Liam a fürdő helyiség előtt áll.Szemei engem fürkésznek.Halvány mosolyt ejtek felé, hogy lássa már nem vagyok annyira borzalmasan.
Ajkai el vállnak.
-Nem gondolod hogy segítséget kéne hívnunk? -néz mélyen a szemembe- Harry már napok óta el ment, és semmi élet jelet nem küldőt magáról.Kicsim...Szólnunk kell a rendőrségnek.-közelebb jön s át ölel.Igaza lehet.Ki tudja Harry hol van most? Lehet hogy már nem is él.Nem nem és nem! Azt mondta ne szóljak senkinek.Mert Ő megoldja.Bíznom kell benne.Bíznom kell Harry Styles-ban.El távolodok Liam-től.
-Nincs szüksége segítségre.-motyogom,tartom a szemkontaktust.Kissé meglepődött arcot vág.Ki bontakozom öleléséből,s a hálóba igyekszem.A bőröndöm felé veszem az irányt.Le guggolok elé, majd fel tépem azt.Valami egyszerű ruha után kutatok,keresgélek.Nem telik el két perc azt ajtón dörömbölnek.
Össze ráncolt szemöldökkel nézzek barátomra, majd Louis töri be az ajtót.
-Meg találták Harry-t!-kiáltja.Nem hiszek a fülemnek.Szinte kővé dermedek.
-Hol?-kérdezi Liam. Föl állok,és ki egyenesedem.Karjaimat össze fonom mellkasom előtt.Louis-t figyelem.
Örülök ennek a hírnek nem is kicsit.De olyan furcsa érzésem van.Mintha, ez az egész dolog még csak most kezdődne el.
-Londonban.-mondja, majd el sétál.Félve Liam-re pillantok.Louis után kap.Vissza rántja őt a szobába.
-Ennyi?-kérdezi Liam, miután el engedte.
-Ő, ja. -mondja lazán.Komolyan ha neki lenne lánya és ez történne vele ugyan ilyen laza lenne? ~kérdezem
magamtól.Újra el megy.De nem tudok vele foglalkozni.Legalább annyit tudunk hogy már Londonban van.
Remélem Darcy vele van... 
Ismét barátomra figyelek.Szét tárja karjait.Hozzá ballagok s meg ölelem.Viszonozza azt.Hátamat simogatja.
Ez mindig meg nyugtat, valamennyire.Még mennyit kell szenvednem ahhoz hogy végre vissza kapjam a kis
lányomat?Mennyit!
-Nem lesz semmi baj, hallottad. Harry már Londonban van!-motyogja fülembe biztatóan.Kicsit el húzódok
tőle,végig tapintom borostáját.Mélyen be szívom illatát,s el engedem.Vissza térek a ruha választáshoz.
Még egy ideig érzem magamon Liam tekintetét.De nem olyan sokáig,mert egyedül hagy.Végül ki választom
a számomra meg felelő szerkót,és a fürdőbe vonulok.Le vettem magamról előző ruhámat,s fel veszem a tisztát.A tükör elé állok, újra.Ugyan az a lány bámul rám vissza aki fél órával ez előtt.Annyira hiányzik, a nevetése, a kicsiny teste.A pösze beszéde.A göndörödő haja, és Harry is.Bármilyen mogorva,és durva volt
velem.Nem kívánok neki semmi rosszat.Csak azt akarom hogy épségben viszont lássam őket.Gondolataimat
a telefonom csörgése zavarja meg.Vissza andalgok a szobába, az éjjeli szekrényhez.Mivel ott van a telefonom.Fel kapom a készüléket az imént említett tárgyról.A kijelző ismeretlent ír.Homlokom ráncolva veszem föl.
-Halló?-szólalok bele.
-Hello Daniella, -mondja az illető,a hátamon fel áll a szőr a hangjától- érdekel hogy hol van Harry? -a vér is meg fagy bennem.Ki ez az ember?Bólogatok, bár ezt a telefon másik végén levő személy nem látja.
-Gyere Londonba, a Bridge Street-re.Itt várlak. -ezzel bontja a vonalat.Lassan el emelem a telefont a fülemtől.Le nyelem a torkomban lévő gombócot.Lehet hogy ez az ember rabolta el Darcy-t is?
Gondoljuk csak végig.El rabolták Darcy-t.Harry pedig azt mondta miatta történt.Ez a személy tudja mi tört
ebben a pár napban.Vagyis, akivel az előbb beszéltem az az ember vitte el Harry-t.De valamiért olyan ismerős volt a hangja.Mintha hallottam volna már,valahol...Valamikor.Mindegy, mit is mondott? Milyen Street? Uhm.. Bridge. Igen,a Bridge Street. Oda kell mennem,még hozzá most azonnal!Több se kell, elő halászom valahonnan a fehér torna cipőmet. Ez a kedvencem...  
Fel veszem koszosnak nevezhető cipőcskémet.Majd föl állok.A szoba bal sarkában levő szögecses táskámat vállamra rakom,ebben benne van minden amire szükségem lehet.Gyors léptekkel közelítem meg az ajtót,s hagyom el hálómat.Na de várjunk csak.Hogyan juttok én vissza Londonba? Hiszen a világ másik végén vagyok, Ausztráliában.Azt hiszem, az utóbbi időben már azt se tudom merre járkálunk.Minden esetre,
még mindig nem tudom hogy juttok vissza Londonba.Mindegy, majd valahogy.Ezzel le is tudom a dolgot.
Nehezen le jutok a halba, ahol csend és béke honol.Ki sétálok a hatalmas üveg ajtón,és hopp máris kint találom magam.Autók mennek-jönnek.A járdára lépkedek,s egy fekete telepjáró lassít le előttem.Sötétített
ablakok díszítik.Ezért nem láttok be.A hátsó ajtó ki csapódik,és egy kar húz be rajta.A jármű el indul nekem pedig időm sincs fel fogni a dolgokat.Hasalok autóban.Komolyan.Szó szerint be estem az autóba.
-Hm...Daniella.-szólal meg az ismerős férfi hang.Amelyikkel a telefonban is beszéltem.A fenekemre ülök.Nehezen de sikerül.Hihetetlen milyen tágas ez az autó belülről.Egy férfi ül az ablak mellett, jobb oldalon.
Honnan tudja nevem?És egyáltalán honnan tudta hogy itt vagyok?~Kérdések gyűlnek a fejemben.
-Gondolom már nagyon szeretnéd látni a szerelmedet.-szólal föl újra.Össze szedem gondolataim,s beszédbe kezdek, én is;
-Öhm... Nekem nincs barátom.-motyogom zavartan.
-Az nem is olyan nagy baj. -mondja- Ne üldögélj ott lent, gyere.-paskolja meg maga mellett az ülést.Teszem amit kér.Nem érzem magam biztonságban, de nem is félek.
-Tudod ki vagyok? -nem legesen rázom a fejem- Brad.-mutatkozik be.Mintha villám csapot volna belém, minden be ugrik.A neve hallatára.Ez a fickó, az ex-m  egyik haverja.De akkor mégis mit akarhat?


              Pár órával később... 

Már be esteledett.Az idő körülbelül éjfél fele járhat.Ha jól tudom London utcáin kocsikázunk. Brad-el azóta se beszéltem.De nem is akarok.Most hogy tudom ki ő, már csak az érdekel mi a terve a családommal.
Harry-vel és a lányommal.Annyira ijesztő egy ember.Nem csak azért amit tesz, hanem az arcán lévő égés seb miatt.Ha jól ismerem a sztorit, akkor egy autó balesetből származik a sebhely.Amely évekkel ez előtt történt.Az autó hirtelen meg áll.Az ajtó amin "be szálltam" ki nyílik.Egy kéz meg ragad majd ki hajít.
-Vég állomás ribanc!-mondja Brad, és el hajt.Szuper.Már a kezem is fáj.Rá estem.Egy el hagyatott helyen vagyok,állapítom meg a fél homályban.Fel állok.És le porolom magamat.Egy táblát láttok, "Bridge Street"
felirattal.Füstöt érzek.Tovább sétálok.Egy égő épületet láttok, az utca végén.Egy árnyék közelít felém.Sőt,
egyenesen felém tart.Nyelek egyet.A lámpa fényébe sétál.(villanyoszlop).Harry ijesztő tekintettével találkozok.Íriszeim a véres (?!) karjában lévő lányomra irányulnak.Öröm járja át testemet.Feléjük szaladok.
Darcy ki ugrik apja karjaiból s felém szalad.Amikor már elég közel vagyok hozzá, fel kapom apró testét.
-Darcy. -pörgetem meg a levegőben.