Sziasztok!! Rengeteg késés után, végre
meghoztam az Új részt!!! Bocsánat amiét ennyi
időbe telt :/ Nagyon örülök a 45.Feliratkozónak!! És
a több mint 44,000 ezer oldalmegjelenítésnek!! :) Jó olvasás!!
D xoxo
Bocsánat a nagyon rövid részért........
Reggel egyedül ébredek, ami furcsa számomra.Mivel tegnap vele aludtam el.Fel ülök az ágyban, s körbe nézzek.Előttem a hatalmas plazma tévénk, míg a szoba bal oldalán egy hosszú tükrös szekrény helyezkedik el.A fehér ajtó ki csapódik s Harry mosolygós arcával közeledik felém.-Persze, az ajtót be csapta maga mögött.Egy tálcával a kezében, amin -ha a szemem nem csal- étel van. Le ül az ágy szélére mellém, ezzel a tálcával a kezében.Olyan....mint egy "ápoló nő".Aki épp az egyik betegének visz ételt.Nem nevetni, tényleg olyan.Fekete pólója alól ki látszódnak tetoválásai, melyeket nem rejt el, soha.Egy mosolyt küld felém,viszonzom ezt a gesztust.Feljebb csúszok a matracon, hogy a hátam az ágy támlának dönthessem.
Zöld szemeivel minden mozdulatom követi, s figyel.Íriszeimet, az övéibe fúróm.Lábaimat ki nyújtom a meleg takaró alatt, amit -valószínűleg- Ő terített rám.Előre dől, a tálcát az ölembe rakja, majd vissza ül eredeti helyére.Le pillantok a tálcára amin mindenféle finomság van el rendezve.Pontosan meg nem tudom mondani hogy milyen étel, de abban biztos vagyok hogy nagyon finomak lehetnek.Kérdőn nézzek az előttem ülő göndörre , aki csak mosolyog.Kusza fürtjei olyan...furcsa, de mégis szexi.Meg akarom ölelni Őt, most azonnal s el mondani mennyire szeretem.De, nem teszem.A tálca finomság miatt, ami az ölembe van.Félek hogy ki borul, ezért inkább a fenekemen maradok.Meg fogom a tálcát két oldalt, magam mellé teszem.
meghoztam az Új részt!!! Bocsánat amiét ennyi
időbe telt :/ Nagyon örülök a 45.Feliratkozónak!! És
a több mint 44,000 ezer oldalmegjelenítésnek!! :) Jó olvasás!!
D xoxo
Bocsánat a nagyon rövid részért........
Reggel egyedül ébredek, ami furcsa számomra.Mivel tegnap vele aludtam el.Fel ülök az ágyban, s körbe nézzek.Előttem a hatalmas plazma tévénk, míg a szoba bal oldalán egy hosszú tükrös szekrény helyezkedik el.A fehér ajtó ki csapódik s Harry mosolygós arcával közeledik felém.-Persze, az ajtót be csapta maga mögött.Egy tálcával a kezében, amin -ha a szemem nem csal- étel van. Le ül az ágy szélére mellém, ezzel a tálcával a kezében.Olyan....mint egy "ápoló nő".Aki épp az egyik betegének visz ételt.Nem nevetni, tényleg olyan.Fekete pólója alól ki látszódnak tetoválásai, melyeket nem rejt el, soha.Egy mosolyt küld felém,viszonzom ezt a gesztust.Feljebb csúszok a matracon, hogy a hátam az ágy támlának dönthessem.
Zöld szemeivel minden mozdulatom követi, s figyel.Íriszeimet, az övéibe fúróm.Lábaimat ki nyújtom a meleg takaró alatt, amit -valószínűleg- Ő terített rám.Előre dől, a tálcát az ölembe rakja, majd vissza ül eredeti helyére.Le pillantok a tálcára amin mindenféle finomság van el rendezve.Pontosan meg nem tudom mondani hogy milyen étel, de abban biztos vagyok hogy nagyon finomak lehetnek.Kérdőn nézzek az előttem ülő göndörre , aki csak mosolyog.Kusza fürtjei olyan...furcsa, de mégis szexi.Meg akarom ölelni Őt, most azonnal s el mondani mennyire szeretem.De, nem teszem.A tálca finomság miatt, ami az ölembe van.Félek hogy ki borul, ezért inkább a fenekemen maradok.Meg fogom a tálcát két oldalt, magam mellé teszem.
 |
Ki mászok az ágyból, és Harry elé sétálok.Pont előtte állok meg, meg ölelem.Karjaimat nyaka köré fonom, az ölébe húz.Arcomat mellkasába temettem.Utálom magam amiért nem bíztam meg benne.Pedig a bizalom, a kapcsolatok legfontosabb kulcsa.
Hatalmas tenyere a hátamat simogatja, míg másik keze a combomon pihen.A saját barátomban -vőlegényemben- nem bíztam meg.El tudjátok ezt hinni? Mert, én.... Nem igazán.
-Sajnálom. -motyogom.Be szívom illatát, imádom.Annyira férfias, mégis kisfiús az illata. Vagy csak jó az aftersafe....
-Mégis mit? -értetlenkedik.Kicsit el húzódom tőle, hogy a szemébe tudjak nézni.Könnyeimet vissza küldöm, oda ahonnan jönnek s válaszolók;
-Hogy nem bíztam benned. -halkulok el a mondat végére.Arcom mellkasának nyomom, nem akarok így a szemébe nézni.És nem is bírok.Fel nevet.Megint el húzódom tőle, arcát kémlelem.Pár pillanat múlva rám néz, komoly arccal.
-Ne kérj bocsánatot, én se bíznék magamban. -mondja, hangja túl komolyan hangzik.Miért nem bízna magában?
-És, különben is, -szünet- én vagyok a hibás.Nem te. -puszilja meg fejem tetejét.Mint anya a gyerekének.
Halványan el mosolyodom, majd ki bontakozok öleléséből.Mivel a gyomrom jelezte nekem hogy "éhen hal", ennem kell valamit.Most.Vissza ülök az ágyba törökülésben.Magam elé rakom a tálcát, és falatozni kezdek.
Nem törődöm Harry-vel, csak a finom étellel, ami enyhíti éhségemet.Hirtelen evésem vége az lett hogy;meg fájdult a hasam.A tálcát félre téve dőlök hátra a nagy francia ágyban.Hasamat fogva bámulom a hófehér plafont, s nem gondolok semmire.Na jó, ez hazugság. Sasha-n jár az agyam. Vajon tudja hogy nem Harry-vel volt azon az éjszakán? Vagy, egyáltalán tud ő bármit is? Igaz barátom volt valaha is? Ártani akart nekem, és a családomnak? Ő lenne a báránybőrbe bújt ördög? ~Kérdések ezrei forognak az agyamban.Éveken keresztül be avattam őt mindenbe, mindent tudott rólam.Én pedig, olyan keveset róla.Ez sehogy sem jó.
-Min kattogsz? -a rekedtes hang irányába fordítom fejem, tehát oldalra.Egy smaragd zöld szempárba ütközöm.Egyik karján tartja fejét, s támaszkodik míg a másik a hasamra téved.Egy sóhaj csúszik ki ajkaim közül.
-Sasha-n, rajtad, mindenen. -mondom, közben szemhéjam le zárul.Próbálom fel dolgozni az elmúlt két nap tartalmát.De, ez egyszerűen lehetetlen.Ujjbegyeivel cirógatja bőrömet, ami bizsergést okoz bennem.Fejem vissza fordítom.
-Azt szeretném ha csak rajtam gondolkodnál. -suttogja fülembe.Ismét feléje fordulok.Orrunk hegye össze ér, hozzám dörgöli orrát, s nem bírom meg állni azt, hogy ne mosolyogjak.Oldalamra fordulok,keze derekamra csúszik.Ki nyújtja karját -amivel támaszkodott -s a fejem alá rakja.Boldogan hajtom karjára a fejem, -bár nem olyan kényelmes mint egy párna.
-Mrs Styles. -mondja Harry, félig-meddig fölém tornyosulva.
-Igen, Mr Styles? -fura hogy így szólítsuk egymást, de egyben vicces is.
-Milyen Styles-nak lenni? -kérdezi mókásan.Le vakarhatatlan mosollyal az arcomon, figyelem Őt.
-Hmm... -"gondolkodok"- Még nem vagyok az. -mondom, az igazat, mert félig az.Az esküvőig nem vagyok Styles. Hivatalosan csak az egybe kellés után leszek az.
- Igen? -bólintok -Biztos vagy Te ebben? -karjaival két oldalamon támaszkodik meg.Imádom ezt a játékos, piercinges örült, férfit.Mosolyogva rázom meg fejem, egy "nem"-et jelezve ezzel.Ajkait enyémre helyezi, súrolják egymást.
-Helyes. -motyogja ajkaimba s meg csókol.
Hatalmas tenyere a hátamat simogatja, míg másik keze a combomon pihen.A saját barátomban -vőlegényemben- nem bíztam meg.El tudjátok ezt hinni? Mert, én.... Nem igazán.
-Sajnálom. -motyogom.Be szívom illatát, imádom.Annyira férfias, mégis kisfiús az illata. Vagy csak jó az aftersafe....
-Mégis mit? -értetlenkedik.Kicsit el húzódom tőle, hogy a szemébe tudjak nézni.Könnyeimet vissza küldöm, oda ahonnan jönnek s válaszolók;
-Hogy nem bíztam benned. -halkulok el a mondat végére.Arcom mellkasának nyomom, nem akarok így a szemébe nézni.És nem is bírok.Fel nevet.Megint el húzódom tőle, arcát kémlelem.Pár pillanat múlva rám néz, komoly arccal.
-Ne kérj bocsánatot, én se bíznék magamban. -mondja, hangja túl komolyan hangzik.Miért nem bízna magában?
-És, különben is, -szünet- én vagyok a hibás.Nem te. -puszilja meg fejem tetejét.Mint anya a gyerekének.
Halványan el mosolyodom, majd ki bontakozok öleléséből.Mivel a gyomrom jelezte nekem hogy "éhen hal", ennem kell valamit.Most.Vissza ülök az ágyba törökülésben.Magam elé rakom a tálcát, és falatozni kezdek.
Nem törődöm Harry-vel, csak a finom étellel, ami enyhíti éhségemet.Hirtelen evésem vége az lett hogy;meg fájdult a hasam.A tálcát félre téve dőlök hátra a nagy francia ágyban.Hasamat fogva bámulom a hófehér plafont, s nem gondolok semmire.Na jó, ez hazugság. Sasha-n jár az agyam. Vajon tudja hogy nem Harry-vel volt azon az éjszakán? Vagy, egyáltalán tud ő bármit is? Igaz barátom volt valaha is? Ártani akart nekem, és a családomnak? Ő lenne a báránybőrbe bújt ördög? ~Kérdések ezrei forognak az agyamban.Éveken keresztül be avattam őt mindenbe, mindent tudott rólam.Én pedig, olyan keveset róla.Ez sehogy sem jó.
-Min kattogsz? -a rekedtes hang irányába fordítom fejem, tehát oldalra.Egy smaragd zöld szempárba ütközöm.Egyik karján tartja fejét, s támaszkodik míg a másik a hasamra téved.Egy sóhaj csúszik ki ajkaim közül.
-Sasha-n, rajtad, mindenen. -mondom, közben szemhéjam le zárul.Próbálom fel dolgozni az elmúlt két nap tartalmát.De, ez egyszerűen lehetetlen.Ujjbegyeivel cirógatja bőrömet, ami bizsergést okoz bennem.Fejem vissza fordítom.
-Azt szeretném ha csak rajtam gondolkodnál. -suttogja fülembe.Ismét feléje fordulok.Orrunk hegye össze ér, hozzám dörgöli orrát, s nem bírom meg állni azt, hogy ne mosolyogjak.Oldalamra fordulok,keze derekamra csúszik.Ki nyújtja karját -amivel támaszkodott -s a fejem alá rakja.Boldogan hajtom karjára a fejem, -bár nem olyan kényelmes mint egy párna.
-Mrs Styles. -mondja Harry, félig-meddig fölém tornyosulva.
-Igen, Mr Styles? -fura hogy így szólítsuk egymást, de egyben vicces is.
-Milyen Styles-nak lenni? -kérdezi mókásan.Le vakarhatatlan mosollyal az arcomon, figyelem Őt.
-Hmm... -"gondolkodok"- Még nem vagyok az. -mondom, az igazat, mert félig az.Az esküvőig nem vagyok Styles. Hivatalosan csak az egybe kellés után leszek az.
- Igen? -bólintok -Biztos vagy Te ebben? -karjaival két oldalamon támaszkodik meg.Imádom ezt a játékos, piercinges örült, férfit.Mosolyogva rázom meg fejem, egy "nem"-et jelezve ezzel.Ajkait enyémre helyezi, súrolják egymást.
-Helyes. -motyogja ajkaimba s meg csókol.
Imádom!! Kicsit rövid de nagyon jó!! Csak így tovább!!! :))
VálaszTörlésFantasztikus:) imádom^^ csak így tovább:) remekül írsz^^
VálaszTörlés