Sziasztok!! I'm D.És hoztam egy nagyon rövid 63.Részt.
Bocsánat a rész hossza miatt, de sajnos nem volt túl sok
időm dolgozni rajta.De, mindegy is, nem akarok kifogásokat
keresni.Lényeg a lényeg;hogy itt a blog 63.Része!!Remélem tetszik
majd Nektek és feliratkoztok,komiztok illetve csatlakoztok a csoportba!!
Jó olvasást!! Pussz ♥♥♥ ♥
D xoxo
-Liam. -szólal meg mellőlem férjem, ezzel meg törve a be álló kínos csöndet.Szemeim még mindig a
járólapot vizslatják, nem merek fel nézni.Az arcom láng vörös színben ég, az előző tetteink miatt.
-Helló, Harry. -köszön egy mély hang, melynek tulajdonosa nem más mint; Liam Payne.A mellettem
álló Göndör fülébe suttogok néhány szót, majd fel siettek a lépcsőn.Út közben el motyogok egy "Szia"-t, Liam-nek.Persze, mondanom se kell hogy mind végig a földre szegeztem tekintettem.
Hülyének érzem magam, és szégyenlem magamat.A lányunk előtt nyalakodtunk, te-jó-ég.Most már értem, miért nem párna csatázunk olyan gyakran.Na nem csak ez az egyik oka a dolgoknak; hanem az is benne van a pakliban hogy felnőttünk.Munkahelyünk van, és rengeteg dolgunk, feladatunk amit el kell végeznünk.Lábaim a hálószobánkba vezetnek, majd amint be érek az említett helyiségbe magamra zárom a fehér ajtót.Arcom kezeim közé temettem, s csak ennyit kérdezek magamtól; Hogy a fenében történhetnek ilyenek meg?
S ami még rosszabb, nem tudom e kérdésre a választ.Le ülök a parkettára, fejem az ajtónak döntöm.Annyira fáj ez az egész "nappalis dolog".Harry, és... és Én...Mi, ahj rossz példát mutatunk a tizennégy éves lányunknak.És ha a két makacska ezen is össze kap? Daniella, ilyesmire ne is gondolj! Nem lesz több veszekedés... ~Nyugtat le véglegesen belsőm.És amikor ez megtörténik, rá döbbenek arra;hogy az
ex-m is ott volt.
Mr Styles
-Mond miért jöttél? -kérdezem, percek eltelte után.Miután feleségem el menekül.Igen, menekült gyerekünk és Liam elől.
-Csak beszélnünk kellene néhány dologról. -mondja, karjaimat szavai közben össze fonóm mellkasom előtt.Szemeim össze húzóm, ma is találkoztam Liam-el.Akkor nem mondott semmit, na meg persze nem is lett volna rá ideje.Bár, a kérdés még mindig itt van a fejemben; hogy mit keresett Zayn-nél.Piercinges ajkaim el válnak, megszólalok;
-Mégis miről Liam? -vonom fel egyik szemöldököm.Remélem nem kapcsolatos a fekete hajúval,mert
mára már elég volt a veszekedésből.
-A turnéról. -válaszolja röviden, tömören.Bólintok, ezzel jelzem hogy folytassa.Amit pillanatok múlva meg is tesz.Közben le ülünk, én a három személyes kannapén foglalok helyet.Míg ő az egyik fekete bőr fotelemben.Lábaimat az üvegasztalra teszem, keresztbe egymáson.Karomat végig fektettem a díványon, a barna hajúra nézzek, hogy kezdje a monológját.
-Először is, -kezdi- a turné két hét múlva kezdődik.Mint tudod, már egy ideje mennek ezek a "titkos próbák" -csinál macska körmöket a levegőbe-, amiken mindannyian ott vagyunk és gyakorlunk...Paul azt mondta hogy egész jó az összhangzásunk, amit lehetséges hogy a mai ifjak is értékelni fognak. -mondja, és folytatná is, ha hagynám neki de ezt nem hagyom.
-A lényeget Liam. -forgatom szemeimet, régebben össze tudta szedni a szavakat s tudta használni azokat.Most meg... Gyakorolj még haver! Ki fújja bent tartott levegőjét mintha, nyomasztaná valami.
-Nem Paul lesz a menedzsment. -a szívem ki hagy egy ütemet.Azonnal a beszélő férfira vezetem tekintetemet.
-Mi? -ledöbbent arccal bámulok rá.
-Sajnálom Harry, a többiek már tudják.Gondoltam itt lenne az ideje annak, hogy te is megtud. -vallja be, nyugodtságomat hirtelen düh és csalódottság váltja fel.Mi az hogy nem Paul lesz a főnököm? Hogy a francban történhet ez meg? Fel állok és lábaim csak visznek, de azt nem tudom hogy hova.
-Harry, együtt érzek veled. -mondja mögülem egy hang.Egy hang, amelyben rengeteg hangulat és érzelem keveredik.E pár másodperc le forgása alatt, már is a konyhában találom magam egy üveg whisky társaságában.Hirtelen meg fordulok, és a kezemben lévő alkoholt a falhoz vágom.Kis híján
el találom Liam-et.A drága ital, tartalma a földön köt ki.S az üveg száz és száz darabkára törve hever a járólapon.
-A francokat érzel együtt velem. -mondom, -Sosem értettél Liam, sosem. -evvel magára hagyom a velem egy idős férfit.Ki eddig mindig mellettem állt, akárhogy ellenkeztem ott volt.Akárhogy utáltam, kívántam neki rosszat.Mindig velem volt.Ne értsétek félre, nem voltam és nem is vagyok meleg.De, kétségtelen hogy Liam Payne az egyetlen egy igaz barátom,Zayn után.Ki sétálok a teraszra, kézfejeim a korlátot szorítják.Nem történhet ez meg! Nem! A One Direction-t csak is Paul tarthassa össze, senki más! Senki!Mégis hogy merészelik le váltani Őt? Ki az a szemétláda aki képes erre?! Chh...Gyűlölködő gondolataim után, kicsit le higgadok.S próbálok épp ésszel gondolkodni, de akárhogy próbálkozok nem megy.Vajon miért...Zöld íriszeim a füvet pásztázzák. miközben szám megmozdul;
-És, legalább valami vén f@szt kapunk Helyette? -kérdésemmel, az új menedzsmentre utalok.Ajánlom hogy egy el fogadható embert állítsanak Paul helyére...Miket gondolok, Pault soha senki nem fogja helyettesíteni!
-Nem tudom.Csak annyit tudok, hogy egy igen kemény főnökünk lesz. -válaszolja meg kérdésemet Liam. Hm, kemény.Majd meglátjuk hogy mennyire lesz kemény.A következő órákat egy üveg Jack Daniel's -el töltöm, egyedül a nappaliban.A kannapén ülve, bánatomat alkoholba fojtom.Mostanában "ő" az én legjobb társaságom; az alkohol. Fejemben ezer s meg annyi kérdés vetődik fel, a bandával és a most következő turnéval kapcsolatban.Amiről, Daniella-nak még egy szót se mondtam.Ahogyan lányomnak se, ez a két-három nap rengeteg veszekedéssel és eseménnyel telt el.Először a lányom el ballagott, majd másnap Zayn-el találtam egy ágyban.Aztán a veszekedésem Dani-vel, a mai incidensem Zayn lakásán és a déli párnacsata.Ez túl sok, túl sok erre a hetvenkét órára.Túlságosan le gyengítenek a napok, ahhoz hogy gondolkodjak és észben tartsam azt ami fontos.Egyszerűen nem bírom idegekkel, már most.És mi lesz ha ott leszek azzal a négy idiótával egy buszon? Bele se merek gondolni ebbe.Az öt agglegényből kettő családot alapított, Louis és Én.A többiek pedig, ki élvezik az élet habos oldalát.A gondtalan, felhőtlen életet.Bár, nem bánom hogy családom van.Néha jó lenne át venni Niall vagy a másik kettő pasas életét.Néha.Megváltoztak, akárhonnan is nézem.Már nem annyira, szétszórtak és gondtalanok.Lehet hogy nincsen családjuk, tudom hogy meg vannak a maguk gondjai.Úgy ahogyan minden embernek.Furcsa, egy évtized eltelte kellett ahhoz, hogy rá döbbenjünk arra.Hogy még mindig jók vagyunk.Most nem az éneklésről beszélnek, hanem arról amiket csináltunk MI öten.Az öt hülye együtt.Ajkaimra mosoly húzódik, mennyi vicc, poén, szívatás ökörködés van mögöttünk.És még mennyi lesz...
-Min gondolkodsz ennyire? -feleségem csilingelő hangja zökkent ki gondolataimból.Íriszeim rá vezetem, lábai a kannapén vannak szorosan törzséhez húzza őket.Karjaival a térdét öleli, szemeivel kíváncsian figyel engem.Le teszem a "barátomat" az előttem lévő üveg asztalra.
-El kellene mondanom valamit... -kezdem a kis beszámolómat, mindenről beszélni szeretnék neki.De, igazán bele se tudok kezdeni mert, közbe vág.
-A turnédról akarsz mesélni? -mosolyogja.Felvonom szemöldököm, hallgatózót?
-Te hallgatóztál? -vigyorgok közelebb dőlve felé.
-Talán. -motyogja, hátra döntöm a kényelmes kannapén.Boldogságomat be tudom a kis üveg alkoholnak amit a szervezetembe juttattam az elmúlt pár órában.Lábaival át öleli derekamat, karjaimon támaszkodva nézek le rá.
-Ugye tudod hogy nem túl szép dolog? -mondom szemébe nézve.Bólint.Le hajolok hozzá.
-Harry, nem kéne. -motyogja.Egyetértésem jeléül le mászom róla és mellé ülök.Köszönő pillantást vett felém.Szemeim kézfejére tévednek, s egy emlék hatására össze kulcsolom ujjainkat.Hozzám bújik, ami jól esik.Főleg ennyi vita után.
-Várod a már igazam van. -mondja, a megállapítása teljesen jó.Igaza van, várom a turnét.A városról városra járást.A fellépéseket, az országutat.Ezt nem lehet megunni.
-Igen, baby. -puszilom meg feje búbját.-Mondtam már, hogy te vagy az egyetlen egy olyan nő az életemben, akit szeretek. -felelem.Magam is meg lepődök szavaimon, melyek az előbb hagyták el a számat.De, minden esetre, egy két nyálas pillanat is kell egy ilyen kapcsolatba.Vagy nem? Nincs időm ezen gondolkodni, mert ajkai el varázsolnak.Ahogyan egész életem során...
Bocsánat a rész hossza miatt, de sajnos nem volt túl sok
időm dolgozni rajta.De, mindegy is, nem akarok kifogásokat
keresni.Lényeg a lényeg;hogy itt a blog 63.Része!!Remélem tetszik
majd Nektek és feliratkoztok,komiztok illetve csatlakoztok a csoportba!!
Jó olvasást!! Pussz ♥♥♥ ♥
D xoxo
-Liam. -szólal meg mellőlem férjem, ezzel meg törve a be álló kínos csöndet.Szemeim még mindig a
járólapot vizslatják, nem merek fel nézni.Az arcom láng vörös színben ég, az előző tetteink miatt.
-Helló, Harry. -köszön egy mély hang, melynek tulajdonosa nem más mint; Liam Payne.A mellettem
álló Göndör fülébe suttogok néhány szót, majd fel siettek a lépcsőn.Út közben el motyogok egy "Szia"-t, Liam-nek.Persze, mondanom se kell hogy mind végig a földre szegeztem tekintettem.
 |
S ami még rosszabb, nem tudom e kérdésre a választ.Le ülök a parkettára, fejem az ajtónak döntöm.Annyira fáj ez az egész "nappalis dolog".Harry, és... és Én...Mi, ahj rossz példát mutatunk a tizennégy éves lányunknak.És ha a két makacska ezen is össze kap? Daniella, ilyesmire ne is gondolj! Nem lesz több veszekedés... ~Nyugtat le véglegesen belsőm.És amikor ez megtörténik, rá döbbenek arra;hogy az
ex-m is ott volt.
Mr Styles
-Mond miért jöttél? -kérdezem, percek eltelte után.Miután feleségem el menekül.Igen, menekült gyerekünk és Liam elől.
-Csak beszélnünk kellene néhány dologról. -mondja, karjaimat szavai közben össze fonóm mellkasom előtt.Szemeim össze húzóm, ma is találkoztam Liam-el.Akkor nem mondott semmit, na meg persze nem is lett volna rá ideje.Bár, a kérdés még mindig itt van a fejemben; hogy mit keresett Zayn-nél.Piercinges ajkaim el válnak, megszólalok;
-Mégis miről Liam? -vonom fel egyik szemöldököm.Remélem nem kapcsolatos a fekete hajúval,mert
mára már elég volt a veszekedésből.
-A turnéról. -válaszolja röviden, tömören.Bólintok, ezzel jelzem hogy folytassa.Amit pillanatok múlva meg is tesz.Közben le ülünk, én a három személyes kannapén foglalok helyet.Míg ő az egyik fekete bőr fotelemben.Lábaimat az üvegasztalra teszem, keresztbe egymáson.Karomat végig fektettem a díványon, a barna hajúra nézzek, hogy kezdje a monológját.
-Először is, -kezdi- a turné két hét múlva kezdődik.Mint tudod, már egy ideje mennek ezek a "titkos próbák" -csinál macska körmöket a levegőbe-, amiken mindannyian ott vagyunk és gyakorlunk...Paul azt mondta hogy egész jó az összhangzásunk, amit lehetséges hogy a mai ifjak is értékelni fognak. -mondja, és folytatná is, ha hagynám neki de ezt nem hagyom.
-A lényeget Liam. -forgatom szemeimet, régebben össze tudta szedni a szavakat s tudta használni azokat.Most meg... Gyakorolj még haver! Ki fújja bent tartott levegőjét mintha, nyomasztaná valami.
-Nem Paul lesz a menedzsment. -a szívem ki hagy egy ütemet.Azonnal a beszélő férfira vezetem tekintetemet.
-Mi? -ledöbbent arccal bámulok rá.
-Sajnálom Harry, a többiek már tudják.Gondoltam itt lenne az ideje annak, hogy te is megtud. -vallja be, nyugodtságomat hirtelen düh és csalódottság váltja fel.Mi az hogy nem Paul lesz a főnököm? Hogy a francban történhet ez meg? Fel állok és lábaim csak visznek, de azt nem tudom hogy hova.
-Harry, együtt érzek veled. -mondja mögülem egy hang.Egy hang, amelyben rengeteg hangulat és érzelem keveredik.E pár másodperc le forgása alatt, már is a konyhában találom magam egy üveg whisky társaságában.Hirtelen meg fordulok, és a kezemben lévő alkoholt a falhoz vágom.Kis híján
el találom Liam-et.A drága ital, tartalma a földön köt ki.S az üveg száz és száz darabkára törve hever a járólapon.
-A francokat érzel együtt velem. -mondom, -Sosem értettél Liam, sosem. -evvel magára hagyom a velem egy idős férfit.Ki eddig mindig mellettem állt, akárhogy ellenkeztem ott volt.Akárhogy utáltam, kívántam neki rosszat.Mindig velem volt.Ne értsétek félre, nem voltam és nem is vagyok meleg.De, kétségtelen hogy Liam Payne az egyetlen egy igaz barátom,Zayn után.Ki sétálok a teraszra, kézfejeim a korlátot szorítják.Nem történhet ez meg! Nem! A One Direction-t csak is Paul tarthassa össze, senki más! Senki!Mégis hogy merészelik le váltani Őt? Ki az a szemétláda aki képes erre?! Chh...Gyűlölködő gondolataim után, kicsit le higgadok.S próbálok épp ésszel gondolkodni, de akárhogy próbálkozok nem megy.Vajon miért...Zöld íriszeim a füvet pásztázzák. miközben szám megmozdul;
-És, legalább valami vén f@szt kapunk Helyette? -kérdésemmel, az új menedzsmentre utalok.Ajánlom hogy egy el fogadható embert állítsanak Paul helyére...Miket gondolok, Pault soha senki nem fogja helyettesíteni!
-Nem tudom.Csak annyit tudok, hogy egy igen kemény főnökünk lesz. -válaszolja meg kérdésemet Liam. Hm, kemény.Majd meglátjuk hogy mennyire lesz kemény.A következő órákat egy üveg Jack Daniel's -el töltöm, egyedül a nappaliban.A kannapén ülve, bánatomat alkoholba fojtom.Mostanában "ő" az én legjobb társaságom; az alkohol. Fejemben ezer s meg annyi kérdés vetődik fel, a bandával és a most következő turnéval kapcsolatban.Amiről, Daniella-nak még egy szót se mondtam.Ahogyan lányomnak se, ez a két-három nap rengeteg veszekedéssel és eseménnyel telt el.Először a lányom el ballagott, majd másnap Zayn-el találtam egy ágyban.Aztán a veszekedésem Dani-vel, a mai incidensem Zayn lakásán és a déli párnacsata.Ez túl sok, túl sok erre a hetvenkét órára.Túlságosan le gyengítenek a napok, ahhoz hogy gondolkodjak és észben tartsam azt ami fontos.Egyszerűen nem bírom idegekkel, már most.És mi lesz ha ott leszek azzal a négy idiótával egy buszon? Bele se merek gondolni ebbe.Az öt agglegényből kettő családot alapított, Louis és Én.A többiek pedig, ki élvezik az élet habos oldalát.A gondtalan, felhőtlen életet.Bár, nem bánom hogy családom van.Néha jó lenne át venni Niall vagy a másik kettő pasas életét.Néha.Megváltoztak, akárhonnan is nézem.Már nem annyira, szétszórtak és gondtalanok.Lehet hogy nincsen családjuk, tudom hogy meg vannak a maguk gondjai.Úgy ahogyan minden embernek.Furcsa, egy évtized eltelte kellett ahhoz, hogy rá döbbenjünk arra.Hogy még mindig jók vagyunk.Most nem az éneklésről beszélnek, hanem arról amiket csináltunk MI öten.Az öt hülye együtt.Ajkaimra mosoly húzódik, mennyi vicc, poén, szívatás ökörködés van mögöttünk.És még mennyi lesz...
-Min gondolkodsz ennyire? -feleségem csilingelő hangja zökkent ki gondolataimból.Íriszeim rá vezetem, lábai a kannapén vannak szorosan törzséhez húzza őket.Karjaival a térdét öleli, szemeivel kíváncsian figyel engem.Le teszem a "barátomat" az előttem lévő üveg asztalra.
-El kellene mondanom valamit... -kezdem a kis beszámolómat, mindenről beszélni szeretnék neki.De, igazán bele se tudok kezdeni mert, közbe vág.
-A turnédról akarsz mesélni? -mosolyogja.Felvonom szemöldököm, hallgatózót?
-Te hallgatóztál? -vigyorgok közelebb dőlve felé.
-Talán. -motyogja, hátra döntöm a kényelmes kannapén.Boldogságomat be tudom a kis üveg alkoholnak amit a szervezetembe juttattam az elmúlt pár órában.Lábaival át öleli derekamat, karjaimon támaszkodva nézek le rá.
-Ugye tudod hogy nem túl szép dolog? -mondom szemébe nézve.Bólint.Le hajolok hozzá.
-Harry, nem kéne. -motyogja.Egyetértésem jeléül le mászom róla és mellé ülök.Köszönő pillantást vett felém.Szemeim kézfejére tévednek, s egy emlék hatására össze kulcsolom ujjainkat.Hozzám bújik, ami jól esik.Főleg ennyi vita után.
-Várod a már igazam van. -mondja, a megállapítása teljesen jó.Igaza van, várom a turnét.A városról városra járást.A fellépéseket, az országutat.Ezt nem lehet megunni.
-Igen, baby. -puszilom meg feje búbját.-Mondtam már, hogy te vagy az egyetlen egy olyan nő az életemben, akit szeretek. -felelem.Magam is meg lepődök szavaimon, melyek az előbb hagyták el a számat.De, minden esetre, egy két nyálas pillanat is kell egy ilyen kapcsolatba.Vagy nem? Nincs időm ezen gondolkodni, mert ajkai el varázsolnak.Ahogyan egész életem során...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése