72.

                             Eyo :D Itt a rész, ha tetszett tudjátok mit kell
                           tennetek! Jó olvasást! Pusszi ♥ ♥ ♥ 

                                                                D xoxo

Ui:Bocsánat a rövid részért. :/ 

Úgy érzem lábaim gyökeret eresztettek, s nem bírok meg mozdulni. Lehetséges lenne, hogy Zayn nem csak egy seggfej?  Ez lehetséges? Hisz, annyira sokat ártott már nekem. Nem csak a tetteivel

de, a szavaival is. A hülye ígéreteivel, melyeket naivan elhittem Neki. Biztosan ez is egy újabb fajta

/Zene/

csapda, amivel az ágyába csalhat. Erőmet össze szedve fordulok szembe az ördöggel. Sajnos, fel kell néznem rá magasságom miatt de ez se tántorít el. Barna íriszeibe bámulok, majd ajkaim elválnak és kezdődik a szófosás;
-Hm, ügyes Zayn. Ügyes. De tudod, amióta ismerlek rá jöttem egy-két dologra. Főként  veled kapcsolatban. -mosolygom magabiztosan- Te, egy szomjas f@sz vagy. -jelentem ki, mire pupillái kitágulnak.
-Szomjas f@sz? -vigyorogja. Állj, miért vigyorog? Hiszen, a tervét épp most lőttem le. Akkor mégis mi a fenéért mutogatja a hófehér fogsorát?!  -Ez tetszik. Még egy hölgytől se hallottam ezt. -mondja. Pofátlan!
-Ugyan Zayn. Már biztosan használták ezeket a szavakat rád nézve. Mert, -nézek mélyen szemébe, - valljuk be, több nem vagy egy hazug, seggfejnél. -felelem. Evvel kikerülöm Őt, és a konyhát tűzöm ki ulticélomnak. Szinte, meztelen lábaimat egymás után rakodva érek el a tágasnak nevezhető helyiségbe. Melyben hamar megtalálom a számomra értékes dolgokat. Félre értés ne essen, nem a coca Coca-Cola-ra gondoltam. Ha nem, a jó öreg Jack Daniel's- re. Amióta Zayn-nel "barátkozom" egyre többet veszem magamhoz az e fajta "segítséget". A polcról le emelem a drága alkoholt, majd a pultra helyezem azt. Óvatosan letekerem a tetején lévő fekete kupakot, s ajkamhoz emelem azt. Ám ekkor, egy kéz kiveszi ujjaim közül az agykárosító, szív gyógyító folyadékot.
-Hé! -nyúlók az üvegem után. -Ad vissza! -parancsolok rá, mire fejét ingatva odébb lerakja az italomat.
-Kislány vagy te még ehhez. -mondja, karjaimat össze fonóm mellkasom előtt.
-Kislány? -kérdezem felháborodva, -Ez érdekes, azon az estén is kislány lettem volna? -ismételten ki kerülöm, de karomnál fogva vissza ránt. Felszisszenek az újonnan jött érzéstől, melyet felkaromon érzek.

-Felejtsd el azt az éjjelt. -mondja rezzenés telen arccal- Ígérem, lesznek még szebbek s jobbak annál az egynél. -hangja komolyan cseng, ami egy kevés jót se jelent számomra. Elengedi karomat, majd az alkohollal telt üveghez lép. Karomat dörzsölgetem, amely holnap biztosan egy lila foltot fog mutatni. Emlékül e "gyönyörű" éjszakából. Megfordulok, hogy láthassam mit csinál az ördög fia. Figyelem amint tölt egy-egy pohárba a whisky-ből, és az egyiket felém nyújtja. Amit elveszek tőle, Ő is markába veszi a porcelán darabot s rám néz.
-Hm, előbb el tiltasz tőle. Aztán meg le itatsz? -mondom, és utána lehúzóm a poharam tartalmát. A folyadék végig csúszik torkomon, a nyelőcsövemen majd a gyomromba kerül. Égető érzés veszi hatalmába az előbb említett részeimet, de nem bánom. Még pár ilyen érzés, s felettébb jól fogom érezni magam.
-Tudod, -sétál közelebb, melynek következtében én hátrálok. Mindaddig míg nem, csípőm a pultnak nem ütközik. S ezzel csapdába nem esek. - ha hagyod magad. Az nem minősül itatásnak. -szembesít a tényekkel, mire vállat vonok. Poharamat a pultra teszem, s kézfejeimet Zayn mellkasára simítom. Ismét itt vagyok. Itt vagyok, hogy le futhassam az újabb ördögi körömet. Leteszi poharát ő is, tenyereit csípőmre helyezi. Hosszú, perceken keresztül -melyek inkább óráknak tűnek- nézünk egymással farkasszemet. Ujjaimat feljebb simítom testén, kulcscsontján, nyakán s ajkánál állapodnak meg. Ujjbegyem végig vontatom rajta párszor. Lábujj hegyre állva, megcsókolom Őt. Tudom, váratlanul éri Őt, pontosan úgy ahogyan engem is. Közelebb von magához, alsó ajkába harapok. Kezei combom alá siklanak, melyek fel emelnek s így a pultra kerülök. Testével lábaim közé férkőzik, karjaimat nyaka köré fonóm s annál fogva húzóm közelebb Őt magamhoz. Felhevült ajkaink hosszú, rettentően hosszú táncot járnak egymással. Ujjbegyei combom külsején simítanak végig, melynek következtében gerincemen liba bőr fut végig. Duzzadt ajkaink elszakadnak egymástól, s lehunyt pillákkal várok. Ajka egy újabb csókkal ajándékoz meg, ámde ez sokkalta rövidebb mint az előző. Eltaszít magától, majd el veszi a poharakat s újra tölti azokat. Hajamba túrók, és kicsit hátrébb dobom a tincseimet melyek szemembe hullanak. Szemeimmel figyelem minden egyes mozdulatát a tetovált férfinak, egy pillanatra rám néz. Ejt felém egy bájos mosolyt, majdan felém fordul az italokkal a kezében. Le ugrok a fekete márvány pultról, és előtte állok meg. Kiveszem ujjai közül a poharat, és felemelve azt koccintok egyet Vele.
-Ránk. -mondja selymes hangján, mély levegőt veszek. -Ránk. -ismétlem meg, majd ajkamhoz emelem a hideg porcelánt.Belekortyolok, és elveszem számtól. Tekintettemmel a pohárra meredek, mely kezemben kap helyet. Tizennégy évesen nem pont ezt a vacakot szerettem volna inni. De, ilyen az élet nem? Keserű, és csalódásokkal teli. Ujjai állam alá, vándorolnak s annál fogva emeli fel fejem. Sóhajtva vezetem Rá tekintettem, miközben a poharat le teszem.
-Szeretsz? -kérdezi, hirtelen nagyot nyelek. Hogy ez ide? Miért kérdezi meg, ha tudja a választ? Barna szemei, kétségbe esetten keresik tekintettemet, de sajnos át nézek Zayn-en. Hiába nézek rá, ha valójában a fehér falat bámulom mely mögötte van. -Hm, Darcy? Érzel még valamit irántam? -halmoz kérdéseivel, melyekre egy egyszerű "igen" lenne a válaszom. De, ezt hangosan kimondani. Lehetetlenség. Túl sok van már a számlámon, és ha még jön néhány számla rá. Félek, nekem végleg befellegzett.
-Hiszen tudod Zayn, hogy hogy  érzek. -motyogom. Fogságban érzem magam, fojtó fogságban. Miért kell, mindig ilyen helyzetbe hoznia?
-Tudom, de hallani akarom. -suttogja, -A  szádból. -morogja fülembe, amitől a hideg futkos a hátamon. Ujjaimat tördelem, ha be vallom örökre a markában ragadok. Ha nem, magamat kínzom.
Mit veszíthettek?  Fel emelem kobakom, s ki mondom azt a bizonyos "sz" betűs szót. Mocskos ajkaira mosoly húzódik, melytől halványan én is elmosolyodom. Ajkaink újra és újra érintik egymásét, és lassan vissza kerülök a pultra. Ujjpercei combom oldalán siklanak végig párszor, hajába túrók. Erőteljesen meghúzóm, amikor is ujjai bugyim vonalához érnek. Felmordul, de csókunk nem törik meg. Kicsit hátra dőlök, s hagyom hogy felül kerekedjen rajtam. Ajka nyakam ívével kezd foglalatoskodni, zihálásunk kitölti a rendelkezésére álló teret -a házat. Ruhám feljebb csúszik testemen a hirtelen a helyzetváltozástól. Ujjaimat finoman felcsúsztatom hasán, s érzem amint megremeg felettem.  Egy pillanatig nézzük egymást, majd lassan -lassan- lehajol hozzám. Ajkaink pár miniméterre vannak egymástól, amikor az a fránya csengő megszólal. Ezzel tönkre téve mindent. Le mászunk a pultról, és kézen fogva az előszobába sétálunk. -Hogy ajtót nyithassunk váratlan vendégünknek.- Zayn mögött lépdelek, miközben elérünk a nagy fekete fából készült tákolmányhoz.
Zayn a kilincsre helyezi mancsát, majd kitárja az ajtót. Állam a padlót súrolja amikor is meg látom apámat a küszöb túl oldalán.
-Apa? -kérdezem, amint meg találom hangomat. Nagyot nyelek, most jön a lecseszés... Figyeljetek.
Látom, ahogy nagy levegőt vesz, majd nagy göndör hajába túr. S bele kezd mondani valójába;
-Daniella, terhes, -közli velünk. Mire Zayn azonnal gratulál. Én pedig se köpni, se nyelni nem tudok az új információ hallatára. Anya...Anya terhes? Kizárt.
-Gyere be haver. -áll arrébb a fekete hajú. az öltönyös beljebb merészkedik. Majd a nappaliba megy, és ott telepedik le. Furcsa módon, észre se vette a kézfogást. Remek! Követve apámat, mi is a nappaliba sétálunk. És leülünk, pontosítok Zayn ül le. Én még mindig lefagyva mászkálok mint egy zombi.
-Darcy, minden rendben? -jön a hang mellőlem. Mire csak bólogatok magam elé nézve. "Persze minden oké" -ezt várják el tőlem. Közben pedig semmi sincs rendben. Nem értem ezt az egészet, lesz egy kis tesóm? Mi a fene?!
-Darcy, -ez apám mély, és egyben rekedt hangja. - kérlek, hagyj magunkra minket egy kicsit. Beszédem van Zayn-el. -ennél a résznél, már kezdek magamhoz térni a kisebb sokból. Apám akárcsak egy ragadozó, úgy néz a férfire. Kinek még most is fogom a kezét. Aprót bólintva vettek egy pillantást Zayn-re, ki nyugtatóan biccent egyet. Sóhajtva hagyom őket magukra, ám épp hogy felérek a lépcsőn már is meg hallom apám vérfagyasztó hangját.

                            Mr Styles 

Előre ülök a bőr kannapén, mely barátom Zayn tulajdona. Könyökeimet térdeimen támasztom meg, s össze fűzött ujjakkal meredek Zayn-re. A tekintettem kemény, és fagyos akárcsak a hangulatom.
-Harry, gratulálok az újabb gyermekhez. Daniella jól van? -mondja ártatlanul, de mit se törődve kérdésével közbe vágok. Még mielőtt bármi mást is mondhatna. Ne higgyétek azt, hogy nem érdekel a feleségem, mert érdekel. De megkért arra, hogy ügyeljek Darcy-ra, és szeretem teljesíteni a kéréseket. Főkként ha a kislányomról van szó.
-Remekül van Zayn. És te jól szórakozol a lányommal? -kérdezem gúnnyal telt hangomon. Megfeszül, fel állok helyemről. És egy körbe nézés után -mivel nem válaszolt- újra megszólalok.
-Nem akarlak Darcy közelében látni, értetted Zayn? -evvel fel lököm a rózsa csokrot és az emelet felé indulok el.
-És mi van ha engem ez nem érdekel, Harry? -hátra fordulok, teljesen komolyan gondolja ezeket?
-Jobban tennéd ha érdekelne, tudod molesztálásért sok embert vittek már börtönbe. -ezzel elindulok az emeletre lányom megkeresése érdekében.
-Nem hinném, hogy molesztálásnak számít az amit teszünk. -meg állok, kezd fel menni bennem a pumpa. Ökölbe feszített kezekkel sétálok vissza hozzá, mit nem ért meg abból hogy ne menjen a lányom közelébe? Tudtommal Zayn nem hülye.
-Tesztek? Figyelj Zayn, te harmincöt éves vagy ő tizennégy. Soha nem fogom engedni ezt. Vedd tudomásul. -mondom emelkedő hangerővel, -A rohadt életbe már, értsd meg hogy ezt nem teheted! -ordítom. Majd hajamba túrok, s most már tényleg meg keresem Darcy-t. Nem tudom elhinni azt, hogy a legjobb barátomtól kell megvédenem a lányomat. Chh, ez kész...