Sziasztok! Itt a 74.Rész. Jó olvasást!
Ha tetszett, iratkozz fel, komizz vagy csatlakozz
a csoporthoz!
D xoxo
Vékony karjaimmal szorosan ölelem át erős derekát. Fejem hátára fektettem ,halkan sírok. Könnyeim szaporán futnak le orcámon, s érik el céljukat Zayn bőr dzsekijén. Annyi minden cikázik bennem. A bűntudat, a keserűség, a rosszalló gondolatok velem és Zayn-el kapcsolatban. Az istenit, tudom hogy
több mint húsz év van köztünk. De arról, hogy bele szeretem arról nem tehetek. A szívemnek lehetetlenség lenne parancsolni. Az olyan lenne mintha, azt mondanám egy tanárnak hogy ne tanítson. Vagy, ha a virágnak azt mondanám; hogy ne nyíljon ki -amikor jön a kikelet. Ilyen nincs!
Ha a szív, ki választ valakit akkor azt el kell fogadni. Akkor is, ha a kor különbség két évtized. Fáj,
igen fáj, a tény hogy csalódást okozom szüleimnek. A világnak. De, nem tehetek róla. Szeretem e férfit. Ezt a kissé kiszámíthatatlan "hajas babát". Szeretem a vastag szemöldökét, a nagynak nevezhető gyönyörű mogyoró barna szemeit. A telt, rózsaszín ajkait. A fekete, korom fekete haját, amely mindig tökéletesen van fel állítva feje tetején. Mely' oly annyira selymes, és puha. Szerelmes vagyok a barna bőrébe, az illatába. A tetoválásai sokaságába. A titokzatosságába. A lényébe... Az őszinte hazugságaiba. A szavai komolyságába, a mosolyába. A tekintetébe. Belé... A motor lassacskán meg áll alattam, majd a férfi le száll róla. Ezért elengedem derekát -megkönnyítve ezzel dolgát. Kézfejemmel durván törlöm le sós könnycseppjeimet arcomról. Ujjbegyeit állam alá helyezi, s felemeli azt -ezzel kényszerítve engem a szemkontaktusra. Barna íriszeit bele vési enyéimbe, aggódva vizslat. Meg fogja kacsómat, és lesegít a fekete szörnyetegről. Majd karjait kitárva, ölelésbe vonja testem. Természetesen, ölelése nem marad viszonzatlan. Kobakom, mellkasába bújtatom s tovább sírdogálok karjaiban. Ajkait gyengéden halántékomra nyomja, s apró csókokat helyez el rajta. Míg, ujjpercei fel-és le futkosnak gerincem peremén. Nyugtató hatást idézve e tettével Nekem. Fogalmam sincs arról, hogy meddig állhatunk így. Csak abban voltam biztos, hogy vele akarok lenni. Most, holnap, és azután és azután és azután. Örökké! Az életem minden egyes percében szeretni akarom Őt. És szeretni is fogom! Ha elfogadja a föld, ha nem. És...A szüleimre most -jelenleg- nem szeretnék gondolni. Szó nincs itt arról, hogy nem szeretem őket. Mert, igen! Tisztelem azokat, kik nemzettek, és a munkájukat is imádom. Főleg apáét. Mert, apámnak köszönhető e zavarodott kapcsolat köztem s Zayn között. Elmémet beködösíti az a bizonyos rózsaszín köd. És ennek következtében, a világ mámorító számomra.
-Mindent tönkre tettem. -motyogom pólójába. Hallom ahogy mély levegőt vesz, majd ki fúja azt. Kicsit elhúzódik tőlem, pont annyira hogy elkapja tekintetemet. Ujjperceivel végig simít arc csontomon, egészen állam vonaláig. Majd, lehajolva ajkaimhoz gyengéd csókban részesít. Forró ajka felmelegíti elhalt testemet, lelkemet, szívemet. Tenyereivel megtartja arcom, hogy meg ne próbáljak elszakadni tőle. Bár ki az a hülye, aki egy ilyen pasit ne csókolna? Szerintem, ilyen lány, nő nincs az univerzumban. Csókunk nem tart soká, csak addig amíg lelkem újra nem éled. Kecses ajka elválik enyémtől. S dideregve bújok vissza a melegséget árasztó férfihez. Nem túl izmos karjai csípőmre siklanak.
-Semmit se tettél tönkre. -szólal fel, -Darcy, menjünk haza. Majd nálam meg beszélünk mindent. -javasolja, mire bólintok -egyetértésem jeléül. Vissza ülünk a motorra, és elindulunk újra. Az út hátra levő része nyugtató volt, a szél fújta hosszú mogyoró barna hajamat. Karjaim Zayn testét ölelték, míg szívem erős ütemet vert minden pillanatban. Akárcsak egy dobszóló, olyannyira heves, s gyors. Lehunyt pillákkal élveztem a szél érintését, a nap simogatását. Az életet. Lassan elérjük a "rossz fiú"
lakását, majd le szállunk a fekete járműről. Zayn össze fűzi ujjainkat, s beinvitál házába. Át lépve a küszöböt, megtorpanok az előszoba kellős közepén. A nagy két ajtós bejárati ajtó bezáródik, de én még mindig kővé dermedve állok. Az emlékeim előtörnek bennem, és mintha tévén nézném úgy játszódnak le fejemben. Észbe kapok, amikor is egy kéz lábfejemnél ügyködik (?). Le pillantok, az általam imádott férfi előttem guggol. S épp Vans cipőmet veszi le rólam. Amint le kerülnek rólam a csodálatos lábbelik, fel áll és meg fogva kézfejemet a nappaliba sétálunk. Le ültet a sötét bőr kannapéra, majd le ülve mellém ölébe ültet. Egyik karja hátam mögött, a karfán pihen, míg másik felhúzót térdemen foglalja el méltó helyét. Szemei mélyen enyéimbe néznek. Mit vár? Tán tapsra vár, vagy mi? Félő tekintettel vizslatom Őt, beszélnünk kellene. Mert lenne miről.
-Darcy, ami köztünk van. Az nem álca, nem egy...Hazugság, kitaláció. Nem egy illúzió. -töri meg a kínzó csendet, - Mindenen túl megy, kettőnk kapcsolata. Tudom, túlságosan fiatal vagy hozzám. De, a gond az, hogy ez engem nem érdekel. Mert szerelmes vagyok beléd. A tetteim mást mutatnak, mint amit valójában szerettem volna. Én... Nem engedlek el. - vallja. Boldog mosoly ül ki arcomra, majd hamar amilyen hamar jött. Olyan hamar távozik is arcomról. Át gondolva mondataimat, megszólalok;
-Hiába szeretjük egymást Zayn. A törvény ezt a fajta kor különbséget bünteti. És, én...Attól tartok, rossz dolgok történhetnek ha min ketten együtt maradunk. -mondom fojtott, elcsukló hangon. Ujjai végig csúsznak combomon, majd meg fogja kezemet s megcsókolja azt. Miért?
-Darcy, bármi történhet. Csak állj mellém baby. -arcomhoz érinti puha tenyerét. Mibe, bele remegek. -Mellém állsz? Mellettem leszel? -kérdezi komoly hangnemben, most fogadalmat vár tőlem? -Darcy, válaszolj. -követeli kétségbeesetten. Elmosolyodom. Kiegyenesedem, és ölébe ülök -vele szemben. Ajkaimon, még mindig ott csücsül a levakarhatatlan mosoly. Ajkamat ajkára helyezem, s mély, hosszú, tüzes csókba kényszerítem. Karjaival derekamat öleli, szorosan tart. Ajkaink elválnak.
-Ezzel kielégítő választ adtam kérdésedre? -vigyorgom, mire Ő is mosolyra fakad. Gyönyörű mosolya fel villanyoz engem, és a helységet is. Ahol vagyunk.
-Még mindig nem vagyok teljesen biztos. -mondja ravaszul, s újabb s újabb csókot váltunk egymással. Majd miután ajkaink -és mi is- el fáradunk a kanapén el dőlünk akár a kártya vár. S mint a jó kis gyerekek tévét nézünk. Hiszen, a szerelem az. Egy gyerekes játék, amelyben mind a két fél kicsit gyerek lesz nagyjából örökre.
Mrs Styles
Miután lányunk távozott Zayn társaságában, Harry megörült. A fél lakás darabokban hever, férjem düh kitörése miatt. Most nem is lányom, hanem inkább férjem miatt aggódom elsősorban. A nappali a konyha a feje tetejére állt. Csak is abban reménykedem, hogy Darcy ma nem jön haza. És nem látja ezt, a rettenetet. Fel állva az ágyunkról, ki megyek hálónkból. A lépcsőhöz lépdelek, és le sétálva azon a konyhába megyek. Már nincs csörömpölés, melytől az imént zengett a ház. Be kukkantok a lakás kedvenc helységébe, s amit látok. Az cseppet sem tetszik. Szám elé kapva kezem, óvatosan sétálok el az üveg, és porcelán darabok mellett hogy elérhessem Harry-t. Ki a padlón ülve fejét fogva gondolkodik. Elérve a férjemet, le térdelek elé és megfogva karját elérem hogy rám figyeljen. De, csak ennyit mond:
-Hol csesztem el? Hol a francban rontottam el Daniella? -kérdezi, mire közre fogom arcát.
-Harry, semmit se rontottál el. -simítok végig hibátlan arcán. -Nincs okod arra, hogy hibáztasd magad. -nyugtatom meg, mire felmordul.
-Nincs Daniella? Valóban nincs? A gyerekünk egy harmincévessel jár! A legjobb barátommal, érted? Borzasztó apa vagyok. -állapítja meg. Fel állok és amilyen hangosan tudok, beszélni kezdek.
-Úgy érzed az vagy? Harry, az élet az ilyen. Nehéz, sőt mi több borzalmas! Ami Darcy-val történik, az...Az nem lehet hogy szerelem? Nem lehet hogy szerelmes? Nézd, tudom Zayn idős, de..-folytatnám de abban a pillanatban közbe vág.
-Nem azzal van a gond hogy idős. Vagyis, nem csak azzal. -feleli, - Édesem, Zayn nem bánik jól a nőkkel. Éveken keresztül éltem vele, ismerem már annyira; hogy tudjam hogy megy ez nála. Meg szerzi, elcsábítja , majd megfekteti néhányszor és elhagyja. Ez az amit Zayn csinál. Mond, te komolyan hagyod neki ezt? -néz rám. Mély levegőt veszek, s közelebb sétálok hozzá. Karjaimat derekára simítom.
-Ennyire rossz anyának ismersz? -kérdezem felvont szemöldökkel.
-Nem. -vonakodva válaszolja.
-Harry, fiatal. Darcy nem buta lány. Tudja hogy mit szabad, illetve hogy mit nem. Ez az egyik, a másik pedig az. Szerinted, ha Zayn nem szeretné, akkor Darcy zaklatná Őt? Hm? Tenne ilyen a mi kislányunk? -billentem oldalra a fejem.
-Valószínűleg nem. -válaszolja. Kuncogok.
-Na, most hogy ezt megbeszéltük. -simítok végig ajkán.
-Jöhet a szex? -kérdezi, mire elnevettem magam.
-Nem, a takarítás! -szabadul ki karjai közül, majd a nappaliba mennék ha elengedne.
-Hóhóhó! Én takarítók, te pihensz. -csókol szájon, majd kisebb vizását után. Együtt fel számoljuk a lakásunkban kitört harmadik világ háborút. Takarítás közben, Zayn-en jár az eszem. Valóban szereti gyerekem? Vagy csak hülyíti? Nem, van esze Zayn-nek. És, ahogyan ismerem nem tenne rosszat lányommal.
Ha tetszett, iratkozz fel, komizz vagy csatlakozz
a csoporthoz!
D xoxo
Vékony karjaimmal szorosan ölelem át erős derekát. Fejem hátára fektettem ,halkan sírok. Könnyeim szaporán futnak le orcámon, s érik el céljukat Zayn bőr dzsekijén. Annyi minden cikázik bennem. A bűntudat, a keserűség, a rosszalló gondolatok velem és Zayn-el kapcsolatban. Az istenit, tudom hogy
több mint húsz év van köztünk. De arról, hogy bele szeretem arról nem tehetek. A szívemnek lehetetlenség lenne parancsolni. Az olyan lenne mintha, azt mondanám egy tanárnak hogy ne tanítson. Vagy, ha a virágnak azt mondanám; hogy ne nyíljon ki -amikor jön a kikelet. Ilyen nincs!
Ha a szív, ki választ valakit akkor azt el kell fogadni. Akkor is, ha a kor különbség két évtized. Fáj,
 |
| Zayn Malik |
-Mindent tönkre tettem. -motyogom pólójába. Hallom ahogy mély levegőt vesz, majd ki fúja azt. Kicsit elhúzódik tőlem, pont annyira hogy elkapja tekintetemet. Ujjperceivel végig simít arc csontomon, egészen állam vonaláig. Majd, lehajolva ajkaimhoz gyengéd csókban részesít. Forró ajka felmelegíti elhalt testemet, lelkemet, szívemet. Tenyereivel megtartja arcom, hogy meg ne próbáljak elszakadni tőle. Bár ki az a hülye, aki egy ilyen pasit ne csókolna? Szerintem, ilyen lány, nő nincs az univerzumban. Csókunk nem tart soká, csak addig amíg lelkem újra nem éled. Kecses ajka elválik enyémtől. S dideregve bújok vissza a melegséget árasztó férfihez. Nem túl izmos karjai csípőmre siklanak.
-Semmit se tettél tönkre. -szólal fel, -Darcy, menjünk haza. Majd nálam meg beszélünk mindent. -javasolja, mire bólintok -egyetértésem jeléül. Vissza ülünk a motorra, és elindulunk újra. Az út hátra levő része nyugtató volt, a szél fújta hosszú mogyoró barna hajamat. Karjaim Zayn testét ölelték, míg szívem erős ütemet vert minden pillanatban. Akárcsak egy dobszóló, olyannyira heves, s gyors. Lehunyt pillákkal élveztem a szél érintését, a nap simogatását. Az életet. Lassan elérjük a "rossz fiú"
lakását, majd le szállunk a fekete járműről. Zayn össze fűzi ujjainkat, s beinvitál házába. Át lépve a küszöböt, megtorpanok az előszoba kellős közepén. A nagy két ajtós bejárati ajtó bezáródik, de én még mindig kővé dermedve állok. Az emlékeim előtörnek bennem, és mintha tévén nézném úgy játszódnak le fejemben. Észbe kapok, amikor is egy kéz lábfejemnél ügyködik (?). Le pillantok, az általam imádott férfi előttem guggol. S épp Vans cipőmet veszi le rólam. Amint le kerülnek rólam a csodálatos lábbelik, fel áll és meg fogva kézfejemet a nappaliba sétálunk. Le ültet a sötét bőr kannapéra, majd le ülve mellém ölébe ültet. Egyik karja hátam mögött, a karfán pihen, míg másik felhúzót térdemen foglalja el méltó helyét. Szemei mélyen enyéimbe néznek. Mit vár? Tán tapsra vár, vagy mi? Félő tekintettel vizslatom Őt, beszélnünk kellene. Mert lenne miről.
-Darcy, ami köztünk van. Az nem álca, nem egy...Hazugság, kitaláció. Nem egy illúzió. -töri meg a kínzó csendet, - Mindenen túl megy, kettőnk kapcsolata. Tudom, túlságosan fiatal vagy hozzám. De, a gond az, hogy ez engem nem érdekel. Mert szerelmes vagyok beléd. A tetteim mást mutatnak, mint amit valójában szerettem volna. Én... Nem engedlek el. - vallja. Boldog mosoly ül ki arcomra, majd hamar amilyen hamar jött. Olyan hamar távozik is arcomról. Át gondolva mondataimat, megszólalok;
-Hiába szeretjük egymást Zayn. A törvény ezt a fajta kor különbséget bünteti. És, én...Attól tartok, rossz dolgok történhetnek ha min ketten együtt maradunk. -mondom fojtott, elcsukló hangon. Ujjai végig csúsznak combomon, majd meg fogja kezemet s megcsókolja azt. Miért?
-Darcy, bármi történhet. Csak állj mellém baby. -arcomhoz érinti puha tenyerét. Mibe, bele remegek. -Mellém állsz? Mellettem leszel? -kérdezi komoly hangnemben, most fogadalmat vár tőlem? -Darcy, válaszolj. -követeli kétségbeesetten. Elmosolyodom. Kiegyenesedem, és ölébe ülök -vele szemben. Ajkaimon, még mindig ott csücsül a levakarhatatlan mosoly. Ajkamat ajkára helyezem, s mély, hosszú, tüzes csókba kényszerítem. Karjaival derekamat öleli, szorosan tart. Ajkaink elválnak.
-Ezzel kielégítő választ adtam kérdésedre? -vigyorgom, mire Ő is mosolyra fakad. Gyönyörű mosolya fel villanyoz engem, és a helységet is. Ahol vagyunk.
-Még mindig nem vagyok teljesen biztos. -mondja ravaszul, s újabb s újabb csókot váltunk egymással. Majd miután ajkaink -és mi is- el fáradunk a kanapén el dőlünk akár a kártya vár. S mint a jó kis gyerekek tévét nézünk. Hiszen, a szerelem az. Egy gyerekes játék, amelyben mind a két fél kicsit gyerek lesz nagyjából örökre.
Mrs Styles
Miután lányunk távozott Zayn társaságában, Harry megörült. A fél lakás darabokban hever, férjem düh kitörése miatt. Most nem is lányom, hanem inkább férjem miatt aggódom elsősorban. A nappali a konyha a feje tetejére állt. Csak is abban reménykedem, hogy Darcy ma nem jön haza. És nem látja ezt, a rettenetet. Fel állva az ágyunkról, ki megyek hálónkból. A lépcsőhöz lépdelek, és le sétálva azon a konyhába megyek. Már nincs csörömpölés, melytől az imént zengett a ház. Be kukkantok a lakás kedvenc helységébe, s amit látok. Az cseppet sem tetszik. Szám elé kapva kezem, óvatosan sétálok el az üveg, és porcelán darabok mellett hogy elérhessem Harry-t. Ki a padlón ülve fejét fogva gondolkodik. Elérve a férjemet, le térdelek elé és megfogva karját elérem hogy rám figyeljen. De, csak ennyit mond:
-Hol csesztem el? Hol a francban rontottam el Daniella? -kérdezi, mire közre fogom arcát.
-Harry, semmit se rontottál el. -simítok végig hibátlan arcán. -Nincs okod arra, hogy hibáztasd magad. -nyugtatom meg, mire felmordul.
-Nincs Daniella? Valóban nincs? A gyerekünk egy harmincévessel jár! A legjobb barátommal, érted? Borzasztó apa vagyok. -állapítja meg. Fel állok és amilyen hangosan tudok, beszélni kezdek.
-Úgy érzed az vagy? Harry, az élet az ilyen. Nehéz, sőt mi több borzalmas! Ami Darcy-val történik, az...Az nem lehet hogy szerelem? Nem lehet hogy szerelmes? Nézd, tudom Zayn idős, de..-folytatnám de abban a pillanatban közbe vág.
-Nem azzal van a gond hogy idős. Vagyis, nem csak azzal. -feleli, - Édesem, Zayn nem bánik jól a nőkkel. Éveken keresztül éltem vele, ismerem már annyira; hogy tudjam hogy megy ez nála. Meg szerzi, elcsábítja , majd megfekteti néhányszor és elhagyja. Ez az amit Zayn csinál. Mond, te komolyan hagyod neki ezt? -néz rám. Mély levegőt veszek, s közelebb sétálok hozzá. Karjaimat derekára simítom.
-Ennyire rossz anyának ismersz? -kérdezem felvont szemöldökkel.
-Nem. -vonakodva válaszolja.
-Harry, fiatal. Darcy nem buta lány. Tudja hogy mit szabad, illetve hogy mit nem. Ez az egyik, a másik pedig az. Szerinted, ha Zayn nem szeretné, akkor Darcy zaklatná Őt? Hm? Tenne ilyen a mi kislányunk? -billentem oldalra a fejem.
-Valószínűleg nem. -válaszolja. Kuncogok.
-Na, most hogy ezt megbeszéltük. -simítok végig ajkán.
-Jöhet a szex? -kérdezi, mire elnevettem magam.
-Nem, a takarítás! -szabadul ki karjai közül, majd a nappaliba mennék ha elengedne.
-Hóhóhó! Én takarítók, te pihensz. -csókol szájon, majd kisebb vizását után. Együtt fel számoljuk a lakásunkban kitört harmadik világ háborút. Takarítás közben, Zayn-en jár az eszem. Valóban szereti gyerekem? Vagy csak hülyíti? Nem, van esze Zayn-nek. És, ahogyan ismerem nem tenne rosszat lányommal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése